Back to top

Méhészet - Ha jön a medve…

A nagyragadozók állományai változó mértékben ugyan, de növekvő tendenciát mutatnak Európa-szerte. A medvék védettek, de jelenlétük valós problémákat okozhat egy-egy érdekcsoport, így például a méhészek számára. A kártételek megelőzése együttműködést kíván a gazdálkodók és a természetvédelmi szakemberek között.

A barna medve őshonos, fokozottan védett faj, amely az elmúlt évtizedekben újra fel-felbukkan erdeinkben, főként az Északi-középhegység területén. A ragadozók fontos szerepet játszanak az erdei ökoszisztémákban, megőrzésük közös érdekünk. Jelenlétük azonban valós problémákat okozhat egy-egy érdekcsoport, így például a méhészek számára. A kártételek megelőzése együttműködést kíván a gazdálkodók és a természetvédelmi szakemberek között.

A medve és a méz – ökológia

1. kép
A barna medve (Ursus arctos) nagytestű (150-350 kg) állat, amely a ragadozók (Carnivora) rendjébe tartozik, de ez ne tévesszen meg senkit, hiszen gyakorlatilag mindenevő. Táplálékát zömében (40-60%) növényi részek teszik ki. A medve táplálkozását tekintve opportunista, így sokféle táplálékforrást tud hasznosítani.

Kedveli az erdei gyümölcsöket, terméseket, gyökereket, gumókat, gabonaféléket, rovarokat (pl. hangyák), kis- és a nagyobb testű emlősöket, de akár a dögöt is megeszi.

A tavaszi ellési időszakban őzgidákat és szarvasborjakat fogyaszthat.

A barna medve egész nap aktív lehet, de leginkább reggel és este jár táplálkozni. Naponta nagy távolságokat képes megtenni. A számára megfelelő élőhelyet elsősorban az összefüggő erdőségekben találja meg, azonban Európa erdeinek átalakulása miatt gyakorta kerülhet lakott településekhez vagy az ember által hasznosított gazdaságokhoz közel.

Romániában, Ukrajnában és Szlovákiában több dokumentált eset is van arról, hogy a medvék méhkaptárakat fosztogattak. Valójában ezt nem feltétlenül a méz, hanem a kiváló fehérjeforrásként szolgáló fiasítás miatt teszik. A méz legtöbbször csak „ráadás”. Szárazabb időszakban, amikor a vadgyümölcsök és más növényi táplálékok kevésbé állnak rendelkezésre, megnövekedhet az esélye a kaptárrongálásnak.

Ősszel a medve étvágya a szokásos sokszorosára nő (ún. hiperfágia), hiszen a téli álom idejére megfelelő energiaraktárral kell rendelkeznie.

Egy görög vizsgálat szerint május és október között történik a legtöbb méhkaptárrongálás, de júniusban a legmagasabb az ilyen esetek száma.

2. kép

A medve és a méhész – együttélés

A medve alapvetően tart az embertől, ha jelenlétünket észleli, igyekszik észrevétlenül távozni, kerüli a találkozást, életünket nem veszélyezteti. A medve és méhész békésebb együttéléséhez érdemes néhány témát alaposabban körüljárni. Fontos lehet felismerni a medve jelenlétére utaló jeleket (1), érdemes elgondolkozni a kaptártelepítés helyszínein (2), végül pedig a kaptárak lepakolását követően, a megfelelő kármegelőzési (prevenciós) eszközök beszerzését is mérlegelni kell (3).

1. Medvenyomok és életjelek

A medve jelenlétét lábnyomai alapján a legegyszerűbb felismerni (1. kép). A medve nyoma jellegzetesen nagy, látható mind az öt ujj, nagy karmokkal. A hátsó lábaknál (hossz: 23-30 cm, szélesség: 13-18 cm) a teljes talp látszik.

A mellső mancsok (hossz: 13-18 cm, szélesség: 10-15 cm, 2. kép) nyoma kevésbé nyújtott, kerek.

3. kép
A nyomvonal (csapa) egyenes vonalban halad, a hátsó lábak nyoma a mellső lábak elé esik, vagy kissé átfedi azt. A medve egyszerre emeli az azonos oldali mellső és hátsó lábait. A mellső lábakkal kissé befelé, „csámpázva” lép. A medvékre jellemző, hogy ún. jelölő- vagy kaparófákat használnak (3. kép).

Ezeken a fatörzseken jellegzetes karmolás-, kaparás-, harapásnyomok, kihullott szőr jelenlétét figyelhetjük meg.

A fák törzsén 100-180 cm magasságban hosszú, barna vagy fekete sprőd szőröket is találhatunk. Az is előfordulhat, hogy módszeresen, pontosan ugyanarra a helyre erőteljesen „dobbant” a lábával, így hagyva egyértelmű nyomokat mindenki számára. Az ürülék is biztos jele a medve jelenlétének. Az ürülék feketés vagy zöldes, nagy méretű lepény, benne nagyobb golyókkal, hurkákkal. Főleg növényi részeket tartalmaz, szaga nem kellemetlen. A friss ürüléknek egyes esetekben a fogyasztott gyógynövények (pl. kakukkfű) hatására kellemes fűszerkeverék illata van.

Ha medve jelenlétét észleljük, akkor jelentsük azt a területileg illetékes nemzeti park igazgatóságának, ők további szakmai tanáccsal tudnak ellátni.

Az Északi-középhegység területén három nemzeti park található:

  • Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, +36-48-506-000, info.anp@t-online.hu;
  • Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, +36-1-391-4610, dinpi@dinpi.hu;
  • Bükki Nemzeti Park Igazgatóság, +36-411-581, +36-30-861-3808 (szabadnapokon és munkaszüneti napokon 8:00 – 19:00 között), titkarsag@bnpi.hu.

2. A kaptár telepítése

1. ábra
Bár hazánkban még nem érkezett hír medvekártételről méhészetekben, a kaptártelepítés során érdemes megfogadni néhány jó tanácsot:

  • A ritkán ellenőrzött, magára hagyott kaptárakra gyakrabban járhat rá a ragadozó.
  • A medve szeret visszajárni a jól bevált táplálkozó-területekre.
  • Kaptárjaink legyenek távol az erdő szélétől (legalább 200 méterre).
  • Kerüljük az olyan erdőrészleteket, ahol makk- és gyümölcs­­­érés ideje van.
  • Erdei gyümölcsösök (pl. szeder, málna) közelében nem ajánlott a kaptárak kihelyezése.
  • Kerüljük a vízmosások, vadcsapások, erdős gerincek, összefüggő erdőségek közvetlen környékét.

3. A kaptár védelme

Hatékony a védekezés napelemes villanypásztorral (1. ábra), különféle típusok közül választhatunk.

Telepítésük gyors és egyszerű, igény szerint bővíthetők vagy akár újratelepíthetőek.

4. kép
A villanypásztorok rendszeres karbantartást igényelnek. Biztosítsuk az előírt földelést, ennek hiányában nem működik megfelelően az eszköz. Az aljnövényzet megnövekedését rendszeres kaszálással meg kell akadályozni, mert az leföldelheti a rendszert, így csökkenti a kerítésben futó áram erősségét. Az akkumulátorok legyenek feltöltve, a kábelek feszültségét pedig rendszeresen ellenőrizzük. Ha a megfelelő fenntartás és áramellátás nem biztosított, azonnal távolítsuk el a villanypásztort és orvosoljuk a műszaki hibát, mert amint a medve átjutott a kerítésen, a jövőben kisebb eséllyel fog visszariadni a villanypásztoros kerítésektől. A kaptárakat legalább egy méterrel a kerítésen belülre helyezzük.

Kérjük szakemberek segítségét a megfelelő helyszín kiválasztásához és a rendszer hatékony kiépítéséhez (ld. fentebb nemzeti parkok).

A kaptárak magaslatra (pl. állvány) helyezése is meggátolhatja a medve károkozását, ez azonban a méhész számára is megnehezítheti a munkát (4. kép).

A medve és az ember – alapszabályok

Ne feledjük: a medve nem játék! Legyünk gazdálkodók vagy csak turisták, hazánkban vagy külföldön (pl. Erdély, Felvidék), néhány alapszabály betartása nélkülözhetetlen a konfliktusmentesebb együttélés érdekében (bővebben: WWF infografika, irodalomjegyzék):

  • Ne etessük a medvét.
  • Ne közelítsük meg a medvét.
  • A szemetet, hulladékot tároljuk a medvék számára elérhetetlen helyen.
  • Ne hagyjunk a szabadban élelmet, ételmaradékot.
  • Igyekezzünk megfelelő módon elkeríteni háziállatainkat, termesztett növényeinket, gyümölcsfáinkat, gyümölcsöseinket és méhkaptárainkat. (Domokos & Kecskés 2005)

A medve és a jövő

A medve hazánkban fokozottan védett állat, elpusztítása ezért bűncselekménynek minősül.

Ha az ajánlott óvintézkedések ellenére sem kerüli el a medve a területünket, kérjük a természetvédelmi szakemberek segítségét.

Több országban alkalmazzák a „visszaeső medvék” megfékezésére az ún. averzív kondicionálást, amikor a befogott állatban negatív élményt társítanak bizonyos táplálékhoz, területhez vagy eseményhez. Észak-Amerikában például extrém hang- és fényhatások mellett, például kutyákkal üldözve és gumilövedékek használatával hajtják, „kényszerítik” vissza a medvéket az erdőbe. Egy másik módszer a medvék befogása, majd elszállítása a területről. Ennek kimenetele is kétséges, mert többnyire nehéz olyan helyet találni, ahol nem okoznak hasonló problémát, és sokszor a befogás helyére is visszajutnak és újabb károkat okoznak.

A fent említett eszközök és módszerek hazánkban is rendelkezésre állnak, de használatukról még nem gyűlt össze számottevő tapasztalat.

A WWF 2017 végén indult EuroLargeCarnivores LIFE projektjének elsődleges célja, hogy a nagyragadozókkal foglalkozó különböző érdekcsoportok – állattartók, vadászok, természetvédelmi szakemberek, természetjárók és döntéshozók – közti kommunikációt elősegítse, valamint a lakosságot tájékoztassa a megfelelő együttélési szabályokról, a gazdálkodóknak bemutassa a gyakorlati védekezési lehetőségeket.

Patkó László, Kapusi Felícia

WWF Magyarország Alapítvány

(az irodalomjegyzék elérhető a szerzőknél)

Forrás: 
Méhészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Méhészet 2020/9 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Miért vonzódnak a szúnyogok a vérhez?

Egy amerikai tudóscsoport áttörést ért el egy szerrel, melynek a vegyülete hasonló a vérhez, ennek köszönhetően a szúnyogok számára roppant vonzó. A New York-i Rockefeller Egyetem tudósai génmanipulált nőstény szúnyogokat használtak a megfigyelés során annak érdekében, hogy megfigyeljék, melyik neuron lép működésbe, amikor a rovarok megízlelik a vért.

Glifozátmaradvány a trágyában

Japán fürjekkel végzett korábbi kísérletek kimutatták, hogy miként halmozódik fel a baromfitápban lévő glifozát a madarak ürülékében. Ezekben a kísérletekben a fürjek egyik csoportját glifozáttal szennyezett táppal, a másik csoportot pedig glifozátot nem tartalmazó, organikus takarmánnyal etették.

Az EU-ban betilthatják a kolbász elnevezésű vegán termékeket

E tárgykörben a végső szavazásra várhatóan két hét múlva kerül sor az Európai Parlamentben, melynek tagjai azt szeretnék megakadályozni, hogy a növényi eredetű termékeket gyártók ne használják a hús- vagy tejtermékekkel jellegzetesen kapcsolatos kifejezéseket, ennélfogva betiltanák az olyan szókapcsolatok, mint például a „vegetariánus burger”, „yoghurt stílusú” vagy „sajtpótló” használatát.

Nincs vége a szerelemnek a Pilisi Parkerdőben!

Jelentős érdeklődés övezte idén is a Pilisi Parkerdő vezetett szarvasbőgés túráit. A résztvevők nemcsak hallhatták a gímbikák alkonyattól felerősödő bőgését, agancscsattogását, a szerencsésebbek láthatták is a nemes vadat. Bár az őszi erdő egyedülálló hangjelenségének, a szarvasbőgésnek lejárt az ideje, a nászidőszaknak még sincs vége a Parkerdőben.

Emlékerdő Gúthon a Vadászati és Természeti Világkiállítás jegyében

Emlékerdőt ültetett Nyíradony-Gúthon a NYÍRERDŐ Nyírségi Erdészeti Zrt. a 2021-es „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás jegyében. A Gúthi Erdészetnél kialakított emlékerdőt 2020. október 21-én adták át.

Díjat nyert a KFC vegán burgere

A KFC gyorsétterem lánc díjat nyert a PETA-tól a vegán ételeket forgalmazó vállalatok versenyén, amiért a tavaly nyári termékbejelentést követően az összes vegán, csirke húspótlóból készült hamburgerét négy nap alatt kiárusította.

Idén hat díjazottja van a Natura 2000 Díjnak

A Natura 2000 díj EU-szerte természetvédelmi sikertörténeteket díjaz, hogy felhívja a figyelmet a védett területek Natura 2000 hálózatára. 2020-ban Finnország, Franciaország, Belgium, Spanyolország, Bulgária esetében országon belüli programokat valamint egy Romániát, Ausztriát, Magyarországot, Csehországot, Szlovákiát és Ukrajnát felölelő határokon átívelő projekt képviselőit tüntették ki.

A családi gazdaságokat érintő új szabályozásról tárgyal az Országgyűlés

Megkezdődött az Országgyűlésben a családi gazdaságokról szóló törvényjavaslat vitája. Farkas Sándor, az Agrárminisztérium miniszterhelyettese az új törvényi szabályozás legfőbb céljának nevezte, hogy az adminisztrációs terhek csökkentése mellett a 21. századi elvárásoknak megfelelő működési környezetet és kedvező adózási feltételeket biztosítson a magyar gazdálkodók számára.

A helyes fűtéssel sokat tehetünk a légszennyezettség visszaszorításáért

A fűtési szezon kezdetén ismét a helyes fűtési technikákra és ezáltal a levegő minőségének megóvására hívja fel a figyelmet az Agrárminisztérium. A Fűts okosan! tájékoztató kampány rávilágít a szilárd tüzelőanyagok veszélyeire és káros hatásaira, emellett minden szükséges információt biztosít a helyes lakossági fűtéssel kapcsolatban.

A jövő erdészei a Pilisi Parkerdőnél

A klímaváltozás és az erdők iránti folyamatosan növekedő rekreációs és turisztikai igények olyan összetett és folyamatosan változó szakmai elvárásokat támasztanak az erdőgazdálkodási ágazattal szemben, amelyeket csak megfelelő ismeretekkel rendelkező, felkészült szakemberek képesek kielégíteni. Kulcsszerepet játszik ebben az erdésztechnikusok képzése is.