Back to top

Lendületben a hazai agrárstartup-fejlesztések

Kezdetét vette a második NAK TechLab agrár-startup inkubátor program, mely piacképes innovációkkal segíti az agrárium hatékonyságnövelését. A program segítségével olyan fejlesztések indulhatnak el, melyek nagyban elősegítik a mezőgazdaság digitalizációját, ezáltal versenyképesebbé, fenntarthatóbbá és környezettudatosabbá téve az ágazatot.

A NAK TechLab második inkubációs programjának első két napján máris közel száz egyeztetés zajlott le a startupok és a programhoz csatlakozott nagyvállalati szereplők, befektetők és technológiai partnerek között.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Design Terminal által közösen indított program célja a mezőgazdasági hatékonyságot növelő megoldások felkarolása, valós környezetben tesztelése, alkalmazása, a hazai gazdálkodók mindennapjaiba beépítése.

Fotó: nak.hu
A szeptember közepén indult inkubációs program első szakaszában 17 startup csapat vett részt, akik agrárszakértőktől és üzletfejlesztési szakértőktől kaptak segítséget, felkészülve a következő nap üzleti megbeszéléseire. Az agrár-startupok ezt követően a nagyvállalatok képviselőivel folytattak tárgyalásokat arról, hogy a partnerek által megfogalmazott kihívásokra az ő megoldásuk mennyire lehet megfelelő.

A kiválasztási tábort követően 20 pilot projekt indulhat az startupok és a nagyvállalatok között, melyet folyamatos segítő munka kísér a program 3 hónapos időtartama alatt. Az induló projektek 20 új agrárszolgáltatás lehetőségét alapozzák meg, ezzel reagálva a mezőgazdaság aktuális problémáira. A megoldások között találkozhatunk az élővizek és az ipari folyadékok monitorozásával foglalkozó csapattal, adatalapú gazdálkodást szorgalmazó megoldással, amely állattartó telepek teljes ökoszisztémájának megfigyelésére hozna web alapú megoldást.

A programhoz csatlakozó nagyvállalatok – Auchan Retail Magyarország, Axiál Kft., Bonafarm Csoport, Corteva Agriscience, KITE Zrt., SIÓ-Eckes Kft., Syngenta Magyarország – tudják a legeredményesebben hitelesíteni a fejlesztéseket és azoknak széles körű elterjedéséhez is segítségükkel vezet az út.

Mellettük olyan technológiai és befektetői vállalatokkal dolgozhatnak együtt a csapatok, mint például a Vodafone vagy a Bonitás Befektetési Alapkezelő Zrt. A nagyvállalatok, befektetők és technológiai partnerek hármasát egészíti ki a NAK mezőgazdasági és élelmiszeripari szaktudása. Ebben az együttállásban tudnak az agrártechnológiai megoldások a leggyorsabban fejlődni.

Az inkubációs programban résztvevők üzleti képzések, intenzív workshopok során, valamint agráripari, üzletfejlesztési és nagyvállalati mentorokkal dolgozva hozhatják lendületbe fejlesztésüket. Az inkubációs folyamatot egy úgynevezett Demo Day zárja majd november végén, melyen szakmai zsűri, az agrárium döntéshozói előtt mutatkozhatnak be a projektek, így akár más vállalatokkal és befektetőkkel is kapcsolatba kerülhetnek.

Forrás: 
nak.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Zöld Hetek

Amikor az ember és az erdő kapcsolatára gondolok, mindig Áprily Lajos verssora jut az eszembe: „Engem az erdő véd s szeret, utaimon erdők kisértek”, mert tökéletesen megfogalmazza, hogyan kellene nekünk, embereknek az erdőhöz viszonyulnunk. Akik az erdők közelében élnek vagy foglalkozásukból adódóan az erdőhöz kötődnek, azoknak egyszerűbb.

Selmec a művészetekben

Manapság az utódkarok hallgatói kétféleképpen kötődnek Selmechez. A diákhagyományok örököseiként azok őrzése, gyakorlása hozzátartozik mindennapjaikhoz, emellett gyakorta ellátogatnak az ősi bányavárosba, hogy felkeressék jellegzetes tárgyi emlékeit, élvezhessék sajátos hangulatát. De Selmec ott van a művészetekben is, s több alkotásnak vannak diákhagyományokat érintő vonatkozásai.

A világon elsőként magyar kutatók részvételével térképezték fel keresőkutyákkal a sakálok jelenlétét

Az aranysakál rohamos délkelet-európai terjedése az elmúlt időszakban egyre inkább fókuszba került, ezért kiemelten fontos, hogy a fajjal kapcsolatos ismereteink minél frissebbek és pontosabbak legyenek. A Szent István Egyetem vadbiológusai osztrák és bajor kutatókkal együttműködve erre a célra a világon elsőként alkalmaztak keresőkutyákat.

Miért vonzódnak a szúnyogok a vérhez?

Egy amerikai tudóscsoport áttörést ért el egy szerrel, melynek a vegyülete hasonló a vérhez, ennek köszönhetően a szúnyogok számára roppant vonzó. A New York-i Rockefeller Egyetem tudósai génmanipulált nőstény szúnyogokat használtak a megfigyelés során annak érdekében, hogy megfigyeljék, melyik neuron lép működésbe, amikor a rovarok megízlelik a vért.

Glifozátmaradvány a trágyában

Japán fürjekkel végzett korábbi kísérletek kimutatták, hogy miként halmozódik fel a baromfitápban lévő glifozát a madarak ürülékében. Ezekben a kísérletekben a fürjek egyik csoportját glifozáttal szennyezett táppal, a másik csoportot pedig glifozátot nem tartalmazó, organikus takarmánnyal etették.

Vadászpókok szerepe az almakártevők szabályozásában

A pókok az almaültetvények lombkoronájában a leggyakoribb és legnagyobb fajszámban előforduló nagytestű ízeltlábú ragadozók közé tartoznak. Tömegesen jelennek meg a környezetkímélő növényvédelemben részesített vagy ökológiai almaültetvényekben.

A jövő erdészei a Pilisi Parkerdőnél

A klímaváltozás és az erdők iránti folyamatosan növekedő rekreációs és turisztikai igények olyan összetett és folyamatosan változó szakmai elvárásokat támasztanak az erdőgazdálkodási ágazattal szemben, amelyeket csak megfelelő ismeretekkel rendelkező, felkészült szakemberek képesek kielégíteni. Kulcsszerepet játszik ebben az erdésztechnikusok képzése is.

Önjáró gabona- és silóbetakarító gépek

Egyre kevesebben vannak a magyar mezőgazdaságban, akik még nem hallottak a mind nagyobb teret nyerő precíziós gazdálkodásról. Ez a gazdálkodási forma megkívánja a különböző szakmák és területek szoros együttműködését, hogy valamilyen informatikai feltérképezés és tervezés alapján minél magasabb fokon ki tudjuk szolgálni a növények igényeit.

A borturizmus az egyik legnépszerűbb a járvány ideje alatt

A Magyar Turisztikai Ügynökség megbízásából egy elemzőcsoport adatai alapján, idén jelentősen megnőtt hazánkban a borászati rendezvények iránti érdeklődés, egész pontosan 50 százalékkal meghaladta a tavaly ilyenkor mért adatokat. Ez magyarázható azzal, hogy az őszi második vírushullám miatt a lakosság szemében felértékelődött a belföldi turizmus, ezen belül is a borturizmus.

Új diagnosztikai módszerrel határozzák meg kutatók az ivarváltásra képes kétéltűek genetikai ivarát

Az Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézet Lendület Evolúciós Ökológiai Kutatócsoportja egy olyan molekuláris diagnosztikai módszert dolgozott ki, amely lehetővé teszi az erdei békák (Rana dalmatina) genetikai ivarának a meghatározását. Az új módszert a hazai populációkon alkalmazva kiderült, hogy az ember által átalakított élőhelyeken a békahímek egy része genetikailag nőstény.