Back to top

Szeptemberben újból drágul a liszt

Vetekednek a malmok a tavalyinál drágább és kevesebb étkezési búzáért, szeptemberben pedig várhatóan 3-5 százalékkal emelik átadási áraikat – mondta a Világgazdaságnak Lakatos Zoltán, a Hajdú Gabona Zrt. elnök-vezérigazgatója.

Ebben a hónapban lisztáremelés lesz, ez biztosra vehető – válaszolta a Világgazdaság lisztpiaci helyzetet firtató kérdésére Lakatos Zoltán, a Hajdú Gabona Zrt. vezérigazgatója. Magyarországon a tavalyinál mintegy félmillió tonnával kevesebb, 4,7-4,8 millió tonna búza termett, ráadásul gyengébb minőségben a szokásosnál. Az idei termésen belül az étkezési minőség aránya csupán mintegy 30 százalékos (az arány ennek jellemzően a kétszerese szokott lenni), a maradék eurobúza, de inkább takarmányminőségű. A hazai malmoknak ebből 1,2 millió tonnára van szükségük őrlésre, és további 1,2-1,3 millió tonna megy általában takarmánycélra és vetőmagnak. A Magyarországon felhasznált mintegy 2,5 millió tonna fölötti rész az exportárualap.

A fuzáriumot a sok eső ellenére elkerülték a termelők, de a többi paraméterben, sikértartalomban és a sütőipar számára fontos egyéb tulajdonságaiban is gyengébb az idei termés.

Az említett 30 százalékkal számolva az idei termésből csupán 1,4 millió tonnányi alkalmas őrlésre, de mivel a jó búzából is megy exportra, fehérjepótlásként pedig a takarmányozáshoz is felvásárolnak belőle, a jó minőségű búza iránti kereslet a szokásosnál is élénkebb volt az idén, ez pedig megemelte az árakat. A malomipar kereslete a tonnánkénti 48-50 ezer forintos induló árat 55-56 ezer forintra tornázta fel.

Lakatos Zoltán szerint ennél az árszintnél a búzát exportra felvásárló kereskedők már kiszállnak a versenyből, és inkább az euro- és a takarmányminőségű búzát preferálják. Mivel a lisztet nem erre az alapanyagár-szintre árazták be, ebben a hónapban árat fognak emelni a malmok, „ki-ki amennyit tud” – mondta Lakatos Zoltán. Úgy számol, hogy a malmok átadási árának emelése 3-5 százalékos lehet, és végighalad az egész termékláncon, tehát a sütőipari termékek ára is magasabb lesz.

Ebben a piaci helyzetben a malmok igyekeznek az éves szükségletük legalább 70 százalékát felvásárolni decemberig.

A búzapiacot az is befolyásolja majd, hogy a jelek szerint napraforgóból jó termés lesz, kukoricából pedig a rekordhozamok sem elképzelhetetlenek. Szükség lesz tehát a tárolókapacitásra, ami feltehetően sok termelőt döntési helyzet elé állít majd. Lakatos Zoltán szerint elképzelhető, hogy inkább a búzát tárolják ki a termelők, hogy legyen hely a kukoricának, ez viszont fékezheti a kenyérgabona drágulását. Árcsökkenés azonban nem várható, mert kevés jó minőségű búza van Magyarországon.

A hazai malmok évente mintegy 200 ezer tonna lisztet szállítanak a külpiacokra – elsősorban Romániába –, az import pedig körülbelül 50 ezer tonna.

A kivitel a legnehezebb koronavírusos időkben is folyamatos volt – mondta Lakatos Zoltán –, a Hajdú Gabona egy sor óvintézkedés bevezetésével tudta fenntartani évi 50 ezer tonnás kivitelét, így el lehetett kerülni a malom leállítását. Az export most is folyik, bár aratás után a romániai konkurensek általában megpróbálnak olcsóbban adott liszttel piacot szerezni. Ez az idén is megfigyelhető, de Lakatos Zoltán nem számít árcsökkenésre, részben, mert a termékeik nagy részét javítólisztnek viszik, illetve mert Romániában az aszály miatt a szokásos 8-9 millió tonna helyett 5,5 millió tonna körüli a búzatermés.

Forrás: 
Világgazdaság

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Zöldítő vetőmagvak kivitelre

Szolid termelési költség, megsüvegelésre méltó árbevétel – röviden így jellemezhetnénk a Multi Mag Debrecen Kft. által exportcélra termeltetett aprómagvakat. Ebben az évben összesen 3200 hektárt integrált a cég, nem kevesebb, mint 126 termelővel voltak szerződéses kapcsolatban.

Kukoricaszemle zárt kapuk mögött

A lehető legkomolyabban veszi a koronavírus-járványt a KITE Zrt. Ám nem állt le náluk az élet, még fajtabemutatókat is tartanak – de nem a hagyományos módon, hanem virtuálisan. A KITE Zrt. hibridkukorica-­ajánlásaira azért érdemes mindenképpen odafigyelni, mert az 1,2 millió hektáros magyarországi kukorica-vetésterület több mint egyharmadára a vállalat ad vetőmagot.

Új búzatermesztési világrekord született

Eric Watson új-zélandi farmer új búzatermesztési világrekordot állított fel 17,398 t/ha hozammal az idén, ami 607 kilogrammal haladta meg a korábbi 16,791 t/ha-os hozamot, amelyet szintén ő tartott. A rekordtermést ez év februárjában takarította be egy 8,6 hektáros táblájáról.

Néhánynapos kultúrák - csírazöldségek

Kevesen nevelnek csírazöldségeket hazánkban, pedig azok már néhány nappal a vetés után betakaríthatók, a megtérülés tehát igen gyors. A növények minőségmegőrzési ideje viszont rövid, tehát csak biztos piaci háttérrel érdemes belefogni. Prázmári Mihály egyéni vállalkozó, valamint Hintalan György, az Ökovital Kft. ügyvezetője osztotta meg velünk tapasztalatait a zöldségtermesztés e különös ágáról.

Kukorica - az utolsó reménysugár

Kalászosokból az utóbbi évtized leggyengébb termését takarították be idén a kárpátaljai földművesek. Természetesen az egyes táblák vagy családi gazdaságok között jelentős eltérések voltak a hozamban, ám az idei év „eredményét” jellemzően már azok is elégedetten nyugtázzák, akiknek a mérlege nullát mutat a kiadások és a bevétel számbavétele után.

„Egy magyar nádor”… avagy a nagy elődök nagy utóda

A Nádor. Csak így említik, közvetlenül, mondhatni, bizalmasan. Ha nem mondják elé, hogy Mv, akkor is minden búzatermelő tudja, hogy a több mint 70 éves múltra visszatekintő martonvásári nemesítés kiválóságáról van szó, az utóbbi évek sikerfajtájáról, amely a 2019-es fémzárolási adatok alapján 20 százalékos szaporítási részaránnyal bír.

Javultak az agrárium szereplőinek kilátásai

Jelentősen javultak a magyar mezőgazdaság kilátásai a koronavírus-járvány első hullámához képest – derül ki a Takarékbank október 21-ei sajtótájékoztatóján bemutatott Takarék AgrárTrend Indexének harmadik negyedéves felméréséből. Ugyanakkor a piaci szereplőknek továbbra is óvatosnak kell lenniük a jövőben.

Az EU-ban betilthatják a kolbász elnevezésű vegán termékeket

E tárgykörben a végső szavazásra várhatóan két hét múlva kerül sor az Európai Parlamentben, melynek tagjai azt szeretnék megakadályozni, hogy a növényi eredetű termékeket gyártók ne használják a hús- vagy tejtermékekkel jellegzetesen kapcsolatos kifejezéseket, ennélfogva betiltanák az olyan szókapcsolatok, mint például a „vegetariánus burger”, „yoghurt stílusú” vagy „sajtpótló” használatát.

Szemes cirok és szója a KITE fajtaajánlatában

A koronavírus-járvány miatt nem az eredeti formájukban rendezte meg őszi fajtabemutatóit a KITE Zrt., helyette videófelvételen mutatták meg mindazt, amit ilyenkor meg lehet. Annak ellenére, hogy mi még semmiféle covidos megbetegedésről nem hallottunk a mezőgazdaságban, eléggé szigorú előírásokat tartatnak be az ágazatban. Lehet, hogy ezért is vagyunk mentesek a betegségtől.

A fenntartható termelést meg kell fizetni

Az Európai Bizottság Termelőtől a fogyasztóig stratégiája megalapozhatja a fenntarthatóbb és zöldebb mezőgazdaságot, de a Közös Agrárpolitika ambiciózus reformja mellett arra is szükség van a sikeréhez, hogy méltányosan megfizessék a gazdákat a fenntartható termelésért - hangzott el a Politico online mezőgazdasági és élelmiszer-csúcstalálkozóján.