Back to top

Bővült a magyar agrároktatás Erdélyben

Az erdélyi magyar agrároktatás iránti érdeklődés is megnőtt, mi több, a 2020-2021-es tanévben új szak indul.

Mint ismeretes, a világ nagy részén online felületre került az oktatás a koronavírus-járvány miatt. Így történt Romániában is, és az egész rendszert működtetés közben kellett átgondolni. A változtatások egyik hozadéka, hogy az egyetemi felvételire ezúttal online lehetett jelentkezni, és emiatt az érdeklődők nagy része több egyetemre is benyújtotta a felvételihez szükséges iratokat. Ennek köszönhetően az erdélyi magyar agrároktatás iránti érdeklődés is megnőtt, mi több, a 2020-2021-es tanévben új szak indul.

Szakmai sátor a kertészmérnöki kar kísérleti és tankertjében
A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem marosvásárhelyi karához tartozó sepsiszentgyörgyi tanulmányi központban 2015. szeptemberében indították el az agrármérnöki szakot, és idén márciusban a Romániai Felsőoktatási Minőségbiztosítási Hatóság úgy döntött, hogy ősszel ugyanott elindulhat az erdőmérnökképzés is. A szak országos viszonylatban is hiánypótló, mert eddig nem volt magyar nyelvű erdőmérnökképzés.

Nyárádi Imre István dékánhelyettes, a központ igazgatója lapunkat arról tájékoztatta, hogy az egyetem 2013-ban kidolgozott fejlesztési stratégiájában már szerepelt új helyszínek és új szakok indítása. Akárcsak az agrármérnökin, az erdőmérnöki szakon is harminc helyet biztosítanak, amiből 25 tandíjmentes, a fennmaradó öt pedig tandíjas. Egy tanévre 400 euró a tandíj.

A dékánhelyettes kifejtette, hogy még Magyarországon is csak Sopronban van erdőmérnöki képzés, és bár Romániában nyolc egyetemen van ilyen szak, de mind román nyelven.

A brassói erdőmérnöki kar rendelkezik történelmi múlttal, ehhez társult a rendszerváltás után a suceavai egyetem, ahol szintén minőségi a képzés. A szakmának van létjogosultsága az országban, hiszen mintegy 6,7 millió hektárt borít erdő vagy fás növényzet.

A környékünkön, Hargita, Kovászna és Maros megyékben jelentős az erdős területek aránya. A rendszerváltás után számos közbirtokosság és magánerdészet alakult, amelyeknek szakemberekre van szüksége. Addig központi irányítással több ezer vagy tízezer hektáron gazdálkodott egy-egy állami erdészeti hivatal, de a tulajdonjog visszaszolgáltatásával változott a helyzet.

Nagyon sok kis egység van a szakterületen, amelyek várják a szakembereket, legyen az akár közbirtokosság, akár magánerdészet. Ilyen szakembereket magyar nyelven eddig nem képeztek.

A Sapientia ott tart, hogy az idén 31 szakra hirdet felvételit. A sepsiszentgyörgyi tanulmányi központban sikerült korszerű oktatási infrastruktúrát kiépíteni: 17 jól felszerelt szaklaboratórium, három előadó- és szemináriumi terem áll a diákok és az oktatók rendelkezésére. Emellett a gyakorlathoz és a terepmunkához szükséges hálózatot is kiépítették, ami elvárás volt a szak engedélyezéséhez. Szerződést kötöttek több Hargita, Kovászna és Maros megyei erdőtulajdonossal, illetve ezen a téren tevékenykedő üzemekkel – pisztrángtenyészettől a parajdi erdészetig –, amelyek vállalták, hogy lehetőséget adnak a leendő erdőmérnökök gyakorlati képzésére. Emellett több mint 50 hektár erdő van a Sapientia Alapítvány tulajdonában. A szak elindításába, illetve a leendő erdőmérnökök képzésébe partnerként a soproni egyetem is bekapcsolódott.

A sepsiszentgyörgyi szakokat működtető marosvásárhelyi kar és a soproni erdőmérnöki kar együttműködési megállapodást kötött.

A soproni egyetem rektora, Náhlik András professzor jelen volt az akkreditációs bizottság ellenőrzésén, hogy személyesen biztosítsa róla a hatóságot, hogy a soproni egyetem erdőmérnöki kara támogatja a folyamatot. Az engedélyeztetési iratokban 33 tanárt nevesítettek, mint akik a négyéves képzésben végig tanítani fognak az új szakon. A tanárok több mint fele a Sapientia EMTE alapállású oktatója, akikhez a Soproni Egyetem erdőmérnöki kara tíz szakoktatója csatlakozott. Azonkívül egyes tantárgyak oktatásába doktori fokozattal rendelkező, erdélyi magyar szakmabeliek is besegítenek. A hosszú távú cél az, hogy helyi szakembercsoportot és tantestületet neveljen ki a kar. Ebben nyújt hathatós segítséget a soproni egyetem.

Jövőbe tekintő kertészet

A csíkmadarasi Garden Proiect Kft. Hargita megye egyik legnagyobb kertészeti vállalkozása. Tulajdonosa, a csíkmadarasi János Ferdinánd a budapesti Corvinus Egyetemen végezte el a kertészmérnöki szakot, majd létrehozta vállalkozását, amit feleségével közösen igazgat, és amit több alkalmazottal működtetnek. Kertészeti szolgáltatásaik – kerttervezés, dísz- és-haszonnövények termesztése és árusítása – mellé egy biotechnológia laboratóriumot is kialakítottak nagyjából 3 évvel ezelőtt, amelynek lelkes fiatalokból álló csapata vírus- és patogénmentes növényeket állít elő mikroszaporítással, elsősorban saját gazdaságuk igényeinek kielégítésére. Munkájuk eredményeit látva már nemcsak környékbeli gazdák fordulnak hozzájuk bizalommal, hanem távoli megyékből, sőt országhatárokon túlról is keresik őket.

A laboratórium vezetője, Balázs Márta biotechnológus tudomása szerint Erdélyben nincs másik kertészeti vállalkozás, amelyik mikroszaporítással is foglalkozna. A laboratóriumot az üzleti szükséglet hozta létre, hiszen a több mint egy évtizede működő vállalkozás oda fejlődött, hogy sokkal költséghatékonyabb, ha az általuk forgalmazott haszonnövényeket saját maguknak állítják elő mikroszaporítással, mert ennek a technológiának köszönhetően megőrizhetik és garantálhatják a növény jellegzetességeinek továbbadását és azok minőségét. Eleinte a környék földrajzi és földtani adottságainak megfelelő növényeket szaporítottak, de ahogy az igények növekedtek, egyre színesítették a palettát.

A laboratórium tényleg 3 éve működik, ha az első mikroszaporított növény létrehozásától számítják, de ennek megvalósításához hosszú folyamat vezetett. A szaporítás megindításához először is ki kellett találni, hogy mely növényekre érdemes összpontosítani: mi lehetséges a technológiával, mire van igény, és minek a szaporítására lesz kapacitásuk. A szaporítás beindításának alapfeltétele, hogy az alanyok vírus- és kórokozómentesek legyen, erről rendelkezzenek a megfelelő igazolásokkal, illetve hogy ne legyen levédve a szaporítása.

Azt tapasztalták, hogy bár Bukarest mellett található egy országos kutatóközpont, ennek ellenére jócskán vannak fehér foltjai a mikroszaporításnak, ugyanis minden növényre külön ki kell kísérletezni a technológiát. Lehet pályázni különböző kutatási programokra, de az állam nem karolja fel az ilyen jellegű kutatóközpontokat.

A biotechnológia viszonylag új és igen szerteágazó tudomány. Ennek megfelelően folyamatosan és gyorsan fejlődik, hiszen a kutatásba bevont új fajok új módszereket igényelnek. A cél mindenképpen az, hogy költséghatékony technológiát dolgozzanak ki, amihez a tudás folyamatos gyarapítására van szükség. Minden nap más-más kihívás elé állítja ki a kutatókat, újabb sikerélményekkel vagy kudarcokkal. „De aki szereti az újdonságokat, annak egy ilyen laboratóriumban a helye” – mondta a biotechnológus.

A közvetlenül az 1989-es rendszerváltás után földtulajdonhoz jutó gazdák még nem tartották fontosnak, hogy kövessék az új technológiákat a mezőgazdaságban, de az őket követő nemzedék tagjai egyre inkább érdeklődnek irántuk. Ezt igazolja, hogy a laboratórium létrehozása óta eltelt 3 év alatt egyre nőtt a garantált minőségű mikroszaporított növények kereslete. A fiatalok nyereségcélú mezőgazdálkodást folytatnak, amihez minél költséghatékonyabban kell termelni a rendelkezésükre álló területen. Ennek része, hogy megfelelően szaporított növényt termesztenek.

Azt is megtudtuk, hogy a csíkmadarasi kertészet laboratóriuma igazi műhelyként működik: folyamatosan fogadják szakmai gyakorlaton elsősorban a Sapientia EMTE kertészmérnök szakának egyetemistáit, de a kolozsvári és a bukaresti egyetemekről is jöttek már hozzájuk agrármérnök és biológus hallgatók.

– Egy olyan kertészeti vállalkozásnál, ahol mikroszaporító laboratórium működik, garantált a fejlődés – mondja a laborvezető –, mert egy ilyen labor folyamatos beruházást igényel. Az új növényeknek megfelelő berendezéseket és hatóanyagokat kell beszerezni, növelni kell a nevelőkamrák befogadóképességét. És akkor még nem beszéltem a tudásról, ugyanis minden nap új kihívást jelent: a felmerülő szakmai kérdésekre választ kell adni. Már csak emiatt is mindig előre kell gondolkodni.

Az már beigazolódott, hogy a magyar nyelvű agrárképzés elindítása jó döntés volt.

Az első évben, 2015-ben minden hely betelt az agrármérnöki szakon, 43-an jelentkeztek.

A következő években a jelentkezők száma egyre csökkent, de tavaly elkezdett fölívelni a jelentkezők száma, 22 jelentkező volt a 30 helyre. Arra számít az egyetem, hogy a tendencia az idén is folytatódik.

Az elhelyezkedésről szólva Nyárádi Imre István dékánhelyettes elmondta, hogy az első évfolyam 12 tavaly végzett agrármérnöke közül mindenki vagy továbbtanul, vagy a szakmában helyezkedett el. Több diákjukat jól menő székelyföldi vállalkozásokhoz, közismert gazdaságokba hívták.

A 2020–2021-es tanévre az újonnan induló erdőmérnöki szakkal együtt immár tizenhárom alapképzésen összesen 565, a négy mesterin pedig 105 helyet hirdet meg a Sapientia EMTE Marosvásárhelyi Kara. A felvételizők a Sapientia EMTE online beiratkozási platformján díjmentesen feltölthették a szükséges dokumentumokat.

Idén a közegészségügyi szolgáltatások és politikák szakon negyven, a kommunikáció és közkapcsolatok szakon ötven, a fordító-tolmács szakon ötven, az informatikán hatvan, a mechatronikán ötven, a számítástechnikán negyvenöt, az automatika – alkalmazott informatika, a távközlés, a gépészmérnöki és a tájépítészet szakokon egyenként negyven, a kertészmérnökin ötven, a marosvásárhelyi kar kihelyezett tagozataként működő a sepsiszentgyörgyi tanulmányi központban pedig az agrármérnöki és az erdőmérnöki képzésre harminc-harminc helyet hirdettek meg.

Az agrármérnöki szak 30 helyére 24-en, az erdőmérnökire 27-en, a kertészmérnöki 50 helyére 35-en, a tájépítészet 40 helyére 44-en, míg a növényorvostani mesterkurzusok 15 helyére 10-en küldték be a felvételihez szükséges iratokat.

A felvételi július 25-én volt. A fennmaradt helyekre 2020. szeptember 4–7. között, szintén online és díjmentesen lehet jelentkezni. Az őszi vizsgákat követően közlik, hogy szakonként hány diákkal indul végül az oktatás az új tanévben.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2020/32 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A növények is döntenek, emlékeznek

A kutatók szerint a növények számolhatnak, döntéseket hozhatnak, felismerhetik rokonaikat, sőt emlékezhetnek az eseményekre. Bár nincs agyuk, az emberekhez és állatokhoz hasonló módon tanulhatnak.

Visszaszorulóban a molyok, jönnek a poloskák – Növényvédelmi előrejelzés 39. hét

Az almamoly rajzása már a hónap eleje óta szünetel, a szilvamoly is csak nyugaton repül, a keleti gyümölcsmoly pedig már csak a birset veszélyezteti. A dióburok-fúrólégy lárvái most távoznak a lehullott dióból, hogy a talajban bábozódjanak, szőlőben sok a muslica – foltosszárnyú is –, a zöld vándorpoloska pedig szinte mindenütt ott van. Tegyünk hálót az ablakokra, mert amint hűvösebbre fordul az idő, tömegesen indul befelé.

És ön szavazott már?

Az Ökotárs Alapítvány közreműködésével az idén is megrendezik az Év Fája versenyt, mely a közvetlen környezetünkben élő fákra, valamint a természet fontosságára, mindennapi életünkben betöltött szerepére hívja fel a figyelmet. A versenyre bárki nevezhetett egy egyedi fát, a kritérium, hogy egy történetet is írjon mellé, amely kifejezi, hogy az adott fa miért fontos az őt nevező közösség számára.

A korábban vártnál bőségesebb termésre számítanak

A szlovák statisztikai hivatal augusztusi előrejelzése szerint a korábban becsültnél bőségesebb termésre számíthat az ország kalászos gabonafélékből, napraforgóból, kukoricából és cukorrépából is. A statisztikai hivatal adatai szerint Szlovákiában mintegy 390 ezer hektáron termesztettek búzát, az árpa termőterülete 133 ezer, a repcéé csaknem 147 ezer hektár volt az idén.

100 éve született a hazai fenntartható erdőgazdálkodás úttörője

Amikor Dr. Madas László, a Pilisi Parkerdőgazdaság egykori alapító igazgatója a Visegrádi-hegységben megkezdte a mai örökerdő-gazdálkodás alapjául szolgáló úgynevezett szálaló erdők kialakítását, még szó sem volt klímaváltozásról.

A világ legnagyobb paprikamutáns-gyűjteménye

A Szentes környéki fóliasátrak labirintusában található három nagy termesztőház, melyekben viszonylag szokatlan kinézetű paprikák élnek. Csilléry Gábor genetikai és nemesítési munkája mellett hosszú évtizedek óta gyűjt mutáns paprikákat, és néha paprikanemesítő kollégáitól is kap ilyen különlegességeket.

Sorsfordító év lehet az idei a magyar vidék életében

Sorsfordító év lehet az idei a magyar vidék életében, és nemcsak a koronavírus okozta nehézségek miatt, hanem mert „a vírus megmutatta, hol a helyünk: sok magyar hazatért az anyaföldhöz fordulva” – hangzott el a IV. Földművesek Napja ünnepségén.

Szombaton folytatódik az agrárcenzus

Szeptember 19. és november 22. között összeírók keresik fel a gazdákat. Szombaton folytatódik a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) mezőgazdasági összeírása, az Agrárcenzus 2020, amely során személyesen keresik fel a gazdákat az összeírók.

Az osztatlan közös tulajdon felszámolásáért folytatódik a földértékesítési program

2020. szeptember 21-én indul a földértékesítési program harmadik üteme. Az Agrárminisztérium célja továbbra is az osztatlan közös földtulajdon felszámolása. A több mint 6300 db ingatlanra bárki tehet vételi ajánlatot elektronikus úton, egészen október 21-ig.

Magyar fejlesztésű művelőrobot

Magyar fejlesztésű, teljesen önjáró, lánctalpas erőgépeket állított ki a Hári Tech Kft. A faiskolák automata művelésére, permetezésére tervezett gépet már az idei AGROmashEXPO kiállításon is láttuk, Bábolnán bemutatták a szőlő- és gyümölcsültetvények permetezésére alkalmas, szélesebb változatát.