Back to top

Legendás óriások

Nevezetes fákat bemutató sorozatunkban olyan matuzsálemeket veszünk sorra, amelyekhez több helyi hiedelem, legenda szövődik, vagy levéltári forrásokból ismerjük az eredetüket.

A nagykőrösi Basafa

Ez a 31 méter magas kocsányos tölgy megközelítőleg 400-500 éves lehet. A Nagykőrös melletti erdő e fáját a helyiek nevezték el Basafának.

A hiedelem szerint az eredeti Basafa egy másik, ennél is idősebb tölgy volt, de azt évtizedekkel ezelőtt kivágták.

Ha visszatekerjük az idő kerekét egészen a török megszállásig, azt láthatjuk, hogy a nagykőrösi erdőkből százszámra szállították a fát a budai várba, ahol salétromfőzéshez, sáncépítéshez, bőrcserzéshez használták tűzifának. Ezért Nagykőrös mai erdői csak töredékei a régi állománynak. Ezek az erdők az utolsó hírmondói az ország pusztai tölgyeseinek, amelyek ligetes facsoportjaikkal és a köztük elterülő homoki gyepekkel őrzik az Alföld egykori erdős pusztáinak képét.

De miért éppen Basafa?

A rege szerint a budai pasa megbízottja adót behajtani érkezett Kőrösre, ahol nagyon megtetszett neki az egyik gazda gyönyörű lánya.

El is határozta, hogy egy év múlva visszatér és feleségül veszi. A lány nagyon megijedt, az apja pedig elhatározta, megakadályozza, hogy lánya háremhölgy legyen. Egy év múlva az öreg koldusnak öltözve kiült az út mellé. Amikor a török megérkezett, nagy jajveszékelésbe kezdett, és arra kérte, hozza le a mankóját a közeli tölgyről, ahová egy legény dobta fel gonoszkodásból. A török felmászott a fára, ám az egyik ág letört alatta, ő pedig azonnal nyakát szegte. A törököt ott temették el a fa tövében, amit azóta Basafának hívnak.

Gödöllői vackor

godolloi_vackor_opt.jpeg

Gödöllői vackor
A gödöllői Szent István Egyetem Botanikus Kertjében áll az ország egyik legidősebb, de mindenképpen legterebélyesebb vadkörtefája. A szakvélemények szerint a fa legalább 280 éves, ezalatt több nehéz időszakot is átvészelt, de még mindig virágözönbe borul tavasszal, nyáron pedig gyümölcsöt terem.

A 20 méteres körtefát a legendáriumok szerint gróf Grassalkovich Antal ültette.

Mégpedig hálája jeléül, miután egy vadászat során megmenekült egy sebzett vadkan elől úgy, hogy egy vadkörtefán talált menedéket. Ezért elrendelte, hogy birtokán hét vadkörtefát ültessenek, de napjainkra már csak egy maradt, az öreg Gödöllői vackor.

Továbbá hiedelmek szerint Kossuth Lajos az isaszegi csata után ennek a fának a tövében fogalmazta meg a függetlenségi nyilatkozatot.

A matuzsálem Erzsébet királyné szívének is kedves volt, minden évszakban szívesen időzött a fánál, és állítólag ott ismerkedett meg Andrássy Gyula gróffal. Ezért a gödöllőiek a szerelmesek fájaként is emlegetik. A gödöllői vackor 2013-ban az Év Fája lett itthon, majd egy év múlva második helyezést ért el az Év Európai Fája-versenyen.

egri_platan_opt.jpeg

Egri platán

Az egri platán

Az egri termálfürdő platánja 2012-ben nyerte el az Év Fája címet, majd rá egy évre az Év Európai Fája-versenyt is.

Kora 250 év körül lehet, magassága 40 méter, törzskerülete pedig 850 centiméter. A levéltári dokumentumok bizonyítják, hogy a fát a XVIII. században, Eszterházy Károly püspöksége idején telepítették Egerbe, és a barokk kert kedvelt díszének számított.

Az Eszterházy Károly által kialakított Érsekkert park része volt az a meleg vizű tó, amely immár Egri Termálfürdőként ismert, és itt áll az akkori telepítésből megmaradt, ma is jó állapotnak örvendő öreg platán.

Forrás: 
Kerti Kalendárium
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kerti Kalendárium 2020/09 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kövesd a borostyánt a Nagyerdő szívében!

Debrecen „zöld tüdejében” vezet a NYÍRERDŐ Zrt. Nagyerdei Erdészeti Erdei Iskolájának Borostyán tanösvénye. A tanösvénytúrákon és egyéb erdei iskolai foglalkozásokon résztvevők a környezeti és a fenntarthatóságra nevelés módszereivel élményszerűen ismerkedhetnek meg a varázslatos Nagyerdő élővilágával.

Háborítatlan vizek lakója

Vándorló eleink minden valószínűség szerint a Kárpát-medencében találkoztak először nagyobb számban vidrával. Legalábbis erre enged következtetni, hogy ugyanazzal a névvel illetjük ezt a vizes élőhelyekhez szorosan kötődő ragadozó állatot, mint a környező szláv népek. A faj a 19. században még igen elterjedt volt az egész medencében.

Az erdő gazdája

33 esztendő, egy hosszú emberöltő – ennyi időt dolgozott dr. Jámbor László a soproni Tanulmányi Erdőgazdaságnál, ebből 21 évet vezérigazgatóként. Idén nyugdíjba vonult, ám megtartotta társadalmi megbízatásait, az Országos Magyar Vadászkamara elnöki és az Országos Magyar Vadászati Védegylet alelnöki tisztét.

Kaptassunk még magasabbra

A Soproni Parkerdő intenzíven látogatott városkörnyéki területét nyugati irányba elhagyva kiemelkednek a Soproni-hegység 500 méternél magasabb bércei. Közúton három irányból közelíthetjük meg a nyugati határterület: a Récényi úton, a Brennbergi-völgyben vagy Ágfalva felől.

Virág Vivien: Reggeli rutin

Virág Vivien erdőmérnök az EGERERDŐ Zrt.-nél dolgozik. Már gyerekként magával ragadta az erdő mesebeli szépsége és lakóinak sokasága. Édesapjával rengeteg időt töltött az erdőn, és ez nemcsak a hivatását, hanem a hobbiját is meghatározta.

#ForestBiodiversity

Lépjünk túl a közhelyeken és hallgassuk meg az erdészeket, értsük meg a tevékenységüket, tanuljunk a tapasztalataikból! Dióhéjban ez az új, #ForestBiodiversity elnevezésű figyelemfelkeltő kampány üzenete, amelyet hat, az európai erdészeti ágazatot képviselő egyesület indított Brüsszelben.

Kukorica - az utolsó reménysugár

Kalászosokból az utóbbi évtized leggyengébb termését takarították be idén a kárpátaljai földművesek. Természetesen az egyes táblák vagy családi gazdaságok között jelentős eltérések voltak a hozamban, ám az idei év „eredményét” jellemzően már azok is elégedetten nyugtázzák, akiknek a mérlege nullát mutat a kiadások és a bevétel számbavétele után.

Egy különleges ritkaság az erdőben

Aki nem járatos a gombák világában, biztosan hozzá sem nyúl a bizarr külsejű májgombához. Akik kóstolták, különleges finomságnak tartják.

Az 1956-os forradalom és szabadságharc emléknapja alkalmából kaptak elismerést

Az 1956-os forradalom és szabadságharc emléknapja alkalmából 86-an vehették át szakmai elismerésüket az Agrárminisztérium díjátadóján. "1956 szellemisége arra emlékeztet, nincs lehetetlen, csak bátorságra, összefogásra, tenni akarókra van szükség; olyan emberekre, mint önök, akik munkájára feltétel nélkül számíthatunk" - mondta köszöntőjében Farkas Sándor, az agrártárca miniszterhelyettese.

A természet szolgálatában - Ötven éves a Bakonyerdő Zrt.

Hazánk legjelentősebb faiparral rendelkező erdőgazdasága kiterjedt erdeivel, történelmi emlékhelyekkel, lenyűgöző vadállományával méltán kedvelt turisztikai célpont. A Bakonyerdő Zrt. 50 éves fennállásának alkalmából ünnepélyes megemlékezést tartottak az erdőgazdaság huszárokelőpusztai vendégházában.