Back to top

A prügyi szójabemutató oldalágai

Évek óta Prügy a meghatározó hazai szójabemutatók egyik helyszíne. Kiváló feltételeket teremt hozzá a helyi mezőgazdasági zrt. és annak elkötelezett elnök-vezérigazgatója, Rácz László. Vegyes termőhelyi adottságok mellett gazdálkodnak, általában akkor sikeres az évük, ha nem túl csapadékos.

Idén aszályból és esőből is bőven kijutott nekik, 550 hektár őszi búzát csak lánctalpas és gumihevederes kombájnnal tudtak learatni. Ha azok nincsenek, a búza nagy része talán még ma is ott lengedezne a belvízfoltokban. 

Az ES Mentor egy korai fajta, és eddig ez volt a prügyiek kedvenc szójája

Ezzel a felszereléssel viszont várakozáson felül sikerült a betakarítás – igaz, 140 ezer euróért kellett kiegészítő alkatrészt venni hozzá.

De a beruházás két hónap alatt megtérült, a búza nagy részét enélkül nem tudták volna learatni. Ezzel a csatát ugyan megnyerték, de a háború nem ért véget: a lánctalpak nyomában még szeptemberben is állt a víz. Igencsak kérdéses, hogy jövőre mit tudnak termeszteni a területen.

A szójabemutató alkalmából gazdálkodásuk részleteiről is kifaggattuk a szakembert, mielőtt a nem túl nagy számú érdeklődőnek megtartották volna a fajtabemutatót. A koronavírus és az előbb aszályos, majd csapadékos időjárás együttese miatt mindenre különös figyelmet kell fordítani.

Ahhoz képest, hogy május 25-ig nemigen láttak esőt, az őszi árpa átlagtermése 7,2 tonna lett, és ugyanennyit adott a vetőmagnak termesztett őszi búza.

A Coraline jól és biztosan termő korai fajta, bár most meglátszik a hüvelyek berakódásán a változékony időjárás
Ha a kommersz búzát is figyelembe vesszük, akkor a búzatermésük hektáronkénti átlaga meghaladta a 6,55 tonnát. Ez alapján tehát nem volna túl sok okuk a panaszra.

Viszont meg kellett küzdeni a már említett körülményekkel – ami sikerült. Vetőmagos gazdaság lévén, 4 tonnás szárazborsó-termésátlagot takarítottak be 20 hektárról. Nagyon sokfelé nem adott ennyit a zöldborsó. Magyarországon ők foglalkoznak legnagyobb területen zabvetőmag-előállítással. Idén 65 hektáron vetették ezt a növényt, ami a teljes hazai zabszaporítás egyharmada. Az átlagtermése 6,3 tonna lett – a szakma szerint a növény termőképességének ez a felső határa.

A 2 ezer hektáron gazdálkodó cég 5 ezer hektárra van gépesítve, köztük a vetőmag-feldolgozásra alkalmas eszközökkel és raktárakkal.

A Prügyi Mezőgazdasági Zrt.-nél 67-en dolgoznak. A saját munkákhoz 35 ember is elég lenne, de ők nagy integrátornak számítanak: a fennmaradó területen 7 település 140 gazdájával működnek együtt.

Szójával 70 hektáron foglalkoznak ebben az évben, és a Szója Szövetség számára is beállítottak kísérletet. Korábban ennek a többszörösén termesztették, de az első 5–6 évben csak tanulgatták a szakma fortélyait, ami úgy sikeredett, hogy évi 30 millió forintot ráfizettek a termesztésére, mire minden csínját-bínját kiismerték.

Szükségük volt szójára, mert sertéstenyésztéssel is foglalkoztak, és foglalkoznak ma is, de a tandíjat kicsit sokallották. Mivel az ő jószágállományukhoz nem volt érdemes saját takarmánykeverőt létrehozni, ezért a tápot vásárolták, a szóját pedig eladták, igen jó áron.

Az elmúlt 12 év során eljutottak arra a szintre, hogy értenek is a szója termesztéséhez.

Előbb meg kellett vásárolni hozzá az eszközöket, hogy megfelelő magágyat tudjanak készíteni, amiben gyommentesen tudják tartani a növényállományt, mert a sikertelenségnek ennek elmulasztása az egyik legfőbb oka.

A szója sikerének másik előfeltétele a jó elővetemény, amit a mostani vetésterületéhez jól hozzá tud igazítani a gazdaság.

Jó szem kell a legalkalmasabb terület megtalálásához, és legalább ilyen fontos, hogy a megfelelő fajtát – lehetőleg korait és a térségükben még jó termésre képeset – felkutassák. Ezért nagyon sokáig az ES Mentort használták, de újabban más fajtákkal is kísérleteznek, közülük a Coraline váltotta be a legjobban a hozzá fűzött reményeket. A fővetésben azért ennek szavaztak bizalmat, mert a kísérletben 4,7 tonnát adott. Ha üzemi körülmények között megterem 2,7 tonnát, az már igen jövedelmezővé teszi – és ebben az évben jó esély mutatkozik erre.

Az Atacama szintén korai fajta, az osztrák Karintia ajánlatából
A szójával is foglalkozó növénytermesztők között állandóan téma, hogy milyen hozamszinten lehet versenyképes ez a növény. A kukoricával összehasonlítva ma is helytálló megállapítás, hogy 2,5 tonna májusi morzsolt lehet egyenlő 1 tonna szójababbal.

Tehát, ha valaki 3 tonnát tud szójából, akkor annál csak minimum 7,5 tonnánál lehet versenyképesebb a kukorica.

De ez azért kiegészítésre szorul. Prügyön tudnak 10 tonnát szemes kukoricával, viszont azt szárítani kell. Az ő esetükben, mivel eléggé északon helyezkednek el, a betakarításkori szemnedvesség-tartalom általában 22 százalék körül van, márpedig ennek a leszárítása 2,5 ton­na szemes kukorica árába kerül, azaz 100 ezer forintot elvisz az árbevételből.

A Maestral a Delta Agro cég korai, nem elágazó fajtája
A szóját viszont nem kell szárítani, anélkül is be lehet tárolni, és legalább olyan jó elővetemény, mint a borsó. Sőt, a szójára, mint nagymagvú fehérjenövényre, most úgynevezett termeléshez kötött támogatást adnak, ami az értékesítési árral együtt 140–145 ezer forintot tesz ki 1 tonna szójánál. Ha így számolunk, akkor a kukorica és szója közötti szorzó sokkal inkább a hármas szám lesz.

A szója önköltsége hektáronként Prügyön kb. 2–2,2 tonnánál jön ki nullára, ami afölött van, az tiszta haszon.

Szeptemberben a szakemberek a 70 hektár átlagában legalább 2,7 tonnát várnak, de ha több lesz, azon sem lepődnek meg. Lehetne még több is, de sajnos elég sok a víznyomásos rész, és a gyomirtás sem sikerült teljesen.

Néhány szó az aszályt követő esőzésről. Május végéig, az első 5 hónapban összesen 110 millimétert kaptak, ennek ellenére szeptember 8-án már 510 milliméter csapadékot regisztráltak, azaz 3 hónap alatt, a nyáron 400 millimétert kaptak. Ez egyszerre volt áldás és átok. A szója szereti a csapadékot, a csapadékos időt, azt viszont nem viseli el, ha összefüggő vízterület áll a táblán, náluk pedig előfordult ilyen ebben az évben.

A Viola egy korai érésű, nem elágazó fajta, szintén a Karintiától
A kukorica is vegyes képet mutat. Ahol a víz nem nyomta meg, ott 10 tonna feletti hozamra számítanak, ám az 500 hektárból 100-on teljes vagy részleges víznyomás tapasztalható a növénynél. Drónnal felülről megvizsgálták a teljes területet, abból derült ki a vízkár mértéke. Most a kukorica aratásához újra elő kell venni a lánctalpat és a gumihevedert.

Ahogy a búzánál, úgy a kukoricánál is szükség lesz kiközelítő kocsira, hogy a kombájnnak ne kelljen abbahagynia az aratást és kimenni üríteni, hanem folyamatosan dolgozhasson.

A terményt kiszállítják az út mellé, ahol a teherautók és pótkocsik várakoznak. Ilyen időjárás egy évtizedben csak egyszer fordul elő, de most megtörtént. Az egyik legfontosabb tanulság számukra, hogy kiközelítő kocsi nélkül nem kezdhetnek hozzá az aratáshoz.

Tavaly fel kellett számolniuk a sertéstartást, december utolsó napjaira takarították el az állományt. Ezután 3 hónapba került, hogy szabályszerűen tudjanak megszabadulni a trágyától; kijuttatták a termőföldre. Mindent szabályosan csináltak, viszont a nemzeti sertéstámogatástól elestek, mert annak március 31. volt a határideje. Rácz László szerint ezt az EU által is jóváhagyott törvényt nem a mostani rendkívüli időszakra hozták létre, hanem normális körülményekre. Fordult ő mindenkihez, és bár általában jóindulatú válaszokat kapott, de a nemzeti keretből ebben az évben mégsem jut támogatás a Prügyi Mg. Zrt.-nek. Utólag nézve, ha szabálytalankodott volna, hogy ne mondjuk, odafüllentett volna egy kicsit, akkor most semmi gondja nem lenne, erre az évre is megkapná az őket megillető 30 millió forintot.

Hasonló gondot jelent számukra a belvízelvezető és öntözőcsatornák állapota. Fotóval igazolják, hogy az ma nem láthatja el a funkcióját. Az előző években még saját pénzből kitakarították az állami főművek egy részét, de most hiába rimánkodnak, kérlelnek: a tényleges akarat és a cselekvés hiányzik.

 

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2020/39 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Retekfélék minden évszakra

Az őszi-téli, valamint a kora tavaszi időszakban egyik kedvelt zöldségfélénk a retek. Általában kenyér mellé fogyasztjuk, de frissítő ízt ad különféle saláták összetevőjeként is. Néhány éve népszerű a pár napos reteknövénykék fogyasztása is.

Krizantém: a koronavírus miatt kevesebbet termesztettek, de nincs hiány belőle

A halottak napi, mindenszenteki időszak legnépszerűbb virága a krizantém. A nagyvirágú fajták iránt a legnagyobb a kereslet, 70 százalékban ezt vásárolják, de a – teniszlabda nagyságú – közép-nagy virágúak iránt is folyamatosan nő az igény.

Klímaváltozás testközelből

A mezőgazdaságot, kertészetet is érzékenyen érinti a klímaváltozás, újabb kihívások elé állítja a termelőket, és az eddigiektől eltérő gyakorlatok bevezetését kívánja a termesztésben, hangzott el az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet ágazati konferenciáján.

Őszi határszemle Mezőhegyesen

Októberben közel 80 mm csapadék hullott, szemben a megszokott 37 milliméterrel, ez igencsak megnehezítette a betakarítási, talajművelési, illetve vetési munkálatokat Mezőhegyesen a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt földjein is. A betakarítás és a vetés is lassan befejeződik, a szántást Katalin-napra szeretnék elvégezni.

Referenciaárak, átlaghozamok a kárenyhítő juttatás benyújtásához

A 2020. kárenyhítési évben bekövetkezett mezőgazdasági károk után a kárenyhítő juttatás iránti kérelmet ez év november 30-áig azon károsultak nyújthatják be, akik a 2020. évi kárenyhítési időszakban bejelentették kárukat.

Búza árfolyam - Emelkedő árak

A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) árupiaci szekciójában a termények jegyzése továbbra is szünetel. A piaci szereplők a nemzetközi árutőzsdéken tájékozódhatnak a gabonafélék és az olajmagok különböző lejáratra szóló jegyzéséről.

Az alma régi-új kártevője

A vértetű régebben az almafa egyik legsúlyosabb kártevője volt, később sokat veszített jelentőségéből, de napjainkban újra érzékelhetően elszaporodott. Az utóbbi évtizedek szakszerűtlen növényvédőszer-használata (predátorokat irtó rovarölő szerek, egyoldalú műtrágyahasználat stb.).

A mezőgazdasági bizottság előtt az agrárminiszter

Aszály, fagy, belvíz, ASP, madárinfluenza, COVID-19, pánik – ezekkel a kihívásokkal kellett a magyar gazdáknak megküzdeni 2020-ban, ők pedig eredményesen helytálltak, az agráriumról pedig ezen körülmények között bebizonyosodott, hogy stratégiai ágazat. Így foglalható össze mindaz, amit Nagy István agrárminiszter az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága előtti éves meghallgatása során mondott.

Új korszak az agráriumban

Csiza Gergő úgy érzi, egyszerűen beleszületett a mezőgazdaságba, a középiskola és a szakirányú egyetem elvégzése után sikeresen vett részt a fiatalgazda-pályázaton. Jelenleg egyéni vállalkozóként gazdálkodik sümegprágai birtokán, Veszprém megyében.

Gyenge lesz az idei diótermés

Az idén az átlagos évek termésének fele, mintegy 3,5-4,0 ezer tonna dió teremhet az országban - mondta az MTI-nek a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács alelnöke, hozzátéve, hogy a héjas dió termelői ára, illetve a dióbél fogyasztói ára ennek ellenére egyelőre a tavalyi, átlagosnak tekinthető szinten mozog.