Mint elhangzott, az agráriumot bő egy évtizede foglalkoztatja a precíziós gazdálkodás témaköre. Sokan kapiskálják, mit is jelent, míg mások csak most csodálkoznak rá mit is jelent a fogalom. Borsiczky István, a Magyar Precíziós Gazdálkodási Egyesület tagja elmondta, megtisztelő felkérés érkezett, s jövőre nemzetközi konferencia megtartására lesz lehetősége hazánknak.
Míg Umenhoffer Péter, az Axiál Kft. marketing igazgatója a gépi háttér meglétét, a 2 centiméter pontosságú gazdálkodás gyakorlatát hangsúlyozta, ugyanakkor felhívta a figyelmet a felgyülemlett adatok kezelésének hiányosságára.
Heincz Péter, a Syngenta szakértője a növényalapú megközelítést emelte ki. Mint kiemelte, elsősorban ne a a technikai, hanem az agronómiai oldalt vizsgáljuk, a gyakorlati elvárások pedig a kísérletek beállítását hangsúlyozzák.
Kauser Jakab, a K-Prec Kft. ügyvezetője rámutatott, egyre szélesebb körben érdeklődnek a termelők a precíziós gazdálkodás iránt. Ez ma már nem elméleti kérdés, sokan a saját gazdaságukra adaptálható megoldásokon gondolkodnak.
Mint mondta, mindezek alapján kezelési egységenként valósult meg a vetőmag- és a tápanyag-kijuttatás, sőt még a növényvédelem is.
Országszerte nő a precíziós gazdálkodás iránti érdeklődés, és egyre több gazdálkodó használja a precíziós gazdálkodás eszközeit, műszereit. A Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Karán dr. Sisák István tanár úr dolgozta ki a precíziós agrárgazdálkodási szak programját, amelynek irányítása, szakvezetése ma is feladata. Ma már a felsőoktatás is kapcsolódott ehhez a vonulathoz, mivel óriási szerep hárul az egyetemekre.
Mosonmagyaróváron 2017-ben indult el elsőként precíziós szakmérnöki képzés Magyarországon, s azóta futótűzként terjedt el az egész országban, ma országosan nyolc egyetemi kar is foglalkozik a témával.