Back to top

A megtévesztés bajnoka

Erdei barangolásaink során gyakorta lehetünk figyelmesek a szajkó igen kellemetlen, messze hangzó, éles riasztására. Ezt követően vajmi kevés esélyünk lesz, hogy más madarat vagy emlőst meglessünk a közelben, mert a hang hallatán az állatok tudják, hogy valami nincs rendben – veszély közeledik.

A szajkó azonban nemcsak figyelmeztető kiáltásával, hanem a tölgymakk terjesztésével is szolgálja a magyar rengetegeket. Mintegy 35 centis hosszával a szajkó a nálunk élő legkisebb varjúféle. Nemcsak Európában terjedt el, hanem Észak-Afrikában és Ázsia nagy részén is előfordul. A hím és a tojó között lényegében csak méretbeli különbség van, az utóbbi kisebb.

Fotó: Szekeres János

Remek hangutánzó

A szajkó nem a repülés nagymestere, ezért hosszú távú vonulása csak ritkán figyelhető meg – nem véletlen, hogy 25 alfaja alakult ki. Nálunk a törzsalak honos, viszont a Balkán- és az Appennini-félszigeten élő alfajok kisebb csoportjai ősszel és télen olykor hazánkba is eljutnak. Ezek a rajok meglepő módon dél helyett, jellemzően az ország nyugati területein tűnnek föl.

Ez is bizonyítja, hogy a madárvonulás további rejtélyeket tartogat a számunkra.

Hazánkban a középhegységek és a dombvidékek, különösen a tölgyerdők lakója, de az utóbbi években, főként a mérgezések betiltásával, a szajkók száma jelentősen megnőtt, így újabb és újabb területeket foglalnak el. Mára folyóárterek ligeterdeiben éppúgy előfordulhat, mint nagyvárosok parkjaiban, kertjeiben.

Rokonaihoz – például a szarkához, csókához, dolmányos varjúhoz – hasonlóan, ez a faj is erősen urbanizálódott.

Mivel korábban az alföldi területeken csak ritkán láttak szajkót, a madár népies nevei is inkább más vidékekről származnak. A 19. században hívták mátyásnak, mátyás- és matyimadárnak, de gyakran csak zajgó néven emlegették. Azonban leginkább már akkor is a szajkó elnevezést használták, melynek képzett alakja, a szajkózás a madár hangutánzó képességére utal. Ugyanis képes az egerészölyv kiáltásához, a varjúkárogáshoz vagy akár a kutyaugatáshoz is a megtévesztésig hasonló hangot hallatni. Ugyanakkor leginkább tavasszal, kellemes, lágy hangon is énekelhet. Dala ilyenkor is tartalmazhat különböző utánzásokat, de ez inkább fuvolázó, füttyentgető hangok keveréke, mely kellemes az emberi fül számára is.

Fotó: Szekeres János

Közös munka

A tavasz beköszöntével a madarak párt választanak, és ilyenkor korántsem olyan éberek, mint egyébként. Kisebb csoportokba verődnek, és akár néhány méterre is bevárják az arra járó embert.

De miután a párok kiválnak a csoportokból és elfoglalják saját territóriumukat, újra óvatosabbak lesznek.

A tojó és a hím közösen építi a fészket. Általában 5-6 méter magasra rakják, de olykor előfordulhat, hogy a párok mindössze fél méterrel a föld felett építkeznek a törzs közelében vagy éppen a bokrok aljában. A fészek külső részét erősebb, mintegy 30 centiméteres gallyacskákból készítik, majd befelé haladva egyre vékonyabbakat használnak, a fészek csészéjét pedig lágyabb gyökerekkel, hánccsal, mohával gondosan bélelik.

A tojó 4-7 világos szürkészöldes alapszínű, fakó barnás és szürke pettyekkel tarkított tojást rak.

A 3x2,5 centis tojásokon a tojó egyedül kotlik, bár rendszeresen elhagyja őket 10-15 percre, annak ellenére, hogy a hím mintegy kétóránként eteti. A fiókák 16-17 nap után kelnek ki. Mindkét szülő etet, a begyükben hordják a táplálékot. Csőrüket mélyen a fiókák torkába dugják, ettől azok rángatózó mozgást végeznek, mire a szülők felöklendezik a táplálékot. A fiókák mintegy három hétig maradnak a fészekben. Amikor azt elhagyják, még szinte alig tudnak repülni, de a szülők akár további két hónapig is gondoskodhatnak róluk. Az őszt így is kevés fiatal éri meg, sokan esnek a ragadozók áldozatául. A tél ugyancsak megritkítja a szajkóállományt.

Fotó: Szekeres János

Az erdőtelepítő

Még ma sem tudjuk pontosan, hogy mennyi ideig él egy szajkó. Éber, okos madár lévén csak ritkán sikerül meggyűrűzni; 55 év alatt csak bő 3000 példányt fogtak be Magyarországon, az újrafogások száma pedig mindössze 0,4 százalék. A legidősebb gyűrűzött madár legalább 10 és fél éves volt, de fogságban ismeretesek 25 éves példányok is. Hazai állományát 60-80 ezer párra becsülik,

Európában mintegy 6-14 millió pár élhet, míg a világállományt 50 és 150 millió egyed közöttinek gondolják.

Tudta-e?

A szajkó nemcsak szolgai módon utánozza a hangokat, hanem rendkívüli intelligenciájának köszönhetően különböző eseményekhez köti. Beszámoltak már arról, hogy az erdőben hajtóvadászatot látó szajkó egy későbbi vadászat alkalmával a vadászkutyák hangjelzéseit utánozta (ebben az esetben azonban nem voltak kutyák a vadászaton), és ezzel egy időre megtévesztette a vadászokat.

A szajkó megítélése a mai napig megosztja a természetvédők, erdészek és vadászok táborát. A madár tavasztól őszig jellemzően állati eredetű táplálékot fogyaszt, egyebek közt sok cserebogarat, de az egyre fogyatkozó szarvasbogarakat, cincéreket sem kíméli. Igazán fészekrabló tevékenysége adhat aggodalomra okot, ha állománya megemelkedik, mert nemcsak a szabadon fészkelő rigók, poszáták, hanem a nagyobb odúlakók tojásait és fiókáit is fogyasztja, sőt elkapja az odúba szorult költő madarakat is.

Emellett a fácáncsibék, mezeinyúl-fiak sincsenek biztonságban a szajkóktól.

Ez a madár is gyakran rájár a dögre, ezért olykor eltúlozzák a kártételét.

Állománya folyamatosan növekszik, 10 hektáronként akár 4-6 pár is fészkelhet. Hazánkban ezért nem védett, július 1-jétől február utolsó napjáig vadászható faj. Ősztől tavaszig a szajkó a növényi táplálékot preferálja. Ha teheti, leginkább tölgymakkal csillapítja éhségét, de nem válogatós, hazánkban több mint 1000 fa- és cserjefaj termését is fogyasztja.

Mivel a téli hónapokra tartalékot gyűjt, szerepe van a különböző magvak, termések terjesztésében.

A szajkó begyébe akár 10 tölgymakk is elfér, emellett még a csőrében is tud egyet szállítani. Ezzel a nagy teherrel is képes akár 3-4 kilométerre elrepülni, hogy ott az avar alá rejtse eleségét a szűkebb napokra. Emlékezőtehetsége bámulatos, de így is előfordul, hogy nem fogyasztja el ezeket a gyűjtött terméseket, így akár természetes tölgyfaerdő is keletkezhet „munkássága” révén. Megfigyelték ugyanis, hogy a raktárkészletet a szajkók olykor csoportosan halmozzák fel, 50-60 fős rajban is képesek együttműködni, így akár a százezres nagyságrendet is elérheti az elrejtett makkok száma egy viszonylag kis területen, több kilométerre a tölgyesektől.

Tóth Zsigmond

Fotó: Szekeres János

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2020/3 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kukoricaszemle zárt kapuk mögött

A lehető legkomolyabban veszi a koronavírus-járványt a KITE Zrt. Ám nem állt le náluk az élet, még fajtabemutatókat is tartanak – de nem a hagyományos módon, hanem virtuálisan. A KITE Zrt. hibridkukorica-­ajánlásaira azért érdemes mindenképpen odafigyelni, mert az 1,2 millió hektáros magyarországi kukorica-vetésterület több mint egyharmadára a vállalat ad vetőmagot.

Új búzatermesztési világrekord született

Eric Watson új-zélandi farmer új búzatermesztési világrekordot állított fel 17,398 t/ha hozammal az idén, ami 607 kilogrammal haladta meg a korábbi 16,791 t/ha-os hozamot, amelyet szintén ő tartott. A rekordtermést ez év februárjában takarította be egy 8,6 hektáros táblájáról.

Kukorica - az utolsó reménysugár

Kalászosokból az utóbbi évtized leggyengébb termését takarították be idén a kárpátaljai földművesek. Természetesen az egyes táblák vagy családi gazdaságok között jelentős eltérések voltak a hozamban, ám az idei év „eredményét” jellemzően már azok is elégedetten nyugtázzák, akiknek a mérlege nullát mutat a kiadások és a bevétel számbavétele után.

Miért vonzódnak a szúnyogok a vérhez?

Egy amerikai tudóscsoport áttörést ért el egy szerrel, melynek a vegyülete hasonló a vérhez, ennek köszönhetően a szúnyogok számára roppant vonzó. A New York-i Rockefeller Egyetem tudósai génmanipulált nőstény szúnyogokat használtak a megfigyelés során annak érdekében, hogy megfigyeljék, melyik neuron lép működésbe, amikor a rovarok megízlelik a vért.

Glifozátmaradvány a trágyában

Japán fürjekkel végzett korábbi kísérletek kimutatták, hogy miként halmozódik fel a baromfitápban lévő glifozát a madarak ürülékében. Ezekben a kísérletekben a fürjek egyik csoportját glifozáttal szennyezett táppal, a másik csoportot pedig glifozátot nem tartalmazó, organikus takarmánnyal etették.

„Egy magyar nádor”… avagy a nagy elődök nagy utóda

A Nádor. Csak így említik, közvetlenül, mondhatni, bizalmasan. Ha nem mondják elé, hogy Mv, akkor is minden búzatermelő tudja, hogy a több mint 70 éves múltra visszatekintő martonvásári nemesítés kiválóságáról van szó, az utóbbi évek sikerfajtájáról, amely a 2019-es fémzárolási adatok alapján 20 százalékos szaporítási részaránnyal bír.

Az EU-ban betilthatják a kolbász elnevezésű vegán termékeket

E tárgykörben a végső szavazásra várhatóan két hét múlva kerül sor az Európai Parlamentben, melynek tagjai azt szeretnék megakadályozni, hogy a növényi eredetű termékeket gyártók ne használják a hús- vagy tejtermékekkel jellegzetesen kapcsolatos kifejezéseket, ennélfogva betiltanák az olyan szókapcsolatok, mint például a „vegetariánus burger”, „yoghurt stílusú” vagy „sajtpótló” használatát.

Nincs vége a szerelemnek a Pilisi Parkerdőben!

Jelentős érdeklődés övezte idén is a Pilisi Parkerdő vezetett szarvasbőgés túráit. A résztvevők nemcsak hallhatták a gímbikák alkonyattól felerősödő bőgését, agancscsattogását, a szerencsésebbek láthatták is a nemes vadat. Bár az őszi erdő egyedülálló hangjelenségének, a szarvasbőgésnek lejárt az ideje, a nászidőszaknak még sincs vége a Parkerdőben.

Szemes cirok és szója a KITE fajtaajánlatában

A koronavírus-járvány miatt nem az eredeti formájukban rendezte meg őszi fajtabemutatóit a KITE Zrt., helyette videófelvételen mutatták meg mindazt, amit ilyenkor meg lehet. Annak ellenére, hogy mi még semmiféle covidos megbetegedésről nem hallottunk a mezőgazdaságban, eléggé szigorú előírásokat tartatnak be az ágazatban. Lehet, hogy ezért is vagyunk mentesek a betegségtől.

Díjat nyert a KFC vegán burgere

A KFC gyorsétterem lánc díjat nyert a PETA-tól a vegán ételeket forgalmazó vállalatok versenyén, amiért a tavaly nyári termékbejelentést követően az összes vegán, csirke húspótlóból készült hamburgerét négy nap alatt kiárusította.