Back to top

Génszerkesztés a hatékonyabb élelmiszertermelésért

Amerikai és brit kutatók a világon elsőként hoztak létre olyan génszerkesztett hím állatokat, amelyek spermájának felhasználásával a betegségeknek jobban ellenálló és magasabb húsminőséget biztosító állatok születhetnének, ami hatékonyabbá tehetné az élelmiszertermelést.

A Washingtoni Állami Egyetem szaporodásbiológiai szakembere, Jon Oatley és kollégái a DNS szerkesztésére alkalmas CRISPR-Cas9 technikát, vagyis a molekuláris ollót alkalmazva iktatták ki - sertéseknél, kecskéknél és szarvasmarháknál - a hímek termékenységében kulcsszerepet játszó egyik gént a még embrionális állapotban lévő állatoknál, amelyekből később a "bérapák" fejlődtek - írja a Store insider.

A hímek sterilen születtek, majd miután donorállatoktól származó őssejteket ültettek a heréikbe, elkezdtek ondót termelni.

A kutatók szerint az eljárás segíthetne a gazdáknak, hogy egészségesebb és termékenyebb állatokat neveljenek kevesebb víz, takarmány és antibiotikum felhasználásával.

A világ távoli vidékein élő tenyésztőknek is jobb hozzáférése lenne a legjobb állatoktól származó genetikai anyagokhoz, ami segítené a precíziós állattenyésztést.

"Ezzel a technológiával szélesebb körben elterjeszthetők a kívánt tulajdonságok és javítható az élelmiszertermelés hatékonysága" - húzta alá Oatley, megjegyezve, hogy a módszer óriási hatással lehet az élelmezés-bizonytalanság kezelésére világszerte.

A kutatók hangsúlyozták, hogy az általuk használt génszerkesztési eljárással kizárólag olyan változás idézhető elő, amely természetes módon is előfordul egy adott fajon belül.

Forrás: 
STORE insider

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Pilisi lakomák

A Pilis lenyűgöző, fenséges, fejedelmi hely. Szinte hallani Mátyás király vezéreinek döngő lépteit, s ahogyan kupáikat a nehéz asztalra csapják. Régen királyi vadászterület volt, ám méltóságát máig megőrizte. A Római birodalom virágzásának idején a Duna mentén futó védvonalakat összekötő utak közül több a Pilis, Visegrádi-hegységen keresztül vezetett.

Háborítatlan vizek lakója

Vándorló eleink minden valószínűség szerint a Kárpát-medencében találkoztak először nagyobb számban vidrával. Legalábbis erre enged következtetni, hogy ugyanazzal a névvel illetjük ezt a vizes élőhelyekhez szorosan kötődő ragadozó állatot, mint a környező szláv népek. A faj a 19. században még igen elterjedt volt az egész medencében.

Erre figyeljenek a baromfitartók!

Bár Magyarország szeptember elejére visszaszerezte madárinfluenza-mentes besorolását, a baromfitartóknak továbbra is számos dologra oda kell figyelniük, hogy a lehető legkisebbre csökkentsék a vadmadaraktól való újrafertőződés esélyét.

Zakuszka Erdély ízeivel

Amikor Szabó Szilvia először kóstolt zakuszkát Erdélyben, rögtön rabul ejtette az ízvilága, és úgy gondolta, ha ő ennyire megkedvelte, más is szívesen fogyasztaná. Erre az elképzelésre alapozva hozta létre Erdély ízei és kincsei névre keresztelt vállalkozását, amely nemcsak a zakuszkát kezeli kiemelten, hanem a gasztronómiai hagyományokat is őrzi.

Hollywoodi sztár is beszállt a hatalmasra tervezett rovartelep támogatói közé

A tervek szerint 2022-ben adják át a francia Ynsect új rovartenyésztő telepét, ahol 40 ezer négyzetméteren állítanak majd elő rovarokat, kezdetben főként takarmánycélú felhasználásra. A beruházásban sokan - köztük egy amerikai színész - látnak fantáziát.

Pöttyös tehenek, de ez még nem a végeredmény

Barátságos pofájú, szarvak nélküli, fekete-fehér pöttyös borjak sétálnak egy Drávához közeli legelőn, akik rendhagyó keresztezés eredményeként látták meg a napvilágot. Úri huncutság a kísérletezés a húsmarhával, de akár csoda is lehet belőle – véli Mihalecz András.

Új államtitkár felügyeli az élelmiszerlánc-biztonságot

A koronavírus okozta válsághelyzet egyértelművé tette, hogy az élelmiszer-ellátás biztonsága stratégiai jelentőségű terület, nemzetbiztonsági kérdés. Az Agrárminisztérium célja, hogy hazánkban továbbra is fenntartsuk, illetve emeljük ennek a mindannyiunkat érintő és a nemzetgazdaság szempontjából is meghatározó területnek a rangját.

A német sertéshús az EU-ban "rekedt"

Növekedett a német húsok mennyisége az európai piacokon, miután az ázsiai országok megtiltották a német húsimportot az afrikai sertéspestis kitörése után. A Reuters szerint Európában a sertésárak körülbelül 14% -kal csökkentek a német húsáruk beragadása miatt.

Harmadik éve hullámvölgyben a magyar gyümölcsfaiskolák

Az idén ismét nehéz évük van a hazai gyümölcsfaiskolásoknak. Elsősorban a tavaszi fagyok miatt kieső termelői bevételek okozzák, hogy a szokásos oltványmennyiség kis hányada kelt el eddig, és folyamatosan csökken a hazai szaporítás. Az AKG-program kifutása miatt a pótlások is elmaradnak, kevesen gondolkodnak nagyobb telepítésben.

Sikerül-e megállítani az ázsiai óriás lódarazsat?

Az elmúlt napokban kaptunk hírt az ázsiai óriás lódarázs (Vespa mandarinia) első, sikeresen elpusztított fészkeiről az Egyesült Államokban. Ez a lódarázsfaj nem azonos az Európában, főként Franciaországban jelentősen elterjedt és egyre terjedő kisebb betolakodóval, az ázsiai lódarázzsal (Vespa velutina), melyről már újságunk hasábjain többször tudósítottunk.