Back to top

Rejtelmes sziget

Verne Gyula se kívánhatna ideálisabb helyszínt egy titokzatos hős számára, mint a rejtett, ám könnyen elérhető, a főutakhoz közeli terület.

A kisebb-nagyobb dombok között kanyargó ösvények természeti szépségekhez vezetnek; a Bakonyalja és a Balaton, valamint a különböző szakmák találkozása pedig még különlegesebbé teszi ezt a mintegy 7000 hektáros területet, amelyet a Budapesti Erdőgazdaság Zrt. Uzsai Erdészete kezel a Keszthelyi-hegység északkeleti lábazatán és a Tapolcai-medence nyugati részén.

A környéken kirándulóknak, gombaszedőknek vagy medvehagymagyűjtőknek bizonyára feltűnik az erdei élővilág rendkívüli összetettsége, a sokszor néhány tíz méteren belüli változatossága. Ám a fakopáncsok, mókusok, csemeték, sudár fák vagy a korhadó, de ezernyi élőlény számára otthont adó famatuzsálemek láttán valószínűleg nem gondolják, hogy az Uzsai Erdészet kezelésében lévő erdők elsődleges rendeltetése nem a fatermesztés, a természetvédelem vagy turisztika, hanem a honvédelem.

Összehangolt tevékenység

Az igények összehangolása fokozott szakértelmet kíván
Honvédelem és erdőgazdálkodás. Lehet egyáltalán valami közük egymáshoz? Bizony lehet, az Uzsai Erdészet területén a kettő együtt van jelen. A honvédség békeidőben sem pihen. Teszteli a kézi és gépi eszközeit, szimulációs gyakorlatokon készül a különböző szélsőséges helyzetekre, emellett szinten kell tartani a katonai szolgálatot teljesítők hozzáértését, képzettségét, valamint a hadieszközöket biztonságos körülmények között kell tárolni.

A katonai tevékenységek jelentős része veszélyes, még a legegyszerűbbnek tűnő gyakorlat sem végezhető lakott területen vagy annak közelében, ezzel egyúttal a kíváncsi tekintetek is kizárhatók.

Az erdei ökoszisztéma működtetése csak az alapvető szakmai szabályok betartásával lehetséges. Ha ezekre nem figyelünk az erdőgazdálkodás során, annak az erdők romlása, az erdőterületek csökkenése lesz a következménye. Az erdőkezelés hasonló alapokon nyugszik a közvetlen céloktól függetlenül.

Az Uzsai erdészetben azonban kiemelten kezeljük az erdő védő-rejtő szerepét, és a biológiai korlátok figyelembevételével a honvédelem egyéb speciális, nem feltétlenül publikus igényeit is kielégítjük.

Mindez pedig fokozott szakértelmet kíván az erdőgazdálkodótól.

Az Uzsai Erdészet legnagyobb katonai célú területe a Zalahaláptól északra fekvő Újdörögdi Lőtér. A mintegy 1600 hektáros területet mesterségesen fenntartott gyepek és természetes erdőtársulások borítják, ám a sorkatonaság – így az évenkénti lőtérhasználat – megszűntével mindinkább birtokba veszi a természet.

Az ökológiai szempontból értékes növénytársulások mellett védett növények is szép számban előfordulnak; a terület ma már a Natura 2000 hálózat része.

A savanyú talaj jellegzetes növénye a csarab
A néhány évenként igen jelentős létszámmal és haditechnikával felvonuló nemzetközi haderők persze látványos nyomot hagynak (ne feledjük, hogy ez egy lőtér!), de újabb néhány év nyugalom elegendő ahhoz, hogy a növénytakaró megújuljon.

Ritkaságok a lőtéren

Az erdők és gyepek fenntartásában az Uzsai Erdészet közreműködik: a pannon molyhos tölgyesekben és cseres tölgyesekben fenntartó jellegű munkálatokat végzünk, a gyepeket pedig legeltetéssel és kaszálással hasznosítjuk, különben eltűnnének. Az erdészet természetkímélő tevékenységének köszönhetően tömegesen élnek a területen olyan védett fajok, melyek egyúttal Natura 2000 jelölő fajok is. Ilyen például a magyar gurgolya vagy a Szent István-szegfű, de a lőtér közelében kisebb-nagyobb telepekben a tényleg ritka adriai sallangvirág is megtalálható. A különleges fajok megőrzéséhez időzített és technológiailag szabályozott kaszálásokat végzünk.

A természetvédelmi területkezelés mellett a honvédségi igények kiszolgálása is a feladatunk.

A lőtérnek mindenkor, a legváratlanabb időpontokban is alkalmasnak kell lennie a gyakorlófeladatok végrehajtására. Ennek feltétele a folyamatos bejárhatóság, egyúttal az erdők védő szerepének fenntartása. Az Uzsai Csarabos Természetvédelmi Területen az erdőket óvatos erdőnevelési beavatkozásokkal kezeljük, felújításuk szinte minden esetben természetes úton, az idős fákról lehulló magvakból kikelt csemeték felnevelésével történik.

Az uzsai erdészteleptől délre elterülő savanyú talajokon kevés gyertyános-tölgyes, többségében cseres tölgyes és tölgyes erdők találhatók.

Ezek cserje- és lágyszárú szintjében szép számmal találunk csarabot, fekete áfonyát, valamint dunántúli sást. Az Uzsai Erdészet az erdőkezelés során a termőhely változatosságát, az erdőállományok összetételét és számos egyéb igényt szem előtt tartva neveli az erdőket.

Az erdő élővilágát tanösvényen mutatjuk be

A közép és hosszú távú szakmai terveknek megfelelően a fakitermelés szigorúan szabályozott.

Az érett és idős erdőkben leginkább természetes úton gondoskodunk az állomány megújításáról, de évente több tízezer csemetét is ültetünk.

Elegyes állományok

Turistautakon bebarangolható

Kecskevár-kilátóból rálátunk a Tapolcai-medence tanúhegyeire
Az erdőgazdálkodás, természetvédelem, honvédelem céljainak összehangolása mellett sem feledkezünk meg az erdő közjóléti, turisztikai szerepéről.

A zárt területekre a turisták persze nem mehetnek, de ennek a rejtelmes erdészetnek a szépségeit azért számos helyen fölfedezhetik.

Az erdészet központja közelében lévő erdész lőtéren a sportlövők gyakorolhatnak, illetve összemérhetik képességeiket. Szintén az erdészet épületei szomszédságában, a 84-es főút közelében épült meg a Kecskevár-kilátó. Turistaúton, némi állóképességet feltételező könnyűgyalogos túrával közelíthető meg. Az erdészet területén kialakított turistautakon – a honvédelmi célú erdőgazdálkodás kivételével – a fatermesztési és a természetvédelmi erdőgazdálkodás eredményei is láthatók. A változatos terepviszonyok, a vegyes összetételű, egymástól igen különböző erdőállományok igazolják, hogy ez egy apró, de rejtelmes sziget. Erdészeink pedig a különböző célokat egyidejűleg szolgálják.

A terület kedvezőtlen vízellátású, a legtöbb helyen csak a csapadékra számíthatunk. Az összefutó völgyek kivételével a talaj termőrétege igen sekély, ezt jól tükrözi az erdőállományok összetétele.

Az árnyékos, besugárzástól védett helyeken ugyan láthatunk néhány bükkfát, ezekből legföljebb néhány tucat van belőle az erdészet egész területén.

A száraz termőhelyi viszonyokat jobban viselő tölgyesek és cseresek a leggyakoribbak, illetve sokféle vegyes összetételű elegyes állomány uralja a vidéket. A klímaváltozás miatt a levegő páratartalma csökken, így az erdők átalakulása a változatos fafajösszetétel irányába tart.

A 20. század második feléig tartó fenyvesítés hatásai itt is látszanak, bár a feketefenyő pusztulása ezt a régiót is elérte.

A fenyvesek helyét a különböző lombos fafajokkal elegyes cseresek, a délre néző száraz oldalakon a karsztbokor erdőjelleg és molyhos tölgyesek veszik át.

A vegyes, változatos erdők az eltérő talajviszonyok miatt a legmegfelelőbbek ezen a területen. A talajokat mállás során létrehozó alapkőzet is rendkívül változatos. Számos bánya működik vagy működött itt; alighanem kevés hely van a világon, ahol egy-kétszáz méteres távolságon belül dolomitot, folyami kavicsot és bauxitot egyaránt rejt a föld mélye.

Az erdő természetes élőhelye a vad, ezért az erdőgazdálkodásnak része a tervezett, az élőhely igényeit szem előtt tartó vadgazdálkodás.

Az Uzsai Erdészet területén mindegyik hazai nagyvadfaj – gímszarvas, őz, dám, muflon, vaddisznó - megtalálható.

A vadgazdálkodás az állományszabályozás minden elemére kiterjed, vendégvadászatokra, etetésre, különböző vadgazdálkodási berendezések létesítésére és fenntartására.

Horváth Iván

Budapesti Erdőgazdaság Zrt.

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2020/3 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Pilisi lakomák

A Pilis lenyűgöző, fenséges, fejedelmi hely. Szinte hallani Mátyás király vezéreinek döngő lépteit, s ahogyan kupáikat a nehéz asztalra csapják. Régen királyi vadászterület volt, ám méltóságát máig megőrizte. A Római birodalom virágzásának idején a Duna mentén futó védvonalakat összekötő utak közül több a Pilis, Visegrádi-hegységen keresztül vezetett.

Zöld Hetek

Amikor az ember és az erdő kapcsolatára gondolok, mindig Áprily Lajos verssora jut az eszembe: „Engem az erdő véd s szeret, utaimon erdők kisértek”, mert tökéletesen megfogalmazza, hogyan kellene nekünk, embereknek az erdőhöz viszonyulnunk. Akik az erdők közelében élnek vagy foglalkozásukból adódóan az erdőhöz kötődnek, azoknak egyszerűbb.

Az erdőszegély dísze

Az Országos Erdészeti Egyesület által tavaly meghirdetett online szavazáson a három felterjesztett őshonos fafajunk közül a tatár juhar (Acer tataricum) kapta a legtöbb voksot. Így 2020-ban ez a nagyközönség által kevésbé ismert faj lett az év fája. Faanyagát nem sokra becsülik, ökológiai-állományszerekezeti szempontból azonban fontos faj, egyben kiváló parkfa.

Egyenrangú társak

Hűség. Talán a legkifejezőbb szavunk a kutyára. Már ősidők óta az ember hű társa, ragaszkodása és alázatossága páratlan az ember-állat kapcsolatában, és a változó világhoz való alkalmazkodása is egyedülálló. Amellett, hogy családtagok, a fajtáktól függően munkákra is használhatók, gondoljunk csak az őrző-védő, terelő, terápiás, vakvezető, szánhúzó vagy hadi kutyákra, és persze a vadászkutyákra.

Vadászati kincsek a Rinya-ágak mentén

A Balatontól egészen a Dráváig húzódó Belső-Somogy, a Rinyák vidéke sok évszázad tapasztalatait, a modern kor emberének természetszeretetét és a ma élők mindennapjait ünneppé varázsoló csodálatos harmóniát tárja elénk. Ezek az értékek adják az „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás egyik vidéki fundamentumát.

Alkotói természet, természetben alkotás

Erdei barangolásaink során sokszor találkozunk épített erdei létesítményekkel. Arra azonban kevesen gondolnak, mennyi szakismeret szükséges ahhoz, hogy ezeket az építményeket erdei környezetbe ágyazzuk, és ott üzemeltessük. Minden munkában visszatükröződik a tervező egyedi látásmódja is.

Veszélyben a tölgyek

A világkereskedelem napjainkra hihetetlenül kiterjedt és felgyorsult. Az év minden percében repülők, vasúti szerelvények és óriás tengerjáró hajók szállítják az árut a világ legkülönbözőbb pontjaira. A globális áruforgalomnak a nyilvánvaló előnyei mellett bőven vannak „mellékhatásai” is, például az idegenhonos növénykárosítók behurcolása, terjesztése.

Csak természetesen

Aranygombos Telkibányát, a hajdanvolt virágzó bányavárost és környékét a középkori leírások roppant erdőségekkel, gazdag aranybányákkal jellemezték. Az arany- és ezüstbányák mára kiapadtak, a roppant erdőség azonban – hála sok-sok erdészgeneráció lelkiismeretes munkájának – megmaradt, és folyamatosan gyarapodik.

Erdei építmények

Vörösné Baracsi Erzsébet 1980-ban végzett a Soproni Erdészeti és Faipari Egyetem faipari mérnöki karán, az Iparművészeti Főiskola Belsőépítész szakán pedig 1986-ban vette át diplomáját. Az erdészetek közül legelőször a Pilisi Parkerdő Zrt. kereste meg, a Sikárosi Vadászház belsőépítészeti munkálatait tervezte meg.

Kövesd a borostyánt a Nagyerdő szívében!

Debrecen „zöld tüdejében” vezet a NYÍRERDŐ Zrt. Nagyerdei Erdészeti Erdei Iskolájának Borostyán tanösvénye. A tanösvénytúrákon és egyéb erdei iskolai foglalkozásokon résztvevők a környezeti és a fenntarthatóságra nevelés módszereivel élményszerűen ismerkedhetnek meg a varázslatos Nagyerdő élővilágával.