Back to top

Ifj. Nagy Károly, az erdészek legjobb lövészei között

A 25. Magyar erdőgazdálkodásban dolgozók vadász többtusa lőbajnoksága versenysorozaton ifj. Nagy Károly, az EGERERDŐ Zrt. vadászati előadója, összesített eredmény alapján 3. helyezést ért el.

Az állami erdőgazdasági dolgozók, erdészeti tanulók, hallgatók és az erdészeti, vadászati szakigazgatásban résztvevő kollégák számára kiírt versenyen az ország legjobb lőkészségű erdész szakemberei indulhatnak, egyéniben és csapatban is. ifj. Nagy Károly elmondása szerint idén a Covid-19 vírushelyzet hatással volt a versenysorozatra is, így a szokásos 8 versenyből csak 4 került megrendezésre.

​​A dobogón
Fotó: gemenczrt.hu

Az EGERERDŐ Zrt. csapatát Gyenes István, felsőtárkányi erdészetvezető, Szűcs Iván, szilvásváradi hivatásos vadász, Tóth Sándor felsőtárkányi kerületvezető erdész és jómagam, ifj. Nagy Károly vadászati előadó alkotta.

Az első versenyen a Bakonyban, Gyenesdiáson kisgolyós és sörétes versenyszámban indultak a versenyzők. Ezt a Sefag Zrt. Tókai lőterén megrendezett fordulója követte. A versenysorozat harmadik helyszínét a Pilis Parkerdő Zrt. galgamácsai lőtere biztosította, mely után az utolsó verseny házigazdája a Gemenc Zrt. volt, Érsekcsanádon.

A versenysorozaton többféle, minden helyszínen más versenyszámban kellett teljesíteni, így álló és futó vadra, illetve több sörétes versenyszámban kellett megmérettetni magukat az erdészeknek.

Az érsekcsanádi rendezvényen egy különleges és igen nehéz versenyszámban, az un. toronykakasban is jól kellett szerepelnem ahhoz, hogy összesítésben jó eredményt tudjak elérni. – mondja a vadászati előadó.

Itt egy fix 12 m magasságú toronyból érkezett egyszerre 15-20 m magasságban két agyaggalamb, un. dublé formájában, amire 1-1 lövést lehetett leadni.

Tapasztalata szerint a golyós versenyszámoknál teljesen más lelki állapotra van szükség, mint a sörétes fegyverrel teljesítendő feladatokban. Hiszen például a golyós lövésnél a minél pontosabb célzás elérése érdekében fontos a nyugalom, a higgadtság megőrzése és a lassú levegővétel. Ezzel ellentétben a sörétes számokban a dinamizmusé a kulcsszerep!

Csapatban több egyéb elfoglaltság miatt csak 2 versenyen tudott indulni az erdőgazdaság csapata, így összetettben 8. helyezést értek el a helyi kollégák!

Gratulálunk a kollégáknak, és bízunk benne, hogy 2021-ben – várhatóan a normál versenyrend szerinti megmérettetés után - ismét hasonló szép eredményről számolhatunk be.

Forrás: 
EGERERDŐ Zrt. közlemény

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Az erdőszegély dísze

Az Országos Erdészeti Egyesület által tavaly meghirdetett online szavazáson a három felterjesztett őshonos fafajunk közül a tatár juhar (Acer tataricum) kapta a legtöbb voksot. Így 2020-ban ez a nagyközönség által kevésbé ismert faj lett az év fája. Faanyagát nem sokra becsülik, ökológiai-állományszerekezeti szempontból azonban fontos faj, egyben kiváló parkfa.

Egyenrangú társak

Hűség. Talán a legkifejezőbb szavunk a kutyára. Már ősidők óta az ember hű társa, ragaszkodása és alázatossága páratlan az ember-állat kapcsolatában, és a változó világhoz való alkalmazkodása is egyedülálló. Amellett, hogy családtagok, a fajtáktól függően munkákra is használhatók, gondoljunk csak az őrző-védő, terelő, terápiás, vakvezető, szánhúzó vagy hadi kutyákra, és persze a vadászkutyákra.

Vadászati kincsek a Rinya-ágak mentén

A Balatontól egészen a Dráváig húzódó Belső-Somogy, a Rinyák vidéke sok évszázad tapasztalatait, a modern kor emberének természetszeretetét és a ma élők mindennapjait ünneppé varázsoló csodálatos harmóniát tárja elénk. Ezek az értékek adják az „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás egyik vidéki fundamentumát.

Alkotói természet, természetben alkotás

Erdei barangolásaink során sokszor találkozunk épített erdei létesítményekkel. Arra azonban kevesen gondolnak, mennyi szakismeret szükséges ahhoz, hogy ezeket az építményeket erdei környezetbe ágyazzuk, és ott üzemeltessük. Minden munkában visszatükröződik a tervező egyedi látásmódja is.

Veszélyben a tölgyek

A világkereskedelem napjainkra hihetetlenül kiterjedt és felgyorsult. Az év minden percében repülők, vasúti szerelvények és óriás tengerjáró hajók szállítják az árut a világ legkülönbözőbb pontjaira. A globális áruforgalomnak a nyilvánvaló előnyei mellett bőven vannak „mellékhatásai” is, például az idegenhonos növénykárosítók behurcolása, terjesztése.

Csak természetesen

Aranygombos Telkibányát, a hajdanvolt virágzó bányavárost és környékét a középkori leírások roppant erdőségekkel, gazdag aranybányákkal jellemezték. Az arany- és ezüstbányák mára kiapadtak, a roppant erdőség azonban – hála sok-sok erdészgeneráció lelkiismeretes munkájának – megmaradt, és folyamatosan gyarapodik.

Erdei építmények

Vörösné Baracsi Erzsébet 1980-ban végzett a Soproni Erdészeti és Faipari Egyetem faipari mérnöki karán, az Iparművészeti Főiskola Belsőépítész szakán pedig 1986-ban vette át diplomáját. Az erdészetek közül legelőször a Pilisi Parkerdő Zrt. kereste meg, a Sikárosi Vadászház belsőépítészeti munkálatait tervezte meg.

Kövesd a borostyánt a Nagyerdő szívében!

Debrecen „zöld tüdejében” vezet a NYÍRERDŐ Zrt. Nagyerdei Erdészeti Erdei Iskolájának Borostyán tanösvénye. A tanösvénytúrákon és egyéb erdei iskolai foglalkozásokon résztvevők a környezeti és a fenntarthatóságra nevelés módszereivel élményszerűen ismerkedhetnek meg a varázslatos Nagyerdő élővilágával.

Háborítatlan vizek lakója

Vándorló eleink minden valószínűség szerint a Kárpát-medencében találkoztak először nagyobb számban vidrával. Legalábbis erre enged következtetni, hogy ugyanazzal a névvel illetjük ezt a vizes élőhelyekhez szorosan kötődő ragadozó állatot, mint a környező szláv népek. A faj a 19. században még igen elterjedt volt az egész medencében.

Az erdő gazdája

33 esztendő, egy hosszú emberöltő – ennyi időt dolgozott dr. Jámbor László a soproni Tanulmányi Erdőgazdaságnál, ebből 21 évet vezérigazgatóként. Idén nyugdíjba vonult, ám megtartotta társadalmi megbízatásait, az Országos Magyar Vadászkamara elnöki és az Országos Magyar Vadászati Védegylet alelnöki tisztét.