Back to top

Készül a poloskatérkép

A címeres poloskák neve egyáltalán nem csengett ismerősen egyik gazdának sem évtizedeken keresztül, mostanra azonban Magyarországot úgyszólván ellepte ez az invazív rovar. Ennek feltérképezésére a Bábolna Bio Kft. „Sokk a rovar” facebook oldalán kéri az emberek segítségét a poloskatérkép elkészítéséhez, hogy átláthatóbb legyen mely helyeken és mekkora mennyiségben észlelték a poloskákat.

Napjaikban a poloska előfordul irodában, ágyban, lakásban és földeken, és bár sehol sem kívánatos vendég, ez őt mit sem érdekli. A városokba való betelepedése főként a hideg beálltával „tetőzik”, hogy rejtekhelyet keressenek télire.

Jelenleg természetes, biológiai ellensége nincs, bár már történtek lépések a tekintetben, hogy a szamuráj darazsat, mint természetes ősellenségét betelepítsék hazánkba. A szakemberek azonban óva intenek mindenkit ettől az ötlettől, ugyanis egy újabb idegen faj betelepítése számos ökológiai, környezeti negatív változást eredményezhet.

A Sokk a rovar poloskatérképe azonban nagyban segítheti a poloskák elleni védekezést, ezért a csoport arra kéri az érintetteket, hogy a kéthetes akció során, amelyben igyekeznek felmérni a poloskahelyzetet, egy kérdőív kitöltésével segítsék munkájukat.

A felmérés adatai a kutatók, biológusok munkáját is támogathatják, hiszen a Magyarországon viszonylag új keletű rovarfajok itteni életéről is kevés még az információ, tapasztalat.

Egy ilyen térkép segíthet megérteni, miért és hol terjednek a leggyorsabban, milyen környezeti feltételek járulnak hozzá leginkább az elszaporodásukhoz.

Az invazív címeres poloskák közül a legnagyobb számban a barnás színű ázsiai márványpoloskával, valamint a zöld színű, Kelet-Afrikából származó, hozzánk Dél-Európából érkező zöld vándorpoloskával találkozhatunk Magyarországon. Megjelent már az Észak-Amerikából behurcolt nyugati levéllábú poloska is, amely azonban még kevésbé elterjedt, így a mostani felmérés segíthet megtudni, hol található meg az országban.

A kereskedelem szabad áramlásával további idegen fajok juthatnak hazánkba, ráadásul a klímaváltozás hatására több közülük kedvező életfeltételeket talál az országban.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Miért vonzódnak a szúnyogok a vérhez?

Egy amerikai tudóscsoport áttörést ért el egy szerrel, melynek a vegyülete hasonló a vérhez, ennek köszönhetően a szúnyogok számára roppant vonzó. A New York-i Rockefeller Egyetem tudósai génmanipulált nőstény szúnyogokat használtak a megfigyelés során annak érdekében, hogy megfigyeljék, melyik neuron lép működésbe, amikor a rovarok megízlelik a vért.

Határőrkutyák a természet- és egészségvédelem szolgálatában

Több mint negyedszázada őrködnek keresőkutyák Ausztrália környezeti biztonságán, derül ki a FAO híradásából, amit a Növényegészség nemzetközi éve alkalmából állítottak össze.

Glifozátmaradvány a trágyában

Japán fürjekkel végzett korábbi kísérletek kimutatták, hogy miként halmozódik fel a baromfitápban lévő glifozát a madarak ürülékében. Ezekben a kísérletekben a fürjek egyik csoportját glifozáttal szennyezett táppal, a másik csoportot pedig glifozátot nem tartalmazó, organikus takarmánnyal etették.

Vadászpókok szerepe az almakártevők szabályozásában

A pókok az almaültetvények lombkoronájában a leggyakoribb és legnagyobb fajszámban előforduló nagytestű ízeltlábú ragadozók közé tartoznak. Tömegesen jelennek meg a környezetkímélő növényvédelemben részesített vagy ökológiai almaültetvényekben.

A helyes fűtéssel sokat tehetünk a légszennyezettség visszaszorításáért

A fűtési szezon kezdetén ismét a helyes fűtési technikákra és ezáltal a levegő minőségének megóvására hívja fel a figyelmet az Agrárminisztérium. A Fűts okosan! tájékoztató kampány rávilágít a szilárd tüzelőanyagok veszélyeire és káros hatásaira, emellett minden szükséges információt biztosít a helyes lakossági fűtéssel kapcsolatban.

A borturizmus az egyik legnépszerűbb a járvány ideje alatt

A Magyar Turisztikai Ügynökség megbízásából egy elemzőcsoport adatai alapján, idén jelentősen megnőtt hazánkban a borászati rendezvények iránti érdeklődés, egész pontosan 50 százalékkal meghaladta a tavaly ilyenkor mért adatokat. Ez magyarázható azzal, hogy az őszi második vírushullám miatt a lakosság szemében felértékelődött a belföldi turizmus, ezen belül is a borturizmus.

Új diagnosztikai módszerrel határozzák meg kutatók az ivarváltásra képes kétéltűek genetikai ivarát

Az Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézet Lendület Evolúciós Ökológiai Kutatócsoportja egy olyan molekuláris diagnosztikai módszert dolgozott ki, amely lehetővé teszi az erdei békák (Rana dalmatina) genetikai ivarának a meghatározását. Az új módszert a hazai populációkon alkalmazva kiderült, hogy az ember által átalakított élőhelyeken a békahímek egy része genetikailag nőstény.

Őshonos madarunk a kipusztulás szélén

A Német Természetvédelmi Szövetség panasszal élt az Európai Bizottság felé a fogoly állományának súlyos fogyatkozása miatt. Beadványuk arra figyelmeztet, hogy fogolyállományuk az EU madárvédelmi irányelvének hatálybalépése óta 91 százalékkal csökkent. A szervezet egyértelműsíti, hogy ennek oka a faj számára alkalmas mezőgazdasági élőhelyek beszűkülése, az elérhető rovartáplálék megfogyatkozása.

A méhek is taníthatók, akárcsak a kutyák

A kutyákhoz hasonlóan a méhek is taníthatók nyomkövetésre. Egy kutatás során napraforgó illatot alkalmaztak a tudósok, hogy megfigyeljék milyen hatással van az illatanyag a méhekre, a beporzás hatékonyságára, így a terméshozamra is.

Hogyan barátkozzunk macskákkal?

A sussexi és a portsmouthi egyetem pszichológusainak egy csoportja megfejtette a macskákkal való kapcsolatépítés titkát. Nem kell más csak egy lassú pislantás…