Back to top

Áttelelők veteményezése

Bár az ősz a zöldségfajok nagy részénél a termények betakarításának az időszaka, sokukat augusztus végétől október végéig (esetleg november közepéig) már vetjük vagy ültetjük a következő évi terméshez. Az őszi vetés célja elsősorban a következő tavaszi-nyári korai szedés lehetősége, vagy az, hogy a hosszú tenyészidejű növények jobb terméshozamot érjenek el.

Még a fejfejlődés előtti állapotban telel legjobban a fejes saláta
Néhányuknál már az őszi időszakban megkezdhetjük a szedést, amit tavasszal, a növények növekedésének újbóli megindulásával folytatunk.

Őszi vetésű, átteleltetéses termesztésre azok a zöldségfélék alkalmasak, amelyeknek az őszi hűvösebb időszakban megfelelő méretűre fejlődik a téli időszakot átvészelni képes szerve (általában a gyökér, valamint a hajtáscsúcs, esetleg a levélzet egy része), hogy tavasszal gyorsan növekedésnek indulhasson.

Az őszi vetés nem ugyanaz, mint a jóval később, akár a fagyokig elvégezhető tél alá vetés, amikor csak az a cél, hogy a magok a földbe kerüljenek, és ne tavasszal kelljen kivárni, amíg kedvező az idő és a talajállapot a vetéshez.

Legkedveltebb áttelelő zöldségféléink a fejes saláta, a spenót, a petrezselyem, az őszi fokhagyma és vöröshagyma, de régi hagyományai vannak a kelkáposzta átteleltetéses termesztésének is.

Kevésbé ismert, de akár a sárgarépát is vethetjük ősszel, tavasz végi, korai felszedésre.

Fejes saláta

A fejes saláta áttelelési aránya (jó fajtaválasztással és megfelelő fejlettségű növényekkel) védettebb házikertekben 50-70%, nyitott területeken sokszor csak 50%, emiatt régebben is csak kis felületeken, szinte csak házikertben alkalmazták a módszert. A veteményeskertekben azonban érdemes évről évre kisebb felületet bevetni vagy beültetni áttelelő salátával, így kora tavasszal általában jól kielégíthető a család salátaszükséglete. Ehhez vethetünk állandó helyre szeptember első dekádjának végén (legkésőbb a hónap végéig) vagy palántaneveléshez szabadföldi ágyba szeptember első napjaiban.

A jól fejlett petrezselyem képes áttelelni

A palánták az utóbbi esetben szeptember végére, október első napjaira fejlődnek ki, ami optimális arra, hogy végleges helyükre ültetve október közepére jól begyökeresedjenek.

Ez az állapot garantálja a legjobb áttelelést. Korábbi ültetés esetén, ha már korán beindul a fejképződés, esetleg hosszú az ősz vagy enyhe a tél, a beborult levelek később berohadhatnak. A sikeresen áttelelő növényeket április végén, május elején szedhetjük; vagy ha kora tavasztól fátyolfóliával takarjuk a növényeket, akár 7-10 nappal korábban is.

Spenót

Spenót esetében ismert az őszi szedéshez vagy átteleltetéses termesztéshez való vetés, de a kettő általában sikerrel kombinálható. Mindegyik esetben állandó helyre vetjük a magokat. Ha ősszel szeretnénk szedni, augusztus közepétől szeptember közepéig érdemes vetni, a márciusi szedéshez szeptember második felében vessünk. A sikeres átteleléshez fontos, hogy október végén, november elején legyen 1-2 kifejlett levél a töveken – ez jelzi számunkra, hogy a növények kellően megerősödtek és képesek lesznek megbirkózni a fagyokkal. Márciusban ezek az őszi levelek adják majd az első szedés zömét.

Ha őszi szedésre (is) vetett növényeket szeretnénk átteleltetni, ott is fontos, hogy a fagyok beálltakor viszonylag kifejlett levél is legyen a növényeken, és hogy a tenyészőcsúcs ép maradjon (szedéskor ne törjük le).

Áttelelésre alkalmas fejlettségű vöröshagyma
Az áttelelő spenót fő szedési időszaka áprilisban van, de a növények felmagzásáig, még májusban is szedhetünk valamennyi levelet, különösen, ha a talaj tápanyaggal jól ellátott, illetve, ha a szedések után komplex vagy nitrogéntartalmú műtrágyát juttatunk ki. A spenótlevelek magas nitráttartalmának elkerülésekor figyeljünk arra, hogy négyzetméterenként kb. 3-4 gramm nitrogén hatóanyagot (ammónium-nitrátból pl. 10-12 g-ot) adjunk, és lehetőleg ne a hajnali órákban, hanem délután vagy este szedjük a leveleket.

Petrezselyem és sárgarépa

A petrezselyem őszi vetésének és átteleltetésének régi hagyományai vannak kisüzemi és házi kerti körülmények között. A jó arányú átteleléshez még ősszel jól megerősödött növények kellenek, így – bár a szakkönyvek szeptember elejétől október közepéig javasolják a magvetést – igyekezzünk még szeptember első felében vetni.

Tél alá vetés

Sajátos termesztési módszer a tél alá vetés, ami a zöldborsó esetében legismertebb, de sárgarépánál és petrezselyemnél is alkalmazható. Lényege, hogy a magokat ősz végén vagy tél elején vetjük el, amikor már nem tudnak kikelni, csak a száraz magok vízfelvétele kezdődik meg a fagyok beállta előtt.

Tavasszal, ha a talaj hőmérséklete eléri a magok csírázásához szükséges minimumot, megkezdődik a csírázás, és a növénykék már akkor kikelhetnek a földből, amikor a nedves talajra még nem tudnánk rámenni a tavaszi vetéshez.

A zöldborsót általában december elején vetjük tél alá, főként kifejtőborsó-fajtákat használva, természetesen a rövid tenyészidejű csoportból. A szedés átlagos években 7-10 nappal előzi meg a legkorábbi tavaszi vetésekből származó növényekét.

A sárgarépa és petrezselyem esetében a magok az olajtartalmuk miatt lassabban veszik fel a vizet, mint a zöldborsómagok, és hőigényük is magasabb, így korábban, november közepén vethetjük tél alá.

A szedés május közepén kezdhető, akkor még természetesen vékony gyökereket (petrezselyemből kb. ceruzavastagságút, sárgarépából azért vastagabbat) találunk.

Ezekből a fajokból is rövid tenyészidejű, korai fajtákat válasszunk. Petrezselyemnél gyakran a leveléért termesztendő fajtákat, vagy a rövid gyökeret nevelőket érdemes használni.

A tavaszi időjárástól függően május elejétől szedhetjük a leveleket, és legtöbbször május végén már főzhetünk a friss borsólevesbe gyökereket is.

A sárgarépa őszi vetése ritkán gyakran alkalmazott módszer. Szeptember eleji vetéssel elérhetjük, hogy a fagyok beálltáig ceruzavastagságú gyökerek fejlődjenek, amelyek vékony takarással (pl. lomb, szalma) át tudnak telelni. Így áprilisban vagy május elején tudunk már szedni friss sárgarépát. Mind a petrezselyemnél, mind pedig a sárgarépánál számítanunk kell arra, hogy az őszi vetésű növények május végétől magszárat hoznak, ami előtt fel kell szednünk az egész állományt.

Feketegyökér

Bár kevésbé ismert, különleges zöldségfélének számít a feketegyökér, érdemes kipróbálni a ter­mesztését. Kétéves növény, és nagyobb felületeken a tavaszi vetésből őszi felszedés a cél.

Jobb termést kapunk, ha ősszel vetünk, majd következő októberben szedjük fel a gyökereket.

Ennél a növénynél is az a fontos, hogy a tél beállta előtt megerősödjenek a tövek, amihez szeptember közepéig érdemes elvetni a magokat.

Őszi hagyma

Őszi vetéssel vagy ültetéssel a hagymafélék közül a vöröshagymát, a téli sarjadékhagymát, a salottahagymát és a fokhagymát szaporíthatjuk. Mindegyik fajnak van tavaszi változata is, de az őszi kezdésű adja a tavaszi, korai termést. Vöröshagymát magról augusztusban kell vetni, dughagymák ültetésére szeptember-októberben kerülhet sor. Ugyanekkor érdemes elültetni a salottahagyma dughagymáit is. A téli sarjadékhagyma esetében ősszel általában léghagymákat ültetünk, amelyek jóval kisebbek, mint a hagyományos dughagymák, így csak a szeptemberi ültetés szokott sikeres lenni – az októberi ültetésű hagymák már nem erősödnek meg a nagyobb lehűlések előtt.

A hagymafélék átteleléséhez is az kell, hogy a növények körülbelül ceruzavastagságúra megerősödjenek.

Ha megelégszünk vékonyabb zöldhagymával, akkor a szedést március végétől kezdhetjük, de 2-3 hétre rá már vastag „szárú” zöldhagymánk lesz.

A fokhagyma esetében a gerezdeket október közepén, esetleg második felében szoktuk ültetni. Az ősz végi időjárástól függően a gerezdek gyökeret fejlesztenek, esetleg elkezdenek kihajtani. Ha nem hajtanak ki, akkor a korai tavaszi napokban várhatjuk a levelek megjelenését. Természetesen kezdetben a növények még vékonyabbak, április második felében pedig már kifejezetten vastagok. Májusban már szedhetünk „főző-fokhagymát”, június végén pedig a beérett hagymafejeket takaríthatjuk be.

A téli póréhagyma áttelel

Kelkáposzta

Kelkáposzta esetében a hidegtűrőbb fajták közül többet lehet sikerrel átteleltetni fiatal, de kifejlett fejekkel is. Ehhez július-augusztusi palántaültetésre van szükség.

Másik termesztési változatában szeptember első felében történő helyrevetéssel vagy október közepi palántaültetéssel „levélrozettás” állapotban teleltethetjük át a növényeket.

Ez utóbbi változat általában jobban beilleszthető a veteményeskert vetésforgójába. A kifejlett fejeket akár fagymentes téli napokon is, a levélrozettával telelő változatot április végétől, május elejétől tudjuk szedni.

Kifejlett növények átteleltetése

Az átteleltetéses termesztés egy speciális módja, amikor a vegetációs időszakban készre nevelt növények vészelik át a telet szabadföldön, esetleg enyhe (fátyolfóliás) takarással. Ehhez a módszerhez is ismernünk kell a növények fagytűrését. Ez alapján a kelkáposzta, a bimbós kel, a leveles kel, a pasztinák, a petrezselyem, a póréhagyma, enyhébb telű helyeken a sárgarépa a leggyakrabban szóba kerülő zöldségfajok. Valamennyi említett fajnál fontos a fajtaválasztás (a hidegtűrésük alapján), valamint a jó egészségi állapot a tél kezdetekor.

Mindegyik említett zöldségféle esetében elmondható, hogy a sortávolság megegyezik a növényre jellemző, más technológiáknál is alkalmazottal.

Kisebb fejű kelkáposzta átteleltetése. A tél beállta előtt az alsó leveleket leszedik
Ahol többféle technológia ismert, érdemes a korai, rövid tenyészidejű fajtákra javasolt értékeket figyelembe venni.

A tőtávolságnál a javasolt kisebb értékeket ajánlott használni, helyrevetésnél esetleg kicsit sűrűbb vetést alkalmazni, hogy a télen esetleg elpusztuló tövek ne okozzanak nagy kiesését.

A sikeres áttelelő termesztéshez azonban a megfelelő szaporítási időpont megválasztása mellett kulcsfontosságú a fajtaválasztás – ehhez vegyük figyelembe a fajtaleírásokban javasoltakat vagy válasszunk mindenképpen hidegtűrő fajtákat.

Forrás: 
Kerti Kalendárium
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kerti Kalendárium 2020/09 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Halottak napjára készülve - A sírok növényei

Most még októbert írunk, ám ha a november eleji kegyeleti ünnepre sírbeültetéssel készülnénk, annak most van itt az ideje... A sírkertészet egy külön ága a kertépítésnek, mivel ide elég speciális növény-összeállítás kell. Tág tűrésű, szárazságtűrő, kevés gondozást igénylő, gyomelnyomó fajok alkalmasak sírok beültetésére, melyek lehetőleg az év minél nagyobb részében díszítőértékkel bírjanak.

Rózsaszínű ananász - Termése lédúsabb és édesebb, mint a hagyományosé

A Del Monte Fresh Produce N.A., Inc. új terméket vezetett be a piacon: az exkluzív, prémium kategóriás Pinkglow™ ananászt. A rózsaszín ananász egyedülálló a piacon, és az Egyesült Államokban október 12. óta kapható, de egyelőre csak online vásárolható meg, limitált mennyiségben.

Néhánynapos kultúrák - csírazöldségek

Kevesen nevelnek csírazöldségeket hazánkban, pedig azok már néhány nappal a vetés után betakaríthatók, a megtérülés tehát igen gyors. A növények minőségmegőrzési ideje viszont rövid, tehát csak biztos piaci háttérrel érdemes belefogni. Prázmári Mihály egyéni vállalkozó, valamint Hintalan György, az Ökovital Kft. ügyvezetője osztotta meg velünk tapasztalatait a zöldségtermesztés e különös ágáról.

Glifozátmaradvány a trágyában

Japán fürjekkel végzett korábbi kísérletek kimutatták, hogy miként halmozódik fel a baromfitápban lévő glifozát a madarak ürülékében. Ezekben a kísérletekben a fürjek egyik csoportját glifozáttal szennyezett táppal, a másik csoportot pedig glifozátot nem tartalmazó, organikus takarmánnyal etették.

A gyönyörű gránátalma

A gránátalma mediterrán növény, de közép-ázsiai őshazájából meghódította Európa déli vidékeit, Dél-Amerikát, Észak-Afrikát és termesztik Indiában, Indonéziában trópusi, szubtrópusi éghajlaton is. Könnyen szaporítható magról vagy gyökérsarjakról, viszonylag ellenálló, gyönyörűen virágzó növény. Ahogy melegszik az idő, hazánkban is mind többfelé lehet termeszteni.

Nyitott ökológiai gazdaság

A győrújfalui Sudár Birtokot 2016-ban álmodta meg Sudárné Boros Zsóka agrármérnök, akinek a szülei már korábban is gazdálkodtak. Az akkori családi gazdaság adminisztratív teendőit ő látta el. Férjével négy gyermeket nevelnek, az otthon töltött tizenöt év után döntött úgy, hogy nem folytatja a családi gazdálkodást, inkább valami egészen újba kezd.

Ezt tegyük, hogy többé ne okozzon bosszúságot az őszi avar

Az őszi kerti munkák sokak számára inkább fáradtságot jelentenek, mint gondtalan kikapcsolódást, hiszen a lehullott falevelek folyamatos összegereblyézése kimerítő tevékenység lehet. De nem akkor, ha tudatosan és kreatívan állunk a kerti munkához! A STIHL szakértői szerint ugyanis mindez jelentősen megkönnyíthető, ha néhány egyszerű praktikát alkalmazunk.

Létrejött a Közös Agrárpolitikáról szóló megállapodás

Megszületett a megállapodás az új Közös Agrárpolitikáról a Mezőgazdasági és Halászati Tanácsban szerda hajnalban - közölte Nagy István agrárminiszter. Az egyezség nagy csatában, két és fél napos tárgyalássorozat után jött létre a testület október 19-21-i ülésén, Luxemburgban - tette hozzá a miniszter.

Kevés vagy sok a burgonya?

Nehéz egyértelmű választ adni, ezért európai és hazai piaci trendeket, állapotokat vázolt Murai György. Mint az Agrico Magyarország Kft. ügyvezetője elmondta, az idei szezon Európában rosszul indult, Hollandiában, Belgiumban, Franciaországban, Németországban két hónapon keresztül szinte egy csepp esőt sem kaptak a földek.

A világ legerősebb és legdrágább chilije Sárrét szívében terem

Hajdú-Bihar megyében, a Sárrét szívében, Bárándon meglehetősen csípős a családi hangulat Erdei Rolandéknál. A mesterdiplomás agármérnök az egyik legjelentősebb chilitermelőnek számít idehaza, amihez kellett egy diplomamunka, némi elszántság, jó piaci érzék és mély elköteleződés az agrárium iránt. Eredményei magukért beszélnek, például az idén két terméke is díjat kapott az Egyesült Államokban.