Back to top

Csesznák Elemér: az ökoszosztéma legmagasabb megnyilvánulása az erdő

Gyakorlatban eltöltött 14 év, majd 27 esztendő a Soproni Egyetem katedráján - ebből öt év tanszékvezetőként -, számtalan szakmai cikk és egyetemi jegyzet szerzője. Csak néhány adat, ami a 95 éves Csesznák Elemért minősíti. A mai napig szellemileg és testileg friss szakembert a Pilisi Parkerdő Zrt. vezetése hívta meg visszaemlékező területbejárásra.

„Az érvényesüléshez három szabályt tartottam szem előtt: pontosság, megbízhatóság és szaktudás” - fogalmazta meg élettapasztalatát az idős professzor, aki – ahogyan kiemelte – élete legszebb nyolc évét, az ország legszebb helyén, a Pilismaróti Erdészet élén töltötte. Erdészeti vezetőként, majd egyetemi tanárként is a közvetlenség híve volt. Természet szerető, s tisztelő ember, aki ezt a hozzáállást akarta átadni a körülötte lévőknek.

Csesznák Elemér: Az erdő közjóléti szerepe megnőtt
Fotó: viniczai

Erdőmérnöki oklevelét 1949-ben szerezte meg.

Ezt követően a Kiskunhalasi Erdőgondnokságon erdőművelési előadóként, majd üzemegység-vezetőként dolgozott. Később Kecskemétre nevezték ki az Erdőgazdasági Egyesülés műszaki osztályvezetőjének. Az Egyesülések megszűnése után a Földművelési Minisztériumba került, a Síkvidéki Erdők Igazgatóságának műszaki osztályára, előadói minőségbe, ahol 1953-tól 1955-ig tevékenykedett. Feladata volt a fahasználat, fakitermelés és faanyagmozgatás gépesítése. Saját kérésére visszatért a “tő melletti” munkához, és a Pilismaróti Erdészet vezetője lett.

Ezt követően családi okok miatt 1963-ban szülőhelyére, Sopronba költözött, ahol pályázat alapján az Erdészeti és Faipari Egyetem tanársegédje lett. Egy évig az Erdővédelemtani-, majd nyugdíjba vonulásáig az Erdőműveléstani Tanszéken dolgozott. Tudományos tevékenysége alapján nevezték ki egyetemi adjunktussá, docenssé, majd tanárrá, miután egyetemi doktori és a tudományok kandidátusa minősítést is megszerezte.

„Vezetőként járt volna a hintó, de túl lassúnak találtam”- kanyarodott vissza a Pilisben töltött évekre, így inkább a Csepel 125-ös motort választotta.

Mint elmondta, akkor tesszük a legjobbat, ha hagyjuk dolgozni a természetet. Ehhez viszont a szaktudáson túl türelemre is szükség van. Az őshonos fafajokra kell az erdésznek építenie, „az” már tudja a dolgát, az ember sokkal könnyebben befolyásolható, mint a növények.

Kilátás a Prédikálószékről
Fotó: viniczai

A szervezők az idős professzorral való beszélgetést az országban is egyedülálló örökerdő üzemmód bemutatásával, majd a Dunakanyar egyedi panorámáját nyújtó Prédiáklószék meglátogatásával tették még színesebbé.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Pilisi lakomák

A Pilis lenyűgöző, fenséges, fejedelmi hely. Szinte hallani Mátyás király vezéreinek döngő lépteit, s ahogyan kupáikat a nehéz asztalra csapják. Régen királyi vadászterület volt, ám méltóságát máig megőrizte. A Római birodalom virágzásának idején a Duna mentén futó védvonalakat összekötő utak közül több a Pilis, Visegrádi-hegységen keresztül vezetett.

Zöld Hetek

Amikor az ember és az erdő kapcsolatára gondolok, mindig Áprily Lajos verssora jut az eszembe: „Engem az erdő véd s szeret, utaimon erdők kisértek”, mert tökéletesen megfogalmazza, hogyan kellene nekünk, embereknek az erdőhöz viszonyulnunk. Akik az erdők közelében élnek vagy foglalkozásukból adódóan az erdőhöz kötődnek, azoknak egyszerűbb.

Az erdőszegély dísze

Az Országos Erdészeti Egyesület által tavaly meghirdetett online szavazáson a három felterjesztett őshonos fafajunk közül a tatár juhar (Acer tataricum) kapta a legtöbb voksot. Így 2020-ban ez a nagyközönség által kevésbé ismert faj lett az év fája. Faanyagát nem sokra becsülik, ökológiai-állományszerekezeti szempontból azonban fontos faj, egyben kiváló parkfa.

Vadászati kincsek a Rinya-ágak mentén

A Balatontól egészen a Dráváig húzódó Belső-Somogy, a Rinyák vidéke sok évszázad tapasztalatait, a modern kor emberének természetszeretetét és a ma élők mindennapjait ünneppé varázsoló csodálatos harmóniát tárja elénk. Ezek az értékek adják az „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás egyik vidéki fundamentumát.

Alkotói természet, természetben alkotás

Erdei barangolásaink során sokszor találkozunk épített erdei létesítményekkel. Arra azonban kevesen gondolnak, mennyi szakismeret szükséges ahhoz, hogy ezeket az építményeket erdei környezetbe ágyazzuk, és ott üzemeltessük. Minden munkában visszatükröződik a tervező egyedi látásmódja is.

Veszélyben a tölgyek

A világkereskedelem napjainkra hihetetlenül kiterjedt és felgyorsult. Az év minden percében repülők, vasúti szerelvények és óriás tengerjáró hajók szállítják az árut a világ legkülönbözőbb pontjaira. A globális áruforgalomnak a nyilvánvaló előnyei mellett bőven vannak „mellékhatásai” is, például az idegenhonos növénykárosítók behurcolása, terjesztése.

Csak természetesen

Aranygombos Telkibányát, a hajdanvolt virágzó bányavárost és környékét a középkori leírások roppant erdőségekkel, gazdag aranybányákkal jellemezték. Az arany- és ezüstbányák mára kiapadtak, a roppant erdőség azonban – hála sok-sok erdészgeneráció lelkiismeretes munkájának – megmaradt, és folyamatosan gyarapodik.

Erdei építmények

Vörösné Baracsi Erzsébet 1980-ban végzett a Soproni Erdészeti és Faipari Egyetem faipari mérnöki karán, az Iparművészeti Főiskola Belsőépítész szakán pedig 1986-ban vette át diplomáját. Az erdészetek közül legelőször a Pilisi Parkerdő Zrt. kereste meg, a Sikárosi Vadászház belsőépítészeti munkálatait tervezte meg.

Kövesd a borostyánt a Nagyerdő szívében!

Debrecen „zöld tüdejében” vezet a NYÍRERDŐ Zrt. Nagyerdei Erdészeti Erdei Iskolájának Borostyán tanösvénye. A tanösvénytúrákon és egyéb erdei iskolai foglalkozásokon résztvevők a környezeti és a fenntarthatóságra nevelés módszereivel élményszerűen ismerkedhetnek meg a varázslatos Nagyerdő élővilágával.

Háborítatlan vizek lakója

Vándorló eleink minden valószínűség szerint a Kárpát-medencében találkoztak először nagyobb számban vidrával. Legalábbis erre enged következtetni, hogy ugyanazzal a névvel illetjük ezt a vizes élőhelyekhez szorosan kötődő ragadozó állatot, mint a környező szláv népek. A faj a 19. században még igen elterjedt volt az egész medencében.