Back to top

Talajtakarás faforgáccsal

Egy apró trükk a kertészkedéshez… Létezik egy jól bevált módszer a régimódi kertész szakkönyvekben, mely azt taglalja, hogy az ősz elérkezettével egyben eljön az ideje a dupla ásásnak is. Mára a tudomány bebizonyította ennek az ellenkezőjét, hiszen egyre terjednek a minimális talajforgatással járó módszerek. Nem éri meg a felső termékeny részt leforgatni, a gyökérzóna mélysége alá.

Ennek a módszernek az volt a lényege, hogy megközelítőleg 50 centiméter mélyre kellett ásni az ágyásban, majd össze kellett keverni a földet bőséges mennyiségű trágyával vagy komposzttal mielőtt feltöltésre került a sor. Elődeink közkedvelt módszere volt ez, mely nem csak sok munkával járt, de az eredményessége is kérdéses.

Szerencsére a későbbi évtizedekben a Washingtoni Állami Egyetem tudományos kísérletei során felfedezték, hogy ez a módszer nem csak felesleges, de a tények azt is igazolják, hogy rosszabb eredmények érhetők el a nagy mennyiségű beavatkozás miatt. A Washingtoni Állami Egyetem munkatársa Linda Chalker-Scott professzor így nyilatkozott:

„felfedeztem egy módszert, ami radikálisan megváltoztatta a gondolkodásmódom és ez egy egyszerűbb és kevésbé munkaigényes módja a kert talajjavításának.”

Chalker-Scott a modern tudományos eredményeket követve azt javasolja, hogy az éves talajtakarás során természetes anyagokkal borítsuk be a talaj felszínét és egyszerűen csak hagyjuk a gilisztáknak elfoglalni a területet. A talajtakarás jó, mert javítja a talaj vízgazdálkodását, hiszen csökken a kipárolgás, és gyommentesen tartja a területet. Télen pedig némi fagyvédelmet is ad a növényeknek.

Illusztráció

Azonban nagyon meglepő a közkedvelt kertészeti módszerekhez képest az anyag, aminek használatát javasolja nem más, mint a faforgács. Nagyon alacsony összegért elérhető vagy, ha vannak faiparral foglalkozó barátaink, akár ingyen is beszerezhetjük a forgácsot. A kertészeknek megosztó véleményük van ennek az anyagnak a használatáról, gyakran úgy vélekednek róla, hogy az alkalmazása a növények megbetegedéséhez vezethet, valamint lehetséges talajmérgező hatásaira hívják fel a figyelmet. Akár nitrogént is felszívhat a növényekből, melynek mérgező hatása van a talajra.

Chalker-Scott bebizonyította ennek a feltevésnek az ellenkezőjét.

James Wong a The Guardian munkatársa fenntartásokkal kezelve ugyan, de eldöntötte, hogy kipróbálja ezt a módszert édesanyja kertjében. Majdnem egy évtizede kezdte alkalmazni a Chalker-Scott féle módszert. A metszések elkészülte után, a kertben végzett munkája forgácsozással zárult. Ősszel 10-15 centiméter vastagságú faforgács réteget helyezett az ágyásokra, melyek cserjéket és lágyszárú növényeket tartalmaztak.

Stropharia rugosoannulata

Majd tavasszal, amikor átforgatta a talajt a tömör agyag helyett, amellyel évek óta küzdött, varázsütésre lágy, omlós, sötét részeket talált.

Akkoriban érdeklődni kezdett az ehető gombák termesztése iránt is, így amikor ezek táplálásáról volt szó egyértelmű volt számára, hogy a forgács lesz a megfelelő választás. Elhatározta, hogy a talaj felszínén, az árnyékban lévő területeken alkalmazza a faforgácsot az óriás harmatgombák (Stropharia rugosoannulata) között, majd óvatosan összekeverte a földdel. Rendszeresen figyelt az öntözésre és a talaj folyamatos nedvesen tartására. Ezáltal egy gyorsabb körforgást ért el, a talaj egészségesebb lett és szokatlanul nagy mennyiségű termése lett az évek során.

Forrás: 
theguardian.com

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Bármilyen furcsa, megéri kipróbálni – Növényvédelmi előrejelzés 45. hét

A házikertekben is egyre inkább terjedőben van a forgatás vagy ásás nélküli talajművelés, amikor a talajt csupán a vetés mélységéig lazítjuk fel, a termőréteg többi részében pedig az aktív talajéletre bízzuk az optimális talajállapot kialakulását és fennmaradását. Ásni csak indokolt esetben szabad. Próbálják ki, megéri, mert a talaj egészséges állapota hosszú távon csak így tartható fenn.

Díszfák szabadföldi nevelése

A faiskolai tevékenység két évszázados múltra tekint vissza, hazánkban jelenleg mintegy 2500 hektáron 335 gazdasági egység termeszt fás szárú dísznövényeket. A díszfaiskolai nevelés célja, hogy a vonatkozó szabványi előírásoknak és a vevők igényeinek megfelelő méretű, fajú, illetve fajtájú, az átültetés utáni zavartalan fejlődéshez kellő gyökérzettel rendelkező növényeket kínáljanak.

Retekfélék minden évszakra

Az őszi-téli, valamint a kora tavaszi időszakban egyik kedvelt zöldségfélénk a retek. Általában kenyér mellé fogyasztjuk, de frissítő ízt ad különféle saláták összetevőjeként is. Néhány éve népszerű a pár napos reteknövénykék fogyasztása is.

Krizantém: a koronavírus miatt kevesebbet termesztettek, de nincs hiány belőle

A halottak napi, mindenszenteki időszak legnépszerűbb virága a krizantém. A nagyvirágú fajták iránt a legnagyobb a kereslet, 70 százalékban ezt vásárolják, de a – teniszlabda nagyságú – közép-nagy virágúak iránt is folyamatosan nő az igény.

Fehér agroszövet segíti az alma színeződését

Az alma köztudottan az egyik legnagyobb mennyiségben termesztett gyümölcs, az élénk keresletnek megbízható termesztési módszerekkel, intenzív ültetvényekkel és jó minőséggel lehet megfelelni. Ehhez mind több speciális anyagot használnak. Minőségi problémát okozhat a napégés, az egyenetlen színeződés, ráadásul invazív károsítók is veszélyeztetik a termesztést szerte a világon.

Öko-minigazdaság asztalmagasságban

Megesik, hogy a kertünk nem igazán alkalmas zöldségtermesztésre. Lekövezett az udvar, rossz minőségű a talaj, kicsi az alapterület, városi környezetben, vagy épp egy közintézmény udvarán vagyunk. Semmiről sem kell lemondanunk! Függetleníthetjük magunkat a talajtól, sőt akár erkélyen is gazdálkodhatunk.

Biokivit tesztelnek

Az ausztriai Marchfeldben működő Böchzelt gazdaságban kilenc évvel ezelőtt kezdtek biokivit termeszteni, és jelenleg minikivi termesztését tesztelik. A tavaszi kései fagy a biogazdaságot is érintette, erősítette meg Andreas Böchzelt, a gazdaság vezetője, szerinte emiatt idén valamivel kevesebb lesz a szüretelhető mennyiség.

Referenciaárak, átlaghozamok a kárenyhítő juttatás benyújtásához

A 2020. kárenyhítési évben bekövetkezett mezőgazdasági károk után a kárenyhítő juttatás iránti kérelmet ez év november 30-áig azon károsultak nyújthatják be, akik a 2020. évi kárenyhítési időszakban bejelentették kárukat.

Biológiai növényvédelem a szőlő feketerothadás ellen

A szőlőtermesztőknek igen komoly kihívásokkal kell szembenézniük a jelenlegi gazdasági és növényegészségügyi helyzetben. A változó időjárás és termesztéstechnológia következtében újabb és újabb, esetenként rég nem látott kórokozók, kártevők számára válnak alkalmassá a körülmények a Kárpát-medencében.

Harmadik éve hullámvölgyben a magyar gyümölcsfaiskolák

Az idén ismét nehéz évük van a hazai gyümölcsfaiskolásoknak. Elsősorban a tavaszi fagyok miatt kieső termelői bevételek okozzák, hogy a szokásos oltványmennyiség kis hányada kelt el eddig, és folyamatosan csökken a hazai szaporítás. Az AKG-program kifutása miatt a pótlások is elmaradnak, kevesen gondolkodnak nagyobb telepítésben.