Néhányuknál már az őszi időszakban megkezdhetjük a szedést, amit tavasszal, a növények növekedésének újbóli megindulásával folytatunk.
Az őszi vetés nem ugyanaz, mint a jóval később, akár a fagyokig elvégezhető tél alá vetés, amikor csak az a cél, hogy a magok a földbe kerüljenek, és ne tavasszal kelljen kivárni, amíg kedvező az idő és a talajállapot a vetéshez.
Kevésbé ismert, de akár a sárgarépát is vethetjük ősszel, tavasz végi, korai felszedésre.
Fejes saláta
A fejes saláta áttelelési aránya (jó fajtaválasztással és megfelelő fejlettségű növényekkel) védettebb házikertekben 50-70%, nyitott területeken sokszor csak 50%, emiatt régebben is csak kis felületeken, szinte csak házikertben alkalmazták a módszert. A veteményeskertekben azonban érdemes évről évre kisebb felületet bevetni vagy beültetni áttelelő salátával, így kora tavasszal általában jól kielégíthető a család salátaszükséglete. Ehhez vethetünk állandó helyre szeptember első dekádjának végén (legkésőbb a hónap végéig) vagy palántaneveléshez szabadföldi ágyba szeptember első napjaiban.
Ez az állapot garantálja a legjobb áttelelést. Korábbi ültetés esetén, ha már korán beindul a fejképződés, esetleg hosszú az ősz vagy enyhe a tél, a beborult levelek később berohadhatnak. A sikeresen áttelelő növényeket április végén, május elején szedhetjük; vagy ha kora tavasztól fátyolfóliával takarjuk a növényeket, akár 7-10 nappal korábban is.
Spenót
Spenót esetében ismert az őszi szedéshez vagy átteleltetéses termesztéshez való vetés, de a kettő általában sikerrel kombinálható. Mindegyik esetben állandó helyre vetjük a magokat. Ha ősszel szeretnénk szedni, augusztus közepétől szeptember közepéig érdemes vetni, a márciusi szedéshez szeptember második felében vessünk. A sikeres átteleléshez fontos, hogy október végén, november elején legyen 1-2 kifejlett levél a töveken – ez jelzi számunkra, hogy a növények kellően megerősödtek és képesek lesznek megbirkózni a fagyokkal. Márciusban ezek az őszi levelek adják majd az első szedés zömét.
Az áttelelő spenót fő szedési időszaka áprilisban van, de a növények felmagzásáig, még májusban is szedhetünk valamennyi levelet, különösen, ha a talaj tápanyaggal jól ellátott, illetve, ha a szedések után komplex vagy nitrogéntartalmú műtrágyát juttatunk ki. A spenótlevelek magas nitráttartalmának elkerülésekor figyeljünk arra, hogy négyzetméterenként kb. 3-4 gramm nitrogén hatóanyagot (ammónium-nitrátból pl. 10-12 g-ot) adjunk, és lehetőleg ne a hajnali órákban, hanem délután vagy este szedjük a leveleket.
Petrezselyem és sárgarépa
A petrezselyem őszi vetésének és átteleltetésének régi hagyományai vannak kisüzemi és házi kerti körülmények között. A jó arányú átteleléshez még ősszel jól megerősödött növények kellenek, így – bár a szakkönyvek szeptember elejétől október közepéig javasolják a magvetést – igyekezzünk még szeptember első felében vetni.
Tél alá vetés Sajátos termesztési módszer a tél alá vetés, ami a zöldborsó esetében legismertebb, de sárgarépánál és petrezselyemnél is alkalmazható. Lényege, hogy a magokat ősz végén vagy tél elején vetjük el, amikor már nem tudnak kikelni, csak a száraz magok vízfelvétele kezdődik meg a fagyok beállta előtt. Tavasszal, ha a talaj hőmérséklete eléri a magok csírázásához szükséges minimumot, megkezdődik a csírázás, és a növénykék már akkor kikelhetnek a földből, amikor a nedves talajra még nem tudnánk rámenni a tavaszi vetéshez.
A zöldborsót általában december elején vetjük tél alá, főként kifejtőborsó-fajtákat használva, természetesen a rövid tenyészidejű csoportból. A szedés átlagos években 7-10 nappal előzi meg a legkorábbi tavaszi vetésekből származó növényekét. A sárgarépa és petrezselyem esetében a magok az olajtartalmuk miatt lassabban veszik fel a vizet, mint a zöldborsómagok, és hőigényük is magasabb, így korábban, november közepén vethetjük tél alá. A szedés május közepén kezdhető, akkor még természetesen vékony gyökereket (petrezselyemből kb. ceruzavastagságút, sárgarépából azért vastagabbat) találunk.
Ezekből a fajokból is rövid tenyészidejű, korai fajtákat válasszunk. Petrezselyemnél gyakran a leveléért termesztendő fajtákat, vagy a rövid gyökeret nevelőket érdemes használni. |
A sárgarépa őszi vetése ritkán gyakran alkalmazott módszer. Szeptember eleji vetéssel elérhetjük, hogy a fagyok beálltáig ceruzavastagságú gyökerek fejlődjenek, amelyek vékony takarással (pl. lomb, szalma) át tudnak telelni. Így áprilisban vagy május elején tudunk már szedni friss sárgarépát. Mind a petrezselyemnél, mind pedig a sárgarépánál számítanunk kell arra, hogy az őszi vetésű növények május végétől magszárat hoznak, ami előtt fel kell szednünk az egész állományt.
Feketegyökér
Bár kevésbé ismert, különleges zöldségfélének számít a feketegyökér, érdemes kipróbálni a termesztését. Kétéves növény, és nagyobb felületeken a tavaszi vetésből őszi felszedés a cél.
Ennél a növénynél is az a fontos, hogy a tél beállta előtt megerősödjenek a tövek, amihez szeptember közepéig érdemes elvetni a magokat.
Őszi hagyma
Őszi vetéssel vagy ültetéssel a hagymafélék közül a vöröshagymát, a téli sarjadékhagymát, a salottahagymát és a fokhagymát szaporíthatjuk. Mindegyik fajnak van tavaszi változata is, de az őszi kezdésű adja a tavaszi, korai termést. Vöröshagymát magról augusztusban kell vetni, dughagymák ültetésére szeptember-októberben kerülhet sor. Ugyanekkor érdemes elültetni a salottahagyma dughagymáit is. A téli sarjadékhagyma esetében ősszel általában léghagymákat ültetünk, amelyek jóval kisebbek, mint a hagyományos dughagymák, így csak a szeptemberi ültetés szokott sikeres lenni – az októberi ültetésű hagymák már nem erősödnek meg a nagyobb lehűlések előtt.
Ha megelégszünk vékonyabb zöldhagymával, akkor a szedést március végétől kezdhetjük, de 2-3 hétre rá már vastag „szárú” zöldhagymánk lesz.
A fokhagyma esetében a gerezdeket október közepén, esetleg második felében szoktuk ültetni. Az ősz végi időjárástól függően a gerezdek gyökeret fejlesztenek, esetleg elkezdenek kihajtani. Ha nem hajtanak ki, akkor a korai tavaszi napokban várhatjuk a levelek megjelenését. Természetesen kezdetben a növények még vékonyabbak, április második felében pedig már kifejezetten vastagok. Májusban már szedhetünk „főző-fokhagymát”, június végén pedig a beérett hagymafejeket takaríthatjuk be.
Kelkáposzta
Kelkáposzta esetében a hidegtűrőbb fajták közül többet lehet sikerrel átteleltetni fiatal, de kifejlett fejekkel is. Ehhez július-augusztusi palántaültetésre van szükség.
Ez utóbbi változat általában jobban beilleszthető a veteményeskert vetésforgójába. A kifejlett fejeket akár fagymentes téli napokon is, a levélrozettával telelő változatot április végétől, május elejétől tudjuk szedni.
Kifejlett növények átteleltetése
Az átteleltetéses termesztés egy speciális módja, amikor a vegetációs időszakban készre nevelt növények vészelik át a telet szabadföldön, esetleg enyhe (fátyolfóliás) takarással. Ehhez a módszerhez is ismernünk kell a növények fagytűrését. Ez alapján a kelkáposzta, a bimbós kel, a leveles kel, a pasztinák, a petrezselyem, a póréhagyma, enyhébb telű helyeken a sárgarépa a leggyakrabban szóba kerülő zöldségfajok. Valamennyi említett fajnál fontos a fajtaválasztás (a hidegtűrésük alapján), valamint a jó egészségi állapot a tél kezdetekor.
Ahol többféle technológia ismert, érdemes a korai, rövid tenyészidejű fajtákra javasolt értékeket figyelembe venni.
A sikeres áttelelő termesztéshez azonban a megfelelő szaporítási időpont megválasztása mellett kulcsfontosságú a fajtaválasztás – ehhez vegyük figyelembe a fajtaleírásokban javasoltakat vagy válasszunk mindenképpen hidegtűrő fajtákat.