Back to top

100 éve született a hazai fenntartható erdőgazdálkodás úttörője

Amikor Dr. Madas László, a Pilisi Parkerdőgazdaság egykori alapító igazgatója a Visegrádi-hegységben megkezdte a mai örökerdő-gazdálkodás alapjául szolgáló úgynevezett szálaló erdők kialakítását, még szó sem volt klímaváltozásról.

A haladó szellemű erdőmérnök és polihisztor előrelátását tanúsítja, hogy a XXI. században a Pilisi Parkerdőben az általa megkezdett szakmai munkát továbbfejlesztve az erdészek a klímaváltozás negatív hatásaival szemben ellenállóbb, magasabb ökológiai értéket képviselő örökerdőket alakítanak ki.

Fotó: Pilisi Parkerdő
Dr. Madas László 1920-ban született Sopronban, a Muck erdészdinasztia harmadik generációs sarjaként. Erdőmérnöki diplomáját 1942-ben szerezte a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem soproni Bánya-, Kohó- és Erdőmérnöki karán. Ezt követően az egyetem Út- Vasútépítési Tanszékének adjunktusa volt mindaddig, amíg 1943-ban besorozták. Hat éven át tartó háborús szolgálatából 3,5 évet orosz hadifogságban töltött, ahonnan 1949-ben tért haza.

Majd több államerdészeti beosztást is betöltött, mígnem 1954-ben a Visegrádi Erdészet vezetője lett.

Ekkor indította el az országban egyedülálló kísérletként az erdőanyai völgyben a szálalóvágásos erdőfelújítást, amit élete végéig irányított és ellenőrzött. Neki köszönhető, hogy az örökerdő-gazdálkodás irányában mutató kísérleti eredmények közvetlenül is tanulmányozhatók Visegrádon. Tulajdonképpen ez tekinthető a hazai, ma már örökerdő-gazdálkodásnak nevezett erdőművelési rendszer előfutárának.

A hazánkban egyre nagyobb teret nyerő örökerdő-gazdálkodás egyszerre ad választ a klímaváltozás kihívásaira, termel megújuló faanyagot és biztosít változatos élőhelyet.

A Pilisi Parkerdő 65 ezer hektáros erdőterületéből majdnem 11 ezer hektár örökerdő „üzemmódban” van. A fő, csaknem 7 ezer hektáros tömb a Visegrádi-hegység nyugati felén terül el Esztergom, Dömös, Pilisszentkereszt, Pilisszántó, között. Országosan is megjelent ez a gazdálkodási mód, néhány év alatt az állami erdőgazdaságok az erdőterületeik egy százalékán már bevezették, hasonló nagyságú területen pedig elkezdődött az átállás.

Bátran kijelenthetjük, hogy Dr. Madas László messze megelőzve korát, a fenntartható gazdálkodás szellemében végezte munkáját.

Közreműködött az erdők hármas rendeltetésének megfogalmazásában a korábbi kettős (védelmi és gazdasági) pilléren nyugvó, erdőgazdálkodási modell közjóléti rendeltetéssel történő kiegészítésében, ezzel az erdők társadalmi szerepének újragondolásában.

Fotó: Pilisi Parkerdő
Madas László a természetvédelem területén is kiemelkedő teljesítményt nyújtott. Irányításával és széleskörű összefogással született meg a Pilisi Táj Fejlesztési Program, ami a tömegturizmus kezelését a környezetvédelmi érdekek figyelembevételével valósította meg. A vezetése alatt lévő Pilisi Állami Parkerdőt az Országos Természetvédelmi Hivatal 1978-ban tájvédelmi körzetté nyilvánította. Majd szárnyai alatt, 1981-ben létrejött a Pilisi Bioszféra Rezervátum, ami az UNESCO "Az ember és a bioszféra" programjának részévé és a világ 701 bioszféra rezervátumának egyikévé vált.

A Pilisi Állami Parkerdőgazdaság megalakulásától kezdve nagy hangsúlyt fektetett a környezeti nevelésre is.

Ez a tevékenység kezdetben a madárvédelmi csoport, majd 1979-1989 között a Jurta-tábor működése alatt valósult meg. Fontos dátum 1988, amikor átadták a Makovecz Imre által tervezett Erdei Művelődés Házát, ami napjainkig a hazai környezeti nevelés egyik fellegvárának tekinthető.

Dr. Madas László a Pilisi Állami Parkerdőgazdaság 1983-ban nyugalmazott igazgatója nemcsak remek szakember volt, hanem a fiatalok párfogója és segítője is. Sok leendő erdőmérnök köszönhette önzetlen és bölcs tanácsait, iránymutatását.

Mindezen túl Dr. Madas Lászlót gyakran foglalkoztatta az erdészet jövőbeli sorsa, a szakma további fejlődésének kérdése is, aminek a zálogát a folyamatos megújulásban látta.

Felbecsülhetetlen eszmei értékű szakmai hagyatékát méltón őrzik utódai.

Ennek egyik tanúbizonysága az a „Türelem az erőhöz” című kisfilm is, ami a Pilisi Parkerdő 50 éves jubileumára készült és emléket állít számára is, amely ezen a linken elérhető.

A kisfilmben öt erdész generáció vall arról, hogy mit is jelent számára a Pilisi Parkerdő, ami az egykori igazgató és munkatársai odaadó munkája nélkül nem az az erdő lenne, mint amiben napjainkban eltölthetjük szabadidőnket. Dr. Madas László alapozta meg ugyanis, hogy a Pilisi Parkerdő név ma már egyet jelent az értékteremtő, hagyományőrző, ugyanakkor innovatív, a jövő tekintetében megoldásokat kereső és nyújtó erdőgazdaság képével. A gyönyörű képsorokat felvonultató kisfilm mindazoknak élményt nyújthat, akik szeretik a természetet, még akkor is, ha nem ismerik a Pilist.

Illusztráció

Dr. Madas László így vallott arról, hogy miért is tartja szépnek a szakmáját:

„…az erdész egy adott pillanatban akár 300 éves időtartamot is átfog, miközben egy 150 éves idős fa és az alatta lévő 5-10 éves újulat mellett áll – amely további 150 évet is megélhet -, és hogy milyen beavatkozásokat végez, azt ennek tudatában kell eldöntenie”.

Kimagasló szakmai teljesítményét számos elismeréssel honorálták: Európa-díjas, Bedő Albert-díjas, a Magyar Köztársasági Érdemrend Tiszti Keresztjének birtokosa, az Országos Erdészeti Egyesület Tiszteletbeli Tagja, Visegrád díszpolgára.

Dr. Madas László 2009-ben hunyt el Visegrádon.

Forrás: 
Pilisi Parkerdő Zrt. sajtóközlemény

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Rózsaszínű ananász - Termése lédúsabb és édesebb, mint a hagyományosé

A Del Monte Fresh Produce N.A., Inc. új terméket vezetett be a piacon: az exkluzív, prémium kategóriás Pinkglow™ ananászt. A rózsaszín ananász egyedülálló a piacon, és az Egyesült Államokban október 12. óta kapható, de egyelőre csak online vásárolható meg, limitált mennyiségben.

Nincs vége a szerelemnek a Pilisi Parkerdőben!

Jelentős érdeklődés övezte idén is a Pilisi Parkerdő vezetett szarvasbőgés túráit. A résztvevők nemcsak hallhatták a gímbikák alkonyattól felerősödő bőgését, agancscsattogását, a szerencsésebbek láthatták is a nemes vadat. Bár az őszi erdő egyedülálló hangjelenségének, a szarvasbőgésnek lejárt az ideje, a nászidőszaknak még sincs vége a Parkerdőben.

Emlékerdő Gúthon a Vadászati és Természeti Világkiállítás jegyében

Emlékerdőt ültetett Nyíradony-Gúthon a NYÍRERDŐ Nyírségi Erdészeti Zrt. a 2021-es „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás jegyében. A Gúthi Erdészetnél kialakított emlékerdőt 2020. október 21-én adták át.

Idén hat díjazottja van a Natura 2000 Díjnak

A Natura 2000 díj EU-szerte természetvédelmi sikertörténeteket díjaz, hogy felhívja a figyelmet a védett területek Natura 2000 hálózatára. 2020-ban Finnország, Franciaország, Belgium, Spanyolország, Bulgária esetében országon belüli programokat valamint egy Romániát, Ausztriát, Magyarországot, Csehországot, Szlovákiát és Ukrajnát felölelő határokon átívelő projekt képviselőit tüntették ki.

A helyes fűtéssel sokat tehetünk a légszennyezettség visszaszorításáért

A fűtési szezon kezdetén ismét a helyes fűtési technikákra és ezáltal a levegő minőségének megóvására hívja fel a figyelmet az Agrárminisztérium. A Fűts okosan! tájékoztató kampány rávilágít a szilárd tüzelőanyagok veszélyeire és káros hatásaira, emellett minden szükséges információt biztosít a helyes lakossági fűtéssel kapcsolatban.

A jövő erdészei a Pilisi Parkerdőnél

A klímaváltozás és az erdők iránti folyamatosan növekedő rekreációs és turisztikai igények olyan összetett és folyamatosan változó szakmai elvárásokat támasztanak az erdőgazdálkodási ágazattal szemben, amelyeket csak megfelelő ismeretekkel rendelkező, felkészült szakemberek képesek kielégíteni. Kulcsszerepet játszik ebben az erdésztechnikusok képzése is.

Új diagnosztikai módszerrel határozzák meg kutatók az ivarváltásra képes kétéltűek genetikai ivarát

Az Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézet Lendület Evolúciós Ökológiai Kutatócsoportja egy olyan molekuláris diagnosztikai módszert dolgozott ki, amely lehetővé teszi az erdei békák (Rana dalmatina) genetikai ivarának a meghatározását. Az új módszert a hazai populációkon alkalmazva kiderült, hogy az ember által átalakított élőhelyeken a békahímek egy része genetikailag nőstény.

Ha én fa volnék

Mesélnek a fák címmel hirdetett pályázatot az Emberi Erőforrások Minisztériuma megbízásából a PontVelem Nonprofit Kft. A pályázat célja, hogy tudatosítsa a diákok körében az erdő fáinak a klímavédelemben és a mindennapokban betöltött fontos szerepét.

Galagonya: gyógybor-, és ketchup ízesítőnek is jó!

A galagonya a szenvedő szívek doktora.Erdei sétáink során gyakran találkozunk mostanában pirosban pompázó galagonya bokrokkal. A galagonya virágos ágvégből – tavasszal - enyhe szívpanaszokra kedvezően ható jóízű tea készül, de a most pirosló termések is felhasználhatók...

Óbiródi vadászházak

A Balatontól mindössze 50 kilométerre található a Tolna megyei Óbiród. A legendákkal övezett festői erdőrengeteg legmélyén várja visszajáró és új, étkező és megszálló vendégeit a Gyulaj Zrt. két egymás szomszédságában álló patinás vadászháza.