Back to top

Kukoricabemutató Kiszomboron

A szegedi Gabonakutató Nonprofit Kft. őszi fajtabemutatóját idén szeptember 9-én tartották Kiszomboron. Úgy döntöttek, hogy idén is megszervezik a korábbi években megszokott kukorica-, szója-, napraforgó- és cirokismertetőt, azaz a bemutatót tanácskozással kötötték egybe.

Wágner József ügyvezető igazgató emlékeztetett rá, hogy veszélyes időszakban gyűltünk össze, egyrészt mert a koronavírus változatlanul fenyeget, másrészt az időjárás eddig soha nem tapasztalt módon alakult az idén. A kalászos kísérleteket és vetőmag-előállítást rendben betakarították, és a kedvezőtlen előjelek ellenére a jó beltartalom megfelelő hozammal párosult. Ilyenkor a csírázóképesség a kulcskérdés, de az is kifogástalan lett.

A szeptember 9-én bemutatott növények közül most a kukoricával foglalkozunk részletesebben, a szójára, a napraforgóra és a cirokra következő számunkban térünk ki.

A GK Bajnok idén kapott állami elismerést – és már van belőle vetőmag
A Gabonakutató kukoricáira szuperkoraiság vagy koraiság jellemző, ezzel próbálják meghódítani a belföldi és a külföldi piacokat, főleg az északkelet-európai országokét. A kínálat gerincét a FAO 300–400-as hibridek alkotják, és ezek közül két új nemesítésűt mutattak be a nyilvánosságnak. Egyikük a FAO 300-as éréscsoportba tartozó GK Bajnok, amire a háromcsövűség is jellemző. A Nébih regisztrációs kísérleteiben 10 tonnát meghaladó eredményt hozott, sőt, találkoztak hektáronként 16 tonnás terméssel is. Nagyon jó ellenállóságú szemes kukorica, és 72 napra virágzik. Merészek voltak a névadásban – Bajnok –, de ha beváltja a hozzá fűzött reményeket, akkor reális nevet választottak ennek a hibridnek.

A másik most bemutatott hibrid a GK Lehel, egy FAO 450-es silókukorica. A növény nagyon egészséges kinézetű, és a piac is elismeri. Ugyanebbe az éréscsoportba tartozik a szegediek vezető hibridje, a GK Sarolta, és a GK 386 is.

Kukoricanemesítésük részleteiről Nagy Zoltán osztályvezető tartott figyelemre méltó előadást. Az időjárással kezdte. Mint felidézte, egészen május végéig aszályos és hűvös volt, amit rég nem tapasztalt csapadékos nyár követett. Az augusztus Szeged környékén kimondottan forrónak bizonyult ebben az évben. Az országon belül nem volt egységes az időjárás, a Dél-Dunántúl és az Alföld csapadékellátottsága éppen ellentétesen alakult. Mindenesetre, júniusban az utóbbi 30 év átlagának a négyszeresét regisztrálták csapadékból. A kiszombori kísérleteket május végén vetették el, ezért a bemutató napján, mondhatni, talpig zöldek voltak a növények. A tanácskozás helyszínén kosarakban kirakott érett csöveket nem itt, hanem a szomszédos Makón termesztették, ahol már április 23–28-án sikerült vetni.

A GK kínálatában a szuperkoraitól a késeiig minden éréscsoportban akad igen értékes hibrid.

Abrak- és szilázskukoricánál ma már egyértelműen fontos követelmény, hogy egészségesek legyenek, azaz minél jobban ellenálljanak a kórokozóknak.

Az élelmiszeripari felhasználásra szánt hibridekkel a GK-Food Kft. és a Tamarix Kft. közös agrotechnológiai kísérletbe kezdett. Az új hibridek közül kiemelhető a FAO 100-as éréscsoportba tartozó GKT 1216, amely egy jellemzően nagy csövű szemes kukorica, és kísérleti körülmények között több mint 20 százalékkal több termést hozott, mint a TK 175. Nem annyira fővetésre javasolják, hanem inkább fagyzugos helyekre, másodvetésbe vagy víznyomásos területre. Már bejelentették állami minősítésre, egész Kelet-Európába ajánlva a hibridet.

A GKT 3213 Duó szintén a FAO 100-as éréscsoportba tartozó szemes kukorica. Főként gyomos, fenyércirokkal és muharral erősen fertőzött területen javasolják a termesztését.

Jó előveteménye lehet a repcének, mert áprilisi vetéssel augusztus végén már biztosan betakarítható.

A GKT-384 egy új hibrid, amit gyors vízleadás és 500–800 kilogrammos hektáronkénti többlettermés jellemez
A GKT 384-es a FAO 300-as éréscsoportba tartozik. Új hibrid a piacon, a 386-os „javított változata”: gyorsabb a vízleadása és 500–800 kilogrammal nagyobb termésre képes hektáronként. Ennek a háromvonalas hibridnek gyors a kezdeti fejlődése, nagyon erős a gyökérzete és a szára, igazán egészséges növény.

Már említettük, de ismét szólunk a GK Bajnokról. A szegediek annyira bíznak ebben FAO 300-as hibridben, hogy idei állami elismerése ellenére már most tudnak vetőmagot adni belőle a köztermesztés számára. Nagy termésre képes, mert 18–20 szemsor található egy-egy csövön, és a csövek meglehetősen hosszúak. Kísérleti átlaga 12,68 tonna volt hektáronként.

A GK Lehel nevű silóról pedig érdemes tudni, hogy hektáronként 60,9 tonnát adott, vagyis nagy zöldtömegre képes.

Az utóbbi években elkezdett új irányt venni a magyar növénykísérletezési és növényminősítési rendszer, főleg Mesterházy Ákos akadémikus elszánt és fáradhatatlan munkájának köszönhetően. Nem hiszem, hogy bárki is érdemben vitába tudna szállni azzal a megállapítással, miszerint nem elég egy-egy növény termőképességét piedesztálra emelni, a többi értékmérő tulajdonságát pedig szinte mindenestől figyelmen kívül lehet hagyni. Előbb-utóbb el kell fogadni azt a logikus álláspontot, hogy egy-egy hibrid vagy fajta ígéretes, hasznos és jó lehet akkor is, ha a hektáronkénti hozama pár százalékkal elmarad a sztenderdétől. Különösen akkor lehet értékes egy-egy fajtajelölt vagy vonal, ha a gombákkal szemben ellenállóságot mutat, és a toxintartalmuk esetleg minden másikénál alacsonyabb.

Nem aprópénzről van szó, hiszen 2014-ben például 100 milliárd forintos kárt okozott a fuzárium és az aflatoxin, főként az állattenyésztésben.

Abban az évben mindenféle toxinmegkötő használata ellenére nem sikerült elfogadható minőségű takarmányt előállítanunk. Az állatok viszont nem kiabálnak, legfeljebb a termelés visszaesésével vagy a szaporodásbiológiai értékek csökkenésével tudtak jelezni. Mi – ha bevalljuk, ha nem – ilyenkor mélyen hallgatunk, elfordítjuk a fejünket. Vagyis nem mindenki, mert Mesterházy Ákos akadémikus régóta veri az asztalt, hogy lépni kellene. Tavaly végre eljutottunk oda, hogy Nagy István agrárminiszter többször informálódott a beállított szántóföldi kísérletekről.

A GKT-3213 Duó áprilisi vetéssel már augusztus végén betakarítható

A fuzáriummal és az aflatoxinnal szembeni védekezésben kizárólag a rezisztencia jöhet számításba, mert olyan fungicid még nincsen, ami a kukoricát megvédené a fertőzésüktől. Ezért a feladat adott: nem utólag kell sopánkodni, hanem kötelesek vagyunk megelőzni a bajt. A különböző gombafertőzések és a rezisztencia általában összefüggnek egymással, bár előfordul, hogy a növényen enyhe a fertőzés, a szemeknek mégis nagy a toxintartalma. A sertéstakarmányban 5 ppm toxintartalom a megengedett felső határa, a gyakorlatban mégis találkozhatunk a többszörösével. Az aflatoxin-fertőzés súlyosságára jó példa 2012, ennek ellenére Mesterházy Ákosék ugyanabban az évben kilenc olyan hibridet is találtak, amelyek teljesen mentesek voltak tőle.

Nagy gondot okoz, amikor megrágja a csövet a moly, és annak nyomán az egész kukoricacső megfertőződik.

Ezekre a dolgokra oda kell figyelni, mert általában véve erősen függnek a klíma változásától. Magyarországot már a helyi átlaghőmérséklet 2 Celsius-fokos emelkedésekor veszélyezteti az aflatoxin, ám ha 5 fokkal nő, akkor már Finnországban is megjelenik a fertőzés.

Az előző 3 évben az évjáratok közötti különbséget is igyekeztek felderíteni, mesterséges fertőzéssel. A kísérlet alapján rezisztenciában igencsak jól áll a Lehel, a Bajnok és a Sarolta, illetve ebbe a kategóriába tartozik még a GK 414 és a GKT 384. Mesterházy Ákos elég sok saját, azaz szegedi hibridet is felsorolt a fogékonyak között, tehát szakmai elfogultsággal véletlenül sem vádolható.

A vizsgálatok során három kórokozóval fertőzik meg a növényeket. Találtak teljesen tünetmentes hibrideket, de olyat is, amelyeknél a fertőzöttség mértéke 10–20-szoros.

Most felcsillant a remény, hogy az egyes hibridek ellenálló képességét és rezisztenciáját komolyabban is vizsgálni tudják, mert nyertek 250 millió forintot egy pályázaton 2 évre.

Ennek köszönhetően újra fel tudják állítani az ezzel foglalkozó munkacsoportot, amit korábban meg kellett szüntetniük. Mesterházy Ákos az eredményes pályázatot átmeneti sikernek tartja, mert ennek ellenére sem tudhatja, hogy a következő években jut-e forrás erre a kétségtelenül fontos vizsgálati metodikára.

 

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2020/39 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Veszélyben a tölgyek

A világkereskedelem napjainkra hihetetlenül kiterjedt és felgyorsult. Az év minden percében repülők, vasúti szerelvények és óriás tengerjáró hajók szállítják az árut a világ legkülönbözőbb pontjaira. A globális áruforgalomnak a nyilvánvaló előnyei mellett bőven vannak „mellékhatásai” is, például az idegenhonos növénykárosítók behurcolása, terjesztése.

Csak természetesen

Aranygombos Telkibányát, a hajdanvolt virágzó bányavárost és környékét a középkori leírások roppant erdőségekkel, gazdag aranybányákkal jellemezték. Az arany- és ezüstbányák mára kiapadtak, a roppant erdőség azonban – hála sok-sok erdészgeneráció lelkiismeretes munkájának – megmaradt, és folyamatosan gyarapodik.

Háborítatlan vizek lakója

Vándorló eleink minden valószínűség szerint a Kárpát-medencében találkoztak először nagyobb számban vidrával. Legalábbis erre enged következtetni, hogy ugyanazzal a névvel illetjük ezt a vizes élőhelyekhez szorosan kötődő ragadozó állatot, mint a környező szláv népek. A faj a 19. században még igen elterjedt volt az egész medencében.

Bármilyen furcsa, megéri kipróbálni – Növényvédelmi előrejelzés 45. hét

A házikertekben is egyre inkább terjedőben van a forgatás vagy ásás nélküli talajművelés, amikor a talajt csupán a vetés mélységéig lazítjuk fel, a termőréteg többi részében pedig az aktív talajéletre bízzuk az optimális talajállapot kialakulását és fennmaradását. Ásni csak indokolt esetben szabad. Próbálják ki, megéri, mert a talaj egészséges állapota hosszú távon csak így tartható fenn.

Erre figyeljenek a baromfitartók!

Bár Magyarország szeptember elejére visszaszerezte madárinfluenza-mentes besorolását, a baromfitartóknak továbbra is számos dologra oda kell figyelniük, hogy a lehető legkisebbre csökkentsék a vadmadaraktól való újrafertőződés esélyét.

Díszfák szabadföldi nevelése

A faiskolai tevékenység két évszázados múltra tekint vissza, hazánkban jelenleg mintegy 2500 hektáron 335 gazdasági egység termeszt fás szárú dísznövényeket. A díszfaiskolai nevelés célja, hogy a vonatkozó szabványi előírásoknak és a vevők igényeinek megfelelő méretű, fajú, illetve fajtájú, az átültetés utáni zavartalan fejlődéshez kellő gyökérzettel rendelkező növényeket kínáljanak.

A mediterrán bodorrózsa hatásos lehet a koronavírus ellen

A kutatók igazolták, hogy a mediterrán bodorrózsa (Cistus creticus) kivonat gátolja az új koronavírus szaporodását szövettenyészeteken, valamint pozitív irányban befolyásolja a vírusfertőzés által okozott kóros immunológiai reakciókat is.

Pöttyös tehenek, de ez még nem a végeredmény

Barátságos pofájú, szarvak nélküli, fekete-fehér pöttyös borjak sétálnak egy Drávához közeli legelőn, akik rendhagyó keresztezés eredményeként látták meg a napvilágot. Úri huncutság a kísérletezés a húsmarhával, de akár csoda is lehet belőle – véli Mihalecz András.

Folytatódik a fagymentes idő

Az első fagyok megjelenése ilyenkor már országszerte esedékes szokott lenni, idén azonban eddig még csak néhol alakult ki gyenge fagy, és a következő napokban sem kell számítani komoly lehűlésre. Csapadék azonban több napon is várható majd, mely hátráltatja az őszi búza vetését és a kukorica aratását is.

Őszi határszemle Mezőhegyesen

Októberben közel 80 mm csapadék hullott, szemben a megszokott 37 milliméterrel, ez igencsak megnehezítette a betakarítási, talajművelési, illetve vetési munkálatokat Mezőhegyesen a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt földjein is. A betakarítás és a vetés is lassan befejeződik, a szántást Katalin-napra szeretnék elvégezni.