Back to top

Az egyetlen őshonos magyar nyúlfajta

Az egyetlen őshonos nyúlfajtánk, a magyar óriásnyúl kialakításának históriája több mint 100 évre nyúlik vissza. Szerepe elsősorban gazdasági haszonnyúlként jelentős. Bátran ajánlható a családi önellátó gazdaságoknak, akik ezzel a fajtával indíthatják a nyúltenyésztést. A magyar óriásnyúl fajtát 1994-ben őshonossá, majd 2004-ben nemzeti kinccsé nyilvánították.

Gödöllőn a korábbi Haszonállat-génmegőrzési Központban 2013-ban indult program a fajta értékmérőinek megállapítására és genetikai sokféleségének megőrzésére.

MMG - Ilyen a magyar óriásnyúl

2017-től új alapokra helyezve folytatódott a tevékenység Mészáros Mihály okleveles agrármérnök irányításával. A Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrzési Központ Haszonállat-génmegőrzési Intézet kollégáját, a program vezetőjét a fajta mai helyzetéről eredményeiről, a génmegőrzés és a tenyésztés terén gyűjtött tapasztalatokról kérdeztem, miközben szemügyre vettük az állományukat.

Több, mint 100 éves históriája van az egyetlen magyar őshonos nyúlfajtánknak. Mi volt a magyar óriás nyúlfajta létrehozásának elsődleges célja?

A fajta története 1910-re vezethető vissza, akkor a köznyelv nagy magyar nyúlként írta le. A húszas évek végén Andrássovich Géza gazdasági főtanácsos magyar gazdasági nyúlként nevezte. Ő volt az, aki elindította a magyar óriásnyúl fajta tenyésztést, egyrészt a bányászvárosok és ipari körzetek környékén élő szegény családok ellátására gondolva, másrészt a hobbi állattartók igényeinek kielégítése céljából.

A helyi parlagi nyulak, és az akkoriban divatos főként belga származású óriások keresztezésével jól alkalmazkodó gazdasági típusú nyúl kitenyésztését tűzte célul.

A fajta háztáji gazdaságokban, hobbi és gazdasági fajtaként több helyen, több időpontban formálódott. A tenyészcél az idők folyamán gyakorta változott.

Mészáros Mihály genetikai programvezető megméri a magyar óriásnyúl mellkasának körméretét
Fotó: BNE
Volt valami speciális magyar követelmény az órásnyulakkal kapcsolatban?

Fontos szempont volt, hogy megfeleljen a magyar klimatikus és takarmányozási viszonyoknak, húsát és prémjét egyaránt tudják hasznosítani. Ezért a cél egy zömök testalkatú, széles mellkassal, nagy övmérettel, izmolt gerinccel és combokkal bíró nyúl kitenyésztése volt. Ugyanakkor szórakozást és hobbi célokat is szolgált, a tenyészállat-előállítás pedig további jövedelem lehetőséget kínált.

A történeti áttekintés során feltétlenül meg kell említenünk a székesfehérvári Viniczay László és a szegedi Major Ákos nevét. Az ő munkásságuk nagyban segítette a fajta fejlődését. Mivel azonban a fajta már a kialakulás kezdetén egy kisebb és egy nagyobb testtömegű változatban létezett, a fajta elnevezése számos esetben változott

Gödöllőn 1948-1956 között Anghi Csaba professzor több nyúlfajtát vizsgált fajtatisztán és keresztezésekben. Ő következetesen, mint a magyar vadas és a magyar vasderes megnevezést használta. Szintén a gazdasági célú tenyészirányt hangsúlyozta és ennek során számos esetben keveredett a formalista szemléletű hobbitenyésztőkkel vitába.

1984 óta kizárólagosan használjuk a magyar óriásnyúl elnevezést.

A gazdasági fajtáknál különösen fontos kritérium, hogy milyenek az adott fajta szaporasági jellemzői. A magyar óriásnyúl fajta kialakítása során a feljegyzések szerint voltak ezzel problémák. Történt azóta ebben változás?

A fellelhető szakirodalom a fajtával kapcsolatosan sokszor rendkívül ellentmondásos. Intézményünk kiemelt feladata a genetikai sokféleség megőrzése mellett a korrekt adatgyűjtés, a fajtával kapcsolatos gyakorlati és tudományos ismeretek bővítése. Amit csak érdemes és lehet mérünk, biológiai szövetmintákat gyűjtünk. A telepen lévő anya és tenyészbak állomány jelenleg 9 tenyészetből származik és továbbra is nyitott a tenyészet. Eddigi értékeléseink alapján a fajta szaporasága kiválónak mondható. Természetesen a fajtát megfelelő módon kell tartani, takarmányozni és az állategészségi feltételeket biztosítani. A fajtában rejlő genetikai potenciál csak így realizálható.

A fedeztethetőség, a fialás folyamata, az utódok gondozása, a szoptatási készség a fajta erőssége lett.

Általában szép kiegyenlítettek az almok. Rendkívül szapora a faj és a fajta is, gyors a generációváltás. Gyorsan lehet sikereket elérni, de rövid idő alatt lehet nagyot bukni is. Anyanyulaink rendkívül kiegyenlített idegrendszerűek, nyugodtak, kifejezetten jó anyák. A dajkásított kisnyulakat is azonnal befogadják.

Problémaként talán az időnként előforduló nagy alomszámot említem.

Túl sok, mondjuk 12-14 utód születik egy alomban, vagy egységesen kisméretűek, vagy méretben szóródik az alom. Ilyenkor dajkásítunk vagy csökkentjük az alomszámot. Általában a 8 fiókás almok fejlődnek a legjobban. Kéthónapos korban választunk. Születéstől 84 napos korig rendszeres a mérés. Napos korban megszámoljuk az utódok csecsbimbóit és a fülporcból későbbi populációs vizsgálatokhoz mintát veszünk.

Mennyire tekinthető a fajta stabilnak manapság? Milyen az országos állomány? Szükség van keresztezésekre?

A nyúltenyésztésben általában Andrássovich Géza célkitűzése ma is aktuális, vagyis az övméret és az izmoltság azok a tulajdonságok, amelyekre egy gazdasági fajtánál törekedni kell. A tenyésztés két pillérre épül ezek pedig a szelekció és a párosítás. Sok adat, jó szem, fajtaszeretet és nagy kitartás nélkül nincs sikeres tenyésztői munka.

A keresztezés a mindennapi állattenyésztésben, de még a fajtarekonstrukciós programokban is közismert módszer, nem ördögtől való bűn, csak pontosan kell adminisztrálni. Ismerni kell a hatásait és a lehetséges mellékhatásokat.

Ilyenkor még szigorúbb a szelekció. A legtöbb tenyésztési program cseppvérkeresztezés estén a harmadik generáció után már fajtatisztának tekinti az utódpopulációt.

Az őshonos fajták esetében ugyanakkor, beleértve az itt lévő génbanki állományokat is, a biodiverzitás, vagyis a sokféleség fenntartása a lényeg. A magyar óriásnyúl tenyésztésébe, annak ellenére, hogy a fenotípusos szóródás érzékelhető a fajtában, ma már nem szükséges idegen fajta bevonása.

Hogyan változtatták meg a tartási körülményeket? Mi az optimális e tekintetben?

A beton épület adott volt, amiben a nyulakat jelenleg tartjuk, de ez átmeneti megoldás. Nyáron esetenként nagyon meleg, télen hideg. Ennek ellenére a ketrecek átalakításával biztosítani lehet a megfelelő komfortot. Az anyák és a bakok egyedileg egy négyzetméteres ketrecben vannak elhelyezve, láthatóan jól érzik magukat. Választás után a növendékek almonként együtt vannak 12 hetes korig, akkor szelektálunk.

A ketrecek padozataként leginkább a rághatatlan, könnyen tisztítható műanyag taposórács vált be. Ez biztosítja, hogy az állatok ne érintkezzenek se a trágyával, se a vizelettel.

magyar óriásnyúl
magyar óriásnyúl
Fotó: BNE

Milyen hőmérséklet az ideális a nyulaknak?

Nyáron 22 Celsius-fok fölött már folyamatos a hűtés és a légcsere az istállóban. Télen 8 fok volt, azt még nagyon jól viselik az állatok A téli születésű kisnyulakból nagyon szép növendékek fejlődnek, mert nagyon jó étvággyal fogyasztják és jól hasznosítják a takarmányt. A nedvességet, a párát és a huzatot nem bírja a nyúl, ezért a ketrecek közé oldallapokat rögzítettünk és búvóládát is felszerelünk.

Ha valaki nyúltenyésztésbe kezdene, a magyar óriásnyúl mint fajta, mely esetben lehet jó választás?

Mivel ez az egyetlen őshonos magyar nyúl fajta, sokan a nemzeti kötődés miatt döntenek mellette, mások a színgazdagsága miatt. Most a koronavírus-járvány időszakában azt tapasztaljuk, hogy mind az őshonos baromfik, mind az őshonos nyúl iránt sokkal nagyobb a kereslet, mint a korábbi években.

Sokan önellátásban gondolkodnak, de akkor már úgy vélik, legyen magyar, kevésbé érzékeny fajta, ami jól alkalmazkodott a hazai viszonyokhoz.

A magyar óriásnyúl nagy hústömeget ad, csontozata nem durva, emellett tartása nem igényel extra körülményeket. Mindenképpen hangsúlyozom, megfelelően ki kell szolgálni. A védőoltások fontosak, a szakszerű takarmányozás elengedhetetlen.

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2020/9 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Miért vonzódnak a szúnyogok a vérhez?

Egy amerikai tudóscsoport áttörést ért el egy szerrel, melynek a vegyülete hasonló a vérhez, ennek köszönhetően a szúnyogok számára roppant vonzó. A New York-i Rockefeller Egyetem tudósai génmanipulált nőstény szúnyogokat használtak a megfigyelés során annak érdekében, hogy megfigyeljék, melyik neuron lép működésbe, amikor a rovarok megízlelik a vért.

Glifozátmaradvány a trágyában

Japán fürjekkel végzett korábbi kísérletek kimutatták, hogy miként halmozódik fel a baromfitápban lévő glifozát a madarak ürülékében. Ezekben a kísérletekben a fürjek egyik csoportját glifozáttal szennyezett táppal, a másik csoportot pedig glifozátot nem tartalmazó, organikus takarmánnyal etették.

Az EU-ban betilthatják a kolbász elnevezésű vegán termékeket

E tárgykörben a végső szavazásra várhatóan két hét múlva kerül sor az Európai Parlamentben, melynek tagjai azt szeretnék megakadályozni, hogy a növényi eredetű termékeket gyártók ne használják a hús- vagy tejtermékekkel jellegzetesen kapcsolatos kifejezéseket, ennélfogva betiltanák az olyan szókapcsolatok, mint például a „vegetariánus burger”, „yoghurt stílusú” vagy „sajtpótló” használatát.

Megnyílt az első narancsbor bár Londonban

Az Egyesült Királyság első narancsbort felszolgáló bárja a Silver Lining megnyílt Londonban. A narancsbor elnevezés talán úgy hangzik, mint egy új kifejezés vagy trend, de valójában az egyik legrégebb óta készített bortípus a világon.

Többségi tulajdont szerzett az OTP a Nagiszban és a Hagéban

Az OTP-csoporthoz tartozó PortfoLion 97,91 százalékos részesedést szerzett a NAGISZ-csoportban, miután a Gazdasági Versenyhivatal jóváhagyta a tranzakciót. Az új tulajdonos a jelenlegi operatív menedzsmenttel látja eredményesnek a további működtetésüket.

Terjed az ASP vírusa a németországi vaddisznóállományban

Egy újabb elhullott vaddisznóban mutatták ki az afrikai sertéspestis vírusát Németországban. Noha a házisertések védelmére irányuló intézkedések eddig sikeresek, a német sertéstenyésztők nincsenek könnyű helyzetben, a vágásérett állatok egy részét képtelenek eladni.

Vadászpókok szerepe az almakártevők szabályozásában

A pókok az almaültetvények lombkoronájában a leggyakoribb és legnagyobb fajszámban előforduló nagytestű ízeltlábú ragadozók közé tartoznak. Tömegesen jelennek meg a környezetkímélő növényvédelemben részesített vagy ökológiai almaültetvényekben.

A családi gazdaságokat érintő új szabályozásról tárgyal az Országgyűlés

Megkezdődött az Országgyűlésben a családi gazdaságokról szóló törvényjavaslat vitája. Farkas Sándor, az Agrárminisztérium miniszterhelyettese az új törvényi szabályozás legfőbb céljának nevezte, hogy az adminisztrációs terhek csökkentése mellett a 21. századi elvárásoknak megfelelő működési környezetet és kedvező adózási feltételeket biztosítson a magyar gazdálkodók számára.

Létrejött a Közös Agrárpolitikáról szóló megállapodás

Megszületett a megállapodás az új Közös Agrárpolitikáról a Mezőgazdasági és Halászati Tanácsban szerda hajnalban - közölte Nagy István agrárminiszter. Az egyezség nagy csatában, két és fél napos tárgyalássorozat után jött létre a testület október 19-21-i ülésén, Luxemburgban - tette hozzá a miniszter.

A borturizmus az egyik legnépszerűbb a járvány ideje alatt

A Magyar Turisztikai Ügynökség megbízásából egy elemzőcsoport adatai alapján, idén jelentősen megnőtt hazánkban a borászati rendezvények iránti érdeklődés, egész pontosan 50 százalékkal meghaladta a tavaly ilyenkor mért adatokat. Ez magyarázható azzal, hogy az őszi második vírushullám miatt a lakosság szemében felértékelődött a belföldi turizmus, ezen belül is a borturizmus.