Back to top

Az EU mézpiacának helyzetértékelése 2. rész

Az Európai Unió méztermelői évek óta komoly piaci problémákkal küzdenek. Az unió mézpiacán tapasztalt helyzet bemutatásának érdekében az Európai Gazdálkodók és Európai Termelőszövetkezetek (Copa-Cogeca) szervezete levelet írt az Európai Bizottságnak, illetve készített egy akciótervet a mézpiac aggasztó helyzetének orvoslására. Ennek adjuk most közre előző havi számunkban megjelent folytatását.

Az első rész itt olvasható

Rövidtávú akcióterv

• Az Európai Uniónak biztosítania kell, hogy a harmadik országokból importált méz megfeleljen az EU saját, mézről alkotott meghatározásának, amely elsősorban a Kínából behozott árura vonatkozik.

• Égető szükség van a származás (ország) megjelölésének európai szintű kötelezővé tételére a kevert (több országból származó) mézek esetén. Minden egyes, az adott keveréket képező méz eredetét és arányát fel kell tüntetni.

Ez a gyakorlat növeli az európai termék értékét, amely szigorú előállítási feltételeknek kell, hogy megfeleljen, valamint egy harmonizált megközelítést tesz lehetővé a belső piac zökkenőmentes működéséhez.

• Egy egységes EU-szintű termékleírás, szabványrendszer kialakítása különféle méhészeti termékekkel kapcsolatban, mint például a viasz, a propolisz, a virágpor vagy a pempő. Ez sokkal jobb árképzést és minőségbiztosítást tenne lehetővé európai szinten, miközben csökkentené a hamisítás lehetőségét és új távlatokat nyitna a mezőgazdasági termelők számára, hogy kiegészítő jövedelemhez jussanak.

• Mezőgazdasági termelők, csomagolók és a termékpálya többi résztvevői számára feltétlenül szükséges egy nyomonkövetési rendszer felállítása, amely segít a lédig méz eredetének meghatározásában és végeredményben piaci transzparenciához (átláthatósághoz) vezet. A nyomonkövetési rendszernek (csomagolást megelőzően) ismernie kell a méhészre vonatkozó adatokat, nemzeti azonosító számát vagy teljes nevét és a telephely címét (beleértve az ország megjelölését is), a lédig áru azonosító számát (a méz fajtáját) és az előállítás évszámát.

Fontos továbbá a lehető leghamarabb a gyakorlatba ültetni a blokklánc-technológia vívmányait a méz, és az olyan méhészeti termékek nyomonkövethetőségénél, mint a propolisz, annak érdekében, hogy megerősíthessük a piac átláthatóságát.

(A blokklánc /blockchain/ jelentése: fizikailag megosztott, de logikailag egységes adatbázis, amely egy folyamatosan növekvő, ún. adatblokkokból álló lista nyilvántartását végzi. Az a legfontosabb funkciója a blockchain-alapú adattárolásnak, hogy az adatokat nagyon nehéz megváltoztatni, hamisítani, mivel arra találták fel, hogy több fél által futtathatóan és ellenőrizhető módon legyen használva. - a Szerk.)

• Egy új, koordinált felügyeleti terv elindítása, melyet a Bizottság vezet a tagállamokkal karöltve, abból a célból, hogy korlátozzák a 20 tonnát meghaladó lédig méz harmadik országokból származó importját. Sokkal kifinomultabb megközelítést kell alkalmaznunk ahhoz, hogy a hamisítás tényét meg tudjuk állapítani. Ilyen kifinomult technológia például a mágneses magrezonancia spektroszkóp (NMR) és a nagy teljesítményű folyadék-kromatográfia.

A cél az, hogy a mesterségesen dehidratált és éretlen méz kiszűrhetővé váljon.

A legelső, 2016-os felügyeleti terv elindításakor csupán nagyon kevés (<2%) mintát sikerült vételezni. Ráadásul, manapság már a hamisításhoz kimondottan a méz tulajdonságaira hasonlító szirupokat alkalmaznak, amelyek könnyen átcsúsznak a jelenleg is alkalmazott ellenőrző rendszereken.

- Új, minden felhasználó számára elérhető árú, a hamisítás tényét megállapító módszereket kell kifejleszteni, továbbá szükséges egy európai szintű mézreferencia-laboratórium felállítása is, annak érdekében, hogy igazolni lehessen a méz eredetét, és hogy ezzel támogatni lehessen a tagállamok hamisítást kiszűrő testületeit. Egy közös kutatóközpont (Joint Research Centre) szerepe megkerülhetetlen egy ilyen gyakorlat bevezetéséhez.

- Az Élelmiszer és Állategészségügyi Hivatal (FVO) szakemberei egyszer már jártak Kínában „mézügyben”, de meg kell hogy ismételjék ezt. Ugyanis, nem elég - mint korábban tették - a méz szermaradványai után kutakodni, hanem a termelés, a mézelőállítás körülményeit is kell ellenőrizniük. A vizsgálatok során a Hivatalnak meg kell győződnie arról, hogy a kínaiak által előállított méz megfelel-e az európai elvárásoknak.

- A több tagországon átnyúló mézpromóciós programok egyértelműen hangsúlyozzák az egységes uniós mézelőírások meglétét, megerősítik a regionális, helyi és organikus mézekkel szemben támasztott előállítási elvárásokat.

Erről külön is érdemes szólni a Bizottság éves ülésének keretein belül. Mivel a jelenlegi piaci helyzet katasztrofális, égetően szükség van arra, hogy a Bizottság akciótervet indítson az európai méz reklámozására, a kedvezőtlen piaci folyamatok ellensúlyozására.

• Szükség van egy európai mézpiaci monitoringfigyelő rendszerre is, hogy az Európai Unióba áramló méz útját átláthatóbbá lehessen tenni. Ennek segítségével, felhasználva releváns és megbízható információkat, amelyek a marketinglánc különféle résztvevőitől származnak, a szektor gazdasági fejlődését (árak, előállítás, raktárkészletek, import és export az EU-n belül és kívül, a láncolaton belüli árváltozások) is nyomon lehet követni.

• Ahhoz, hogy az európai méhészek és a velük együttműködő szereplők piacképességének növelését elérhessük, mindegyik tagországnak támogatnia kell a méhészeket és azokat a velük szorosan közreműködő piaci szereplőket, akiknek a méhészet a bevételük nagy részét teszi ki.

Ennek érdekében a méhészek által létrehozott szervezeteket kell felállítani és támogatni. Arra szeretnénk a tagországokat sarkallni a leendő közös agrárpolitikai stratégia (KAP) terveik keretein belül, hogy nemzeti méhészeti programjuk mellett ilyen tevékenységeket is támogassanak.

Középtávú akcióterv

• Nemzeti szinten – a tagországoknak kötelező jelleggel kell szabályozó tervvel rendelkezniük, annak érdekében, hogy azonosítani tudják a mézben a szermaradványokat és minőség-, valamint eredet-ellenőrzést tudjanak végrehajtani. Ennek kapcsán tehát elengedhetetlen, hogy a tagországok támogatást kapjanak a legkülönfélébb vizsgálati eljárások alkalmazására, hogy egy esetleges hamisítás tényállását bizonyítani tudják.

• A méhészek nagyobb árbevételeinek elérése céljából kiemelt fontossággal bír, hogy szerepük megerősödjön az élelmiszerláncok ellátásában saját tulajdonukban lévő mézkiszerelő szervezeteken keresztül. Meg kell szüntetni azokat a sportszerűtlen piaci gyakorlatokat, melyek miatt jelenleg a termelők közvetlen piacra jutási lehetőségei korlátozottak.

Pedig a helyi és a biomézek emberi szervezetre gyakorolt kedvező hatásait egyedül a termelők és a tulajdonukban lévő beszállító cégek termékein keresztül ismerhetik meg a fogyasztók.

• A felvilágosító és promóciós kampányoknak fókuszálniuk kell a fogyasztásra szánt méz beltartalmi és egészségügyi értékeire is. Ennek értelmében a tagállamoknak a méz, mint termék értékeire is fel kell hívniuk a figyelmet az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (EFSA) ajánlásával. A méz egészséges jellege marketing szempontból sem elhanyagolható.

• A beltartalmat részletező címkézés elvét, amely egyes tagországokban a mézet a vörös, azaz fogyasztásra kevésbé ajánlott kategóriába sorolja, módosítani kell. Úgy véljük, hogy a változatos, több szektor által megtermelt élelmiszerek fogyasztásának a megfelelő mennyiségű elegye elengedhetetlen a kiegyensúlyozott étrend fenntartásához, ahhoz, hogy a fogyasztók egészséges életmódot folytathassanak.

Hosszútávú akcióterv

• Ahhoz, hogy a méhészek bevételét stabilizálni lehessen a piaci anomáliák (méz- és eredethamisítás) és a méhegészségügyi kihívások (varroa, ázsiai lódarázs, kis kaptárbogár) mellett, a méhész szervezeteken keresztül kockázatkezelési tervet és megoldási javaslatokat kell kialakítani.

• Támogatni kell olyan projekteket, amelyek összefogják a méhészeket, hogy közös erővel tudjanak fellépni a piacon termékük árának meghatározására és megkülönböztetésére (pl. közvetlen értékesítési hálózat fejlesztése, vagy kapcsolatok építése ellátóláncokon keresztül, helyi termékcsomagok készítése, termelői piacok rendezése, a termékek területi megkülönböztetése).

Forrás: 
Méhészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Méhészet 2020/7 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Fenntartható méhegészségügyi jó gyakorlat folytatása

Elkészült egy érdekes tanulmány az Európai Unió Horizon 2020 elnevezésű kutatás és fejlesztés programjából támogatva, mely a fenntartható méhegészségügyi jó gyakorlatról szól. 5 ország 6 egyeteme vett részt a munkában, melyet most közreadunk.

A méhészkedés nem más, mint csapatjáték

A szakmában elismert méhész, marketinges, megyei egyesületi vezető és boldog családanya. Simonné Venter Éva egy olyan sokoldalú személyiség, aki nem riad vissza a nehéz fizikai munkától sem, és büszkén mutatja a C és E kategóriára is alkalmas vezetői engedélyét. Derűs egyénisége és barátságos természete hozzájárul, hogy könnyen kapcsolatot teremtsen bármilyen korosztállyal.

Továbbra sincs megállapodás az ólomsörét kérdésében

Már jó ideje zajló vita a természetvédők és a vadászatra jogosultak között az ólomsörét használata a vízivadvadászat során. Mondván, hogy a kilőtt ólomsörétet felveszik az állatok, komoly betegségeket, mérgezést okozva ezzel a vizes élőhelyen élő állatoknak. A helyzet úgy áll, hogy az ügy az Európai Bizottság és Parlament elé került, a többi a döntéshozók álláspontján múlik.

Sorsfordító év lehet az idei a magyar vidék életében

Sorsfordító év lehet az idei a magyar vidék életében, és nemcsak a koronavírus okozta nehézségek miatt, hanem mert „a vírus megmutatta, hol a helyünk: sok magyar hazatért az anyaföldhöz fordulva” – hangzott el a IV. Földművesek Napja ünnepségén.

Az Európai Uniónak lépéseket kell tenni a túlhalászat ellen

A közleményt, amely a túlhalászat végetvetéséről szól 300 tudós írta alá, annak érdekében hogy megóvják az óceánok épségét. Az üzenet eljutott az Európai Unió környezetvédelmi biztosához, Virginijus Sinkevičiushez, aki az Óceánok és Halászatok megbízottja.

Megkezdődött a koronavírus-járvány miatt nehéz helyzetbe került agárvállalkozások átmeneti támogatásainak kifizetése

A Magyar Államkincstár (Kincstár) a múlt héten megkezdte a koronavírus-járvány miatt nehéz helyzetbe került agárvállalkozások átmeneti támogatásainak kifizetését. Első körben 3,12 milliárd Ft-ot utaltak ki összesen 13000 kertészeti tevékenységet végző, méhész gazdálkodó, valamint tejhasznú-tehéntartó számára.

Méhészeti dendrológia 16. rész Záró gondolatok

Lászka István Attila tematikus írássorozatát azzal a céllal kezdte meg, hogy átfogó képet nyújtson a legfontosabb hordást biztosító hazai fa- és cserjefajokról, valamint az erdőgazdasági termesztésbe vont exóta fás növényekről, azok morfológiai, termőhelyi sajátosságaival, természetvédelmi és erdőgazdálkodási vonatkozásaikkal, ültetési/ápolási igényükkel - és természetesen méhészeti értékükkel.

Okostelefonos alkalmazással ösztönzik a mézfogyasztást

A Bábolnai Gazdanapok kiállítói között járva találkoztunk Az Elit Méhészeti Szövetkezet képviselőivel, akik az MNVH standjánál hívták fel a látogatók figyelmét egyebek közt egy iskolásoknak szóló, mézfogyasztást ösztönző, újszerű kezdeményezésükre.

Beindult a 33. Bábolnai Gazdanapok, ahol a gépek színre lépnek - Videók

Sokszínű programkínálattal indult idén is a Bábolnai Gazdanapok, ahol a gépeké a főszerep, de ezenkívül kukorica-fajtabemutatóval, erdei játszóházzal, interaktív talajszelvénnyel, traktor tesztvezetéssel, lovasbemutatóval, és még sok más érdekességgel várják az érdeklődőket. Az eseményekről érdekes videókat láthatnak a nézők a Magyar Mezőgazdaság folyamatosan frissülő Youtube csatornáján.

Traktorok, huszárok, a borz és a többiek

Vezethetjük a legmodernebb traktorokat, válogathatunk a mezőgazdasági gépek, eszközök között, nézhetünk huszár bemutatókat és lovasprogramokat, a gyermekeket pedig különleges állatbemutatók is várják a 33. Bábolnai Gazdanapokon. A kiállításon előtérbe került a hazai méz és halfogyasztás kiemelkedősen kedvező élettani hatásai is.