Back to top

Nyáron gyorsabban készül a komposzt

A nyár folyamán rengeteg zöldhulladék keletkezik a kertekben, és a konyhában, ami komposztálható. Ez az anyag talajszerkezetet javít és tápanyagot szolgáltat, így jól újrahasznosítható. A zöldhulladék nem szemét! Érdemes mindenkinek berendezkedni a komposztkészítésre azért is, mert jövőre a kerti hulladék égetése már tilos lesz.

A magas hőmérséklet némi nedvességgel párosítva ilyenkor nyáron hozza a legjobb eredményt a lebontásban, azaz ebben az időszakban alakul át a zöldhulladék magas humusztartalmú komposzttá. Érdemes tehát foglalkoznunk a szerves anyag visszajuttatásnak ezzel a természet-közeli, és igen jó hatású formájával.

Komposztnak nevezzük azt a morzsalékos, sötétbarna színű földszerű, magas szerves anyag tartalmú anyagot, amely szerves hulladékokból, maradványokból elsősorban mikroorganizmusok tevékenységének hatására jön létre, megfelelő környezeti tényezők jelenlétében (oxigén, nedvességtartalom).

Talajjavításra, tápanyag-utánpótlásr,a vagy talajként cserépben, ültető edényekben és kertben is felhasználható.

A zöldhulladék nem szemét
Fotó: pixabay
A komposzt humusztartalma a talaj termékenységét fokozza, ezért érdemes minden arra alkalmas anyagból komposztot érlelni. Erre jó alapanyag a lehulló lomb, a virágok levágott szára, a kiszedett zöldségek levele, szára, a kipréselt szőlőtörköly, a rostos tőzeg, a lombos fák fűrészpora, a lekaszált fű, némely papírhulladék, konyhai hulladék és még sok más szerves anyag. A kávézacc és a kifőzött tealevél a komposztot tovább gazdagíthatja.

A szerves anyagok érlelésére a kert egyik félreeső, félárnyékos helye a legalkalmasabb. A komposztkazal számára nem kell gödröt ásni, mert a korhadás oxigén jelenlétében zajlik, a gödörben viszont nem jut az anyaghoz elég levegő, ezért nem korhadási, hanem rothadási folyamat következik be. Ha a komposzt rothad, azt onnan ismerhetjük fel, hogy nagyon nedves és büdös.
Építhetünk komposzttárolót deszkából, téglából, kövekből is, sőt a kereskedelem is kínál műanyag komposztládákat. Bármelyiket is választjuk, figyeljünk arra, hogy minél jobban szellőző legyen.

A komposztálandó anyagot célszerű minél kisebbre felaprítani. Erre most már igen alkalmas, különböző teljesítményű, elektromos eszközök állnak rendelkezésre. A felaprított szerves hulladék felülete megtöbbszöröződik, így jobban érintkezik a levegővel, ezért a lebomlási folyamat gyorsabban zajlik le, a komposzt előbb érik meg.

Komposztáló a Sziget Fesztiválon
Fotó: ProfiKomp
Az érett komposzt sötétbarna színű, homogén, szagtalan, könnyen kiszórható, környezetbarát anyag. Négyzetméterenként a komposztból 2-3 kg-ot ajánlatos kiszórni, és azonnal bemunkálni a talajba. Ha a komposztot kiterítjük a talajra és csak jóval később dolgozzuk be, jelentősen veszíteni fog nitrogén tartalmából. A komposztálás nem egy bonyolult folyamat, de van pár dolog, amivel el lehet rontani…

Dió, akác és fenyőlevelet ne tegyünk a komposztba, ha gyors eredményt szeretnénk elérni, ezek ugyanis lassan is bomlanak le, és nem megfelelő bomlás esetén hátráltathatják azoknak a növényeknek a fejlődését, amelyek kapnak a még nem eléggé érett komposztjukból. Másik veszélyes dolog a gyomok komposztálása.

Ha a kiszedett gyomnövényeken akár csak zöld, még látszólag éretlen magok, vagy elnyílóban levő virágok vannak, akkor azokat ne tegyük a komposztba. A gyomok magjai képesek akkor is beérni, ha a növényt már kiszakítottuk a talajból. Így az éretlen magok a komposztálóban pár nap alatt beérnek, majd amikor kiszórtuk a komposztot kikelnek, jelentős többletmunkát okozva ezzel.

Ipari komposzttelepeken műszerekkel mérik a zöldhulladék hőmérsékletét a lebomlási folyamat során, így kontrollálni tudják, hogy abban a gyommagok elpusztuljanak. Házikerti komposztáláskor nem tudjuk mérni, hogy a folyamat milyen hőmérsékleten ment végbe, ezért csíraképes gyommagvak is maradhatnak a komposzthalmunkban. Felhasználás előtt célszerű rostálni a komposztot, így a még nem megfelelően lebomlott nagyobb részek nem kerülnek ki innen.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A növények is döntenek, emlékeznek

A kutatók szerint a növények számolhatnak, döntéseket hozhatnak, felismerhetik rokonaikat, sőt emlékezhetnek az eseményekre. Bár nincs agyuk, az emberekhez és állatokhoz hasonló módon tanulhatnak.

Visszaszorulóban a molyok, jönnek a poloskák – Növényvédelmi előrejelzés 39. hét

Az almamoly rajzása már a hónap eleje óta szünetel, a szilvamoly is csak nyugaton repül, a keleti gyümölcsmoly pedig már csak a birset veszélyezteti. A dióburok-fúrólégy lárvái most távoznak a lehullott dióból, hogy a talajban bábozódjanak, szőlőben sok a muslica – foltosszárnyú is –, a zöld vándorpoloska pedig szinte mindenütt ott van. Tegyünk hálót az ablakokra, mert amint hűvösebbre fordul az idő, tömegesen indul befelé.

Információ a gazdanövényektől: miként virágzik a parazita aranka

A 4000-4500 ismert parazita növényfaj közül a szulákfélék (Convolvulaceae) családjába tartozó aranka (Cuscuta) világszerte elterjedt.

A világ legnagyobb paprikamutáns-gyűjteménye

A Szentes környéki fóliasátrak labirintusában található három nagy termesztőház, melyekben viszonylag szokatlan kinézetű paprikák élnek. Csilléry Gábor genetikai és nemesítési munkája mellett hosszú évtizedek óta gyűjt mutáns paprikákat, és néha paprikanemesítő kollégáitól is kap ilyen különlegességeket.

Magyar fejlesztésű művelőrobot

Magyar fejlesztésű, teljesen önjáró, lánctalpas erőgépeket állított ki a Hári Tech Kft. A faiskolák automata művelésére, permetezésére tervezett gépet már az idei AGROmashEXPO kiállításon is láttuk, Bábolnán bemutatták a szőlő- és gyümölcsültetvények permetezésére alkalmas, szélesebb változatát.

Fejenként egy szobányi zöld

A vírushelyzet és az azzal járó korlátozások miatt különösen a nagyvárosokban értékelik nagyra a kikapcsolódásra, szabadidős tevékenységre szolgáló zöldfelületeket. Mivel hosszabb ideje nem ajánlatos zárt térben találkozni a barátokkal, ismerősökkel, a városlakók körében nagyon népszerűek lettek a közparkok.

Áfonya a farkasvakság ellen

Mottónk igazából nincs. A lehető legjobb minőség elérése a célunk, és a termés maradéktalan, mindenféle károsodástól mentes betakarítása – ezt válaszolta Kelemen Sándor, amikor az áfonyatermesztésről és annak kulisszatitkairól kérdeztük.

Lovaskocsival az arborétumban

A Bábolnai Arborétumot még 1965-ben létesítették. A 60-as évek elején, dr. Burgert Róbert kezdeményezésére kezdték meg az ültetést e gyűjteményes kertben, aminek helyén egykor szántóföld volt. Az állomány mára igen látványos méretű lett korából adódóan. A 33. Bábolnai Gazdanapok ideje alatt is látogatható volt az arborétum, méghozzá lovaskocsival.

Él és virul az iskolakert-mozgalom

A leányfalui Móricz Zsigmond Általános Iskola és Tündérkert Óvoda közös udvarán számolt be az Iskolakert-fejlesztési Programról Nagy István agrárminiszter. Ez a két intézmény is sikerrel pályázott a programra, és ennek köszönhetően támogatást kapott eszközök beszerzéséhez, illetve szakmai segítséget a kert kialakításához.

Friss tojás kis ráfordítással

A tápanyagokban gazdag tojást kis ráfordítással mi magunk is megtermelhetjük. Gazdag méretbeli és színbeli előfordulása mellett egyetlen célt szolgál a természetben: az új élet születését. Ez az oka gazdag beltartalmának. Melyek azok a szempontok, melyekre odafigyelve jelentősen növelhetjük az egy tyúkra jutó tojás mennyiségét?