Díszkertünk pázsitjának megújításakor mindenki golfpályaszerű, gyönyörű élénk zöld, sehol sem foltos, de gyommentes, mindig szépen alacsonyra nyírt fűről álmodik. Azután jönnek a kompromisszumok; vagy már a telepítéskor, a magas költségek miatt, vagy az első pár év után, amikor kiderül, hogy komoly munka van ám abban, ahol midig szépen alacsonyan van tartva a fű. Idővel a legszebb gyep állapota is leromlik: ilyenkor jön a kérdés, újratelepítés vagy felújítás. Utóbbi olcsóbb, és kevesebb munkával jár…
Gyepifjítás egyszerűbben
Amennyiben sok kétszikű gyom van a pázsitban szükség lesz egy gyepgyomirtós kezelésre. Csak egyszikű gyomok esetén ez elhagyható. Először is gyepgyomirtóval fújjuk le a területet, betartva a használati utasítást. (Fűnyírás után közvetlenül nem lehet használni, csak 3-4 nap várakozás után stb.) Ez kiírtja a kétszikű gyomokat a gyepből. 2-3 hét után, amikor a kétszikűek már rendesen sárgulnak, újabb fűvágásra van szükség. A lekaszált füvet ekkor is gyűjtsük össze. Gyepszellőztetővel – ami bérelhető is – lazítsuk fel kissé a talajt, így levegősebbé, jobb vízgazdálkodásúvá tesszük, és az elhalt növényi részek, már nem működő gyökerek is eltávolíthatók így. Ezeket gereblyézzük össze. Ezután jó minőségű aprómorzsás magas humusztartalmú földdel egyenlítsük ki a talajt, ha süllyedések, egyenetlenségek vannak helyenként. Ha ezzel megvagyunk, az egész területre szórhatunk egy kis földet, de csak 3-5 mm vastagon, ami jót tesz a növényeknek, de nem fedi olyan mélyen be őket, ami a kihajtásukat gátolná. Jöhet a felülvetés, fűmaggal (a fűtelepítés magszükségletének itt 20-30 százaléka is elég), lehetőleg egyenletesen.
A keverés azért is jó, mert így egyenletesebben, spórolósabban tudunk vetni, arányosabban tudjuk kiszórni a magot és a tápanyagot is. Lazán ismét gereblyézzük át a területet, így a magok kicsit lejjebb kerülnek a talajban. Ha van lehetőségünk hengerezzünk, de az is elég, ha jól beöntözzük. Tartsuk addig nedvesen a területet, amíg kikel a felülvetés, és 4-5 centiméteres lesz. Erre általában két hét elegendő. A felülvetés első vágását akkor végezzük, amikor 8-10 centiméteres a fű.
A gyep fenntartása
Ezzel a módszerrel besűrítettük a gyepünket, de a környéken élő vad fűfajok is benne maradnak, illetve előbb-utóbb újabb kétszikű gyomok is megjelenhetnek. Tápanyaggal feltöltöttük, levegősebbé tettük a talajt. A lényeg mostantól a rendszeres vágás, azaz legalább kéthetente nyírjunk. Így bent maradnak a nyírást tűrő fűfélék, ám a gyomokból jóval kevesebb tud visszatelepedni.
A műtrágyázást szeptember közepén, végén fejezzük be, mert a túlnitrogénezett gyep könnyebben károsodik, ha kemény tél lesz… Jó, ha csak akkor öntözünk, ha tényleg kell – azaz aszályos időszakokban. Így beáll egy kevesebb munkával fenntartható, de viszonylag szép gyep, melynek alapját a környéken honos fűfajok adják. Ha olykor-olykor kimarad egy-egy fűnyírás, akkor sincs gond, a lényeg, hogy ha túl nagyra nőtt a fű, akkor vágáskor gyűjtsük össze a kaszálékot. Amikor van időnk gyakrabban nyírni, tehát egyszerre kevesebb a kaszálék, azt hagyhatjuk szétterítve a területen. A túl nagy mennyiségű kaszálék alatt besárgul a fű.
Felülvetés vagy felülöltöztetés?
A gyep felülvetését, a foltok felülvetését gyakran alkalmazzák hazánkban, ám a fent említett „felülöltöztetés” az, amikor némi talajjavító céllal földet, vagy mást terítünk rá a régi, de rövidre nyírt fűre, az nem annyira bevett szokás nálunk – bár hatásos. Míg a felülvetéskor olyan gyepre vetünk füvet, amiből már kipusztultak az egyéb fűfélék, a felülöltöztetéses módszer profibb, hiszen itt előbb feljavítjuk a talajállapotot, és ebbe kerül a fűmag. A felülöltöztetésnél használt anyag lehet homok, tőzeg keveréke, ami a vízháztartás javítja, de lehet a fent említett jó minőségű virágföld is, ami szintén tőzeg alapú. A gyeplazítós kezelés ezt megelőzően is fontos, hiszen csak ilyen kezelésekor (gyepszellőztetés, talajjavító ráterítése) van lehetőség a talajba „alul is belenyúlni”, utána már csak felülről próbálhatjuk befolyásolni annak állapotát.
A felső réteg felszáradása ilyenkor túl lassan megy végbe, mert az nem nyeli el csak nehezen a vizet, így a felületen egy csúszós, balesetveszélyes sárréteg alakul ki tartósan nedves körülmények között. A használat következtében ebben az esetben felületi egyenlőtlenségek, hepehupák keletkeznek. A homok legyen agyag és mészmentes, 0-3 mm szemcseméretű. Kötött talajokon évente több, akár 2-3 alkalommal is célszerű homokot kijuttatni a felületre (ekkor gyepszellőztetés nélkül) 2-5 l/m2 mennyiségben.
