Back to top

Vörös vércse - Adjunk otthont nekik!

Nézzük, milyen módszerek állnak azoknak a rendelkezésére, akik szeretnék a vegyszermentes, környezetkímélő rágcsálóirtóként hasznosítható ragadozó madarakat a területükre vonzani, esetleg folyamatosan ott is tartani.

Az egerészölyv fára építi a fészkét, általában a lombkorona középső részébe. Ha nem áll rendelkezésre fészkelésre alkalmas fa, akkor érdemes fasort, mezővédő erdősávot telepíteni, hogy ott idővel megtelepedhessenek a ragadozó madarak.

Az egerészölyv száraz fából épített, nagy fészkei egyébként saját fészket nem építő madárfajok számára is költőhelyül szolgálnak.

Minden évben visszatérnek a fészekhez az egész életükben együtt maradó párok, és idővel hatalmas építménnyé növelik azt. Az egerészölyv több mint 20 évig élhet.

termved-fioka_opt.jpeg

Vörös vércse fiókák mesterséges költőládában
Fotó: Harsányi Krisztián

A vörös vércse leggyakrabban varjúfélék gallyfészkeit foglalja el, azonban a tapasztalatok szerint szívesen beköltözik a számára kifejlesztett mesterséges költőládába is. Ez a tartós faanyagból készített téglatest alakú odú 40 centiméter széles, 33 centiméter magas és 30 centiméter mély. Az egyik hosszú oldalán nyitott, ahol 10 centiméter magas peremmel és 10 centiméterre kiálló tetővel rendelkezik.

Fontos, hogy a belsejébe helyezzünk kétujjnyi vastagságban aprószemű kavicsot, mert a vércsék abba tudnak olyan mélyedést kaparni, ami stabilan tartja a lerakott tojásokat.

Apró furatokkal gondoskodjunk a vízelvezetésről is. Az elkészített költőládát érdemes legalább 3-4 méter magasra kihelyezni úgy, hogy az uralkodó szélirány a láda hátát, esetleg oldalát érje. Kerülhet fára – ritka lombozatú részre, hogy jól látható, megközelíthető legyen – vagy magában álló oszlopra is. Ha nyáron vadászni tanuló fiatal vércsékben szeretnénk gyönyörködni, akkor érdemes február végéig kitenni a költőládát, hogy a fészkelőterületek elfoglaláskor azt már a helyén találják a szülőmadarak.

Természetesen nem biztos, hogy azonnal gazdára talál a költőhely, de a tapasztalatok szerint kellően nyílt, táplálékban bővelkedő területen jó esély van a madarak megtelepedésére.

voros_vercse_5_opt.jpg

Ezt a költőládát már elfoglalták

Ha szeretnénk alkalmazni a leírt módszerek valamelyikét, de tanácsra szorulunk, forduljunk bizalommal a helyi természetvédelmi szakemberekhez!

Harsányi Krisztián

tájegységvezető, Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság

Forrás: 
Kerti Kalendárium
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kerti Kalendárium 2020/09 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Rózsaszínű ananász - Termése lédúsabb és édesebb, mint a hagyományosé

A Del Monte Fresh Produce N.A., Inc. új terméket vezetett be a piacon: az exkluzív, prémium kategóriás Pinkglow™ ananászt. A rózsaszín ananász egyedülálló a piacon, és az Egyesült Államokban október 12. óta kapható, de egyelőre csak online vásárolható meg, limitált mennyiségben.

Kukorica - az utolsó reménysugár

Kalászosokból az utóbbi évtized leggyengébb termését takarították be idén a kárpátaljai földművesek. Természetesen az egyes táblák vagy családi gazdaságok között jelentős eltérések voltak a hozamban, ám az idei év „eredményét” jellemzően már azok is elégedetten nyugtázzák, akiknek a mérlege nullát mutat a kiadások és a bevétel számbavétele után.

Idén hat díjazottja van a Natura 2000 Díjnak

A Natura 2000 díj EU-szerte természetvédelmi sikertörténeteket díjaz, hogy felhívja a figyelmet a védett területek Natura 2000 hálózatára. 2020-ban Finnország, Franciaország, Belgium, Spanyolország, Bulgária esetében országon belüli programokat valamint egy Romániát, Ausztriát, Magyarországot, Csehországot, Szlovákiát és Ukrajnát felölelő határokon átívelő projekt képviselőit tüntették ki.

Vadászpókok szerepe az almakártevők szabályozásában

A pókok az almaültetvények lombkoronájában a leggyakoribb és legnagyobb fajszámban előforduló nagytestű ízeltlábú ragadozók közé tartoznak. Tömegesen jelennek meg a környezetkímélő növényvédelemben részesített vagy ökológiai almaültetvényekben.

A családi gazdaságokat érintő új szabályozásról tárgyal az Országgyűlés

Megkezdődött az Országgyűlésben a családi gazdaságokról szóló törvényjavaslat vitája. Farkas Sándor, az Agrárminisztérium miniszterhelyettese az új törvényi szabályozás legfőbb céljának nevezte, hogy az adminisztrációs terhek csökkentése mellett a 21. századi elvárásoknak megfelelő működési környezetet és kedvező adózási feltételeket biztosítson a magyar gazdálkodók számára.

A helyes fűtéssel sokat tehetünk a légszennyezettség visszaszorításáért

A fűtési szezon kezdetén ismét a helyes fűtési technikákra és ezáltal a levegő minőségének megóvására hívja fel a figyelmet az Agrárminisztérium. A Fűts okosan! tájékoztató kampány rávilágít a szilárd tüzelőanyagok veszélyeire és káros hatásaira, emellett minden szükséges információt biztosít a helyes lakossági fűtéssel kapcsolatban.

Ezt tegyük, hogy többé ne okozzon bosszúságot az őszi avar

Az őszi kerti munkák sokak számára inkább fáradtságot jelentenek, mint gondtalan kikapcsolódást, hiszen a lehullott falevelek folyamatos összegereblyézése kimerítő tevékenység lehet. De nem akkor, ha tudatosan és kreatívan állunk a kerti munkához! A STIHL szakértői szerint ugyanis mindez jelentősen megkönnyíthető, ha néhány egyszerű praktikát alkalmazunk.

Létrejött a Közös Agrárpolitikáról szóló megállapodás

Megszületett a megállapodás az új Közös Agrárpolitikáról a Mezőgazdasági és Halászati Tanácsban szerda hajnalban - közölte Nagy István agrárminiszter. Az egyezség nagy csatában, két és fél napos tárgyalássorozat után jött létre a testület október 19-21-i ülésén, Luxemburgban - tette hozzá a miniszter.

Új diagnosztikai módszerrel határozzák meg kutatók az ivarváltásra képes kétéltűek genetikai ivarát

Az Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézet Lendület Evolúciós Ökológiai Kutatócsoportja egy olyan molekuláris diagnosztikai módszert dolgozott ki, amely lehetővé teszi az erdei békák (Rana dalmatina) genetikai ivarának a meghatározását. Az új módszert a hazai populációkon alkalmazva kiderült, hogy az ember által átalakított élőhelyeken a békahímek egy része genetikailag nőstény.

Ha én fa volnék

Mesélnek a fák címmel hirdetett pályázatot az Emberi Erőforrások Minisztériuma megbízásából a PontVelem Nonprofit Kft. A pályázat célja, hogy tudatosítsa a diákok körében az erdő fáinak a klímavédelemben és a mindennapokban betöltött fontos szerepét.