Back to top

Fát ültetni is csak okosan érdemes

Az egyes növényfajok nagy területeken történő termesztése megzavarja a víz körforgását, veszélyezteti az ökoszisztémákat, növeli az árvizek, aszályok, sőt hurrikánok kockázatát. Erre a megállapításra jutott a 11 ország 30 tudósából álló kutatócsoport.

Egyre több fát és növényt ültetnek az éghajlatváltozás korlátozása és az élelmiszerekhez való jobb hozzáférés javítása érdekében szerte a világon. A jéggel nem borított szárazföld 40 százaléka ma erdővel borított vagy mezőgazdasági terület. Gyakran azonban csak néhány fafajból vagy kultúrnövényből áll az állomány.  A szakemberek szerint ez a fajta egységesség valószínűleg még inkább növekvő tendenciát mutat majd a jövőben.

A növények sokfélesége kulcsfontosságú a megfelelő vízciklus fenntartásában. Lehetővé teszik a talaj regenerálódását a különféle környezeti stressz faktorok, sőt az aszályok és a tűzesetek következtében is, állítják a Nature Geoscience folyóiratban közzétett tanulmányban a tudósok.

Az erdészeti és a mezőgazdasági monokultúrákban, ahol egy faj, például csak szójabab, kukorica vagy fenyő növekszik nagy területen, a vízfolyások és a párolgási ciklusok zavart szenvednek.

A talaj nedvessége, a víz minősége romlik, és a talajerózió mértéke növekszik, mindez hozzájárul az egész régió ökológiai ellenállásának csökkenéséhez.

Amikor a tájat módosítjuk, azért, hogy küzdjünk a klímaváltozás ellen, vagy kielégítsük az emberiség táplálkozási és energiaigényét - okosan kell tennünk. Utánoznunk kell a természetet, és nem csak néhány növényfajra vagy fafajtára kell támaszkodnunk, hanem be kell vezetnünk a biológiai sokféleséget is. Ha a választásunk csak néhány növényre korlátozódik, az a megoldás az egész ökoszisztémát veszélyezteti - hangsúlyozza a kiadvány egyik fő szerzője, prof. Irena Creed a kanadai Saskatchewani Egyetemről.

A biodiverzitás sok szempontból előnyös az emberek számára. Ami a vizet illeti, még a növénygyökér fejlődésének módja miatt is fontos lehet. Ha egy adott területen sok növényfaj van, az a gyakorlatban azt jelenti, hogy gyökereik különböző mélységekbe hatolnak be a talajba, és ez növeli a talaj nedvességforrásainak felhasználásával kapcsolatos talaj takarási lehetőségeket.

Ellenben a monokultúrák esetében a gyökércsapás mélysége egyenletes. A növények gyökérzetükkel nem hatolnak be különböző mélységekig a talajba, mint a természetes élőhelyeken. Ezért érzékenyebbek lehetnek az aszályra.

A kutatók szerint a telepített erdők egységes ültetvényei csökkenthetik vagy akár leállíthatják a vízfolyások áramlását, a talaj savanyúvá válásához és sótartalmának növekedéséhez vezethetnek, és növelhetik a tűz kockázatát.

A kormányoknak kiemelten kell kezelniük a kutatásokat annak bemutatására, hogy a biológiai sokféleség milyen szintje elegendő ahhoz, hogy egy terület megőrizze a természetes egyensúlyát és ellenálljon a különféle környezeti tényezőknek. A különféle növényfajokat körülvevő hidrológiai folyamatok megértésével és megőrzésével, képesek lesznek jobban kezelni a Föld korlátozott vízkészleteit, – összegezte tapasztalataikat Irena Creed.

Forrás: 
portalspozywczy.pl

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Pilisi lakomák

A Pilis lenyűgöző, fenséges, fejedelmi hely. Szinte hallani Mátyás király vezéreinek döngő lépteit, s ahogyan kupáikat a nehéz asztalra csapják. Régen királyi vadászterület volt, ám méltóságát máig megőrizte. A Római birodalom virágzásának idején a Duna mentén futó védvonalakat összekötő utak közül több a Pilis, Visegrádi-hegységen keresztül vezetett.

Zöld Hetek

Amikor az ember és az erdő kapcsolatára gondolok, mindig Áprily Lajos verssora jut az eszembe: „Engem az erdő véd s szeret, utaimon erdők kisértek”, mert tökéletesen megfogalmazza, hogyan kellene nekünk, embereknek az erdőhöz viszonyulnunk. Akik az erdők közelében élnek vagy foglalkozásukból adódóan az erdőhöz kötődnek, azoknak egyszerűbb.

Az erdőszegély dísze

Az Országos Erdészeti Egyesület által tavaly meghirdetett online szavazáson a három felterjesztett őshonos fafajunk közül a tatár juhar (Acer tataricum) kapta a legtöbb voksot. Így 2020-ban ez a nagyközönség által kevésbé ismert faj lett az év fája. Faanyagát nem sokra becsülik, ökológiai-állományszerekezeti szempontból azonban fontos faj, egyben kiváló parkfa.

Vadászati kincsek a Rinya-ágak mentén

A Balatontól egészen a Dráváig húzódó Belső-Somogy, a Rinyák vidéke sok évszázad tapasztalatait, a modern kor emberének természetszeretetét és a ma élők mindennapjait ünneppé varázsoló csodálatos harmóniát tárja elénk. Ezek az értékek adják az „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás egyik vidéki fundamentumát.

Alkotói természet, természetben alkotás

Erdei barangolásaink során sokszor találkozunk épített erdei létesítményekkel. Arra azonban kevesen gondolnak, mennyi szakismeret szükséges ahhoz, hogy ezeket az építményeket erdei környezetbe ágyazzuk, és ott üzemeltessük. Minden munkában visszatükröződik a tervező egyedi látásmódja is.

Veszélyben a tölgyek

A világkereskedelem napjainkra hihetetlenül kiterjedt és felgyorsult. Az év minden percében repülők, vasúti szerelvények és óriás tengerjáró hajók szállítják az árut a világ legkülönbözőbb pontjaira. A globális áruforgalomnak a nyilvánvaló előnyei mellett bőven vannak „mellékhatásai” is, például az idegenhonos növénykárosítók behurcolása, terjesztése.

Csak természetesen

Aranygombos Telkibányát, a hajdanvolt virágzó bányavárost és környékét a középkori leírások roppant erdőségekkel, gazdag aranybányákkal jellemezték. Az arany- és ezüstbányák mára kiapadtak, a roppant erdőség azonban – hála sok-sok erdészgeneráció lelkiismeretes munkájának – megmaradt, és folyamatosan gyarapodik.

Erdei építmények

Vörösné Baracsi Erzsébet 1980-ban végzett a Soproni Erdészeti és Faipari Egyetem faipari mérnöki karán, az Iparművészeti Főiskola Belsőépítész szakán pedig 1986-ban vette át diplomáját. Az erdészetek közül legelőször a Pilisi Parkerdő Zrt. kereste meg, a Sikárosi Vadászház belsőépítészeti munkálatait tervezte meg.

Kövesd a borostyánt a Nagyerdő szívében!

Debrecen „zöld tüdejében” vezet a NYÍRERDŐ Zrt. Nagyerdei Erdészeti Erdei Iskolájának Borostyán tanösvénye. A tanösvénytúrákon és egyéb erdei iskolai foglalkozásokon résztvevők a környezeti és a fenntarthatóságra nevelés módszereivel élményszerűen ismerkedhetnek meg a varázslatos Nagyerdő élővilágával.

Háborítatlan vizek lakója

Vándorló eleink minden valószínűség szerint a Kárpát-medencében találkoztak először nagyobb számban vidrával. Legalábbis erre enged következtetni, hogy ugyanazzal a névvel illetjük ezt a vizes élőhelyekhez szorosan kötődő ragadozó állatot, mint a környező szláv népek. A faj a 19. században még igen elterjedt volt az egész medencében.