Back to top

Negyedmilliós szépség a múltból

A Mecsek egyik legféltettebb lágyszárú növénye napjainkra szinte csak ezen a vidéken virágzik, kialakulása régmúltba eredeztethető, ugyanis átvészelte a jégkorszakot. A faj fennmaradásának feltétele az előhelyének dinamikus védelme.

A helyi erdőgazdálkodó szerepvállalása kulcsfontosságú, így nem véletlen, hogy a bánáti bazsarózsa a Mecsekerdő egyik hosszú távú természetvédelmi programjának zászlóshajója. A bazsarózsát az ókorban különböző betegségek kezelésére használták, virágja, magja amulettként szolgált. Sőt, már a görög mitológia isteneit gyógyító orvos, Paion is bevetette epilepszia ellen. Sokáig a gyökeréből készült kivonatáért termesztették.

Hazánkban a bazsarózsafélék családját egyetlen őshonos faj képviseli.

Az utolsó jégkorszak előtti időkből maradt ránk a Kárpát-medencében. Az emblematikus növény igazi otthona, természetes élőhelye a Kelet-Mecsek Tájvédelmi Körzet, aminek természetvédelmi erdőkezelője a Mecsekerdő Zrt. Botanikai felmérések szerint itt él a világon fellelhető bazsarózsa-állomány 90 százaléka. A Magyarországon kívüli populációk mára erőteljesen visszaszorultak, ezért különösen fontos egyik legszebb bennszülött vadvirágunk megóvása.

Hosszúhetényről és a környező tájról az első igazi, tudományos leírást a nagy természettudós és polihisztor, Kitaibel Pál készítette 1799-ben, amikor gyalogosan bejárta a területet.

Ő említi először és külön ki is emeli a bánáti bazsarózsát a táj különleges faunájának részletes ismertetésekor.

A bánáti bazsarózsa évelő növény. Májusban könnyen felismerhetjük nagy, sötét bíborszínű virágairól. Termőjét sok aranysárga porzó veszi körül, nagy menyiségű pollenjét előszeretettel fogyasztják a bundásbogarak. Leggyakrabban déli kitettségű, kevésbé záródott erdőkben találkozhatunk vele - karsztbokorerdőkben, száraz tölgyesekben, tisztások szegélyén. A faj természetvédelmi értéke 250 ezer forint.

Megfontoltan, kíméletesen

A felelős erdőgazdálkodók elkötelezettek a biodiverzitás, az őshonos növény- és állatfajok és a természeti értékeink megóvásáért. A Mecsekerdőnél immár tíz éve zajló nagyszabású bazsarózsa élőhelyvédelmi program tapasztalatai és eredményei a természetközeli erdőgazdálkodás mellett szólnak.

„Mi nem elszenvedjük a ránk rótt felelősséget, hanem aktívan teszünk azért, hogy ez a szívós, ám mégis törékeny növény továbbra is otthon érezze magát” – mondta Ripszám István.

A Mecsekerdő Zrt. vezérigazgatója hozzászokott a jellegzetes adottsághoz: az erdőgazdaság által kezelt erdőterületek 75 százaléka valamilyen védelemmel érintettek. „Gazdálkodásunk során az ezzel járó szempontokat messzemenőkig figyelembe vesszük. A kíméletes fakitermelési technológiához speciális erdészeti közelítő gépek kellenek. A projekt egyik eleme ezért az infrastrukturális feltételek megteremtése volt. Egyre nagyobb területen alkalmazunk szálalást, aminek távlati célja, hogy folyamatos erdőborítás alakuljon ki, ahol nem keletkezik vágásterület. Így őrizhetjük meg a Kelet-Mecsek jellegzetes tájképi értékét.”

Az élőhely a tét

Az évek során alkalmazott erdőnevelési beavatkozásoknak köszönhetően javultak a bánáti bazsarózsa életfeltételei. Nőtt a virágzó egyedek száma, amely kedvez a populáció fennmaradásának.

„Mivel a terjedését a fényviszonyok javításával lehet elősegíteni, tisztások képzésével a füves élőhelyek helyreállítását és védelmét tűztük ki célul.

Összetett fejlesztés

„A Bánáti bazsarózsa megőrzése, komplex élőhely-védelem a Kelet-Mecsek tájvédelmi körzetben és közvetlen környezetében” (KEOP 3.1.2.) elnevezésű, 2009. novemberben kezdődött komplex fejlesztés célkitűzése az őshonos növény- és állatfajok védelme, élőhelyük megőrzése. Ennek érdekében a természetközeli erdőgazdálkodás infrastrukturális feltételeinek megteremtése, valamint az emberi tevékenységek során kialakult másodlagos élőhelyek fenntartása és az invazív fajok visszaszorítása is megvalósult.

Intézkedések:

1. A Kelet-Mecsek jellegének, tájképi értékének megtartása kíméletes erdőgazdálkodási módok (szálalás) alkalmazásával.

2. A tájegység kiemelt jelentőségű védett növénye, a bánáti bazsarózsa életfeltételeinek javítása.

3. A területen előforduló özönnövény, a fehér akác térhódításának megakadályozása, helyette őshonos fafajokból álló erdő létrehozása.

4. A Kelet-Mecsek füves élőhelyeinek védelme és helyreállítása.

5. Az agresszíven terjedő mirigyes bálványfa eltávolítása az idősebb erdőkből.

Ezek a nyíltabb területek a korábbi legeltetés, kaszálás elmaradása miatt előbb-utóbb elcserjésednek” – magyarázza a szakember. A bánáti bazsarózsa a fokozott záródás következtében visszahúzódik, majd gyengén vagy egyáltalán nem virágzik, tehát romlik a populáció szaporodási esélye. A tájvédelmi körzetben a társaság által kezelt 20 hektárnyi gyepterület beavatkozás nélkül idővel beolvadna a környező zárt erdőtömbbe, ami további növényritkaságok – például a tavaszi hérics, és számos orchideafaj – fennmaradását is veszélyezteti. A területen ezért bozótirtást végeznek, de a kaszálás is rendszeres. Ez a feladat sok kézi munkát igényel. Ripszám István a projekt kezdetekor a Pécsváradi Erdészetet vezette, tisztában volt a helyi munkaerőviszonyokkal. „Mindig szükség van megbízható brigádokra.

Egy erdőgazdaság a hátrányos helyzetű térségekben is tud munkát kínálni, megélhetést biztosítani. Ez is a vidék megtartó erejének növelését, fenntarthatóságát szolgálja.” –hangsúlyozza.

Tájidegen fajokból itt sincs hiány, de az élőhelyen sikerült megakadályozni a fehér akác térhódítását; területi részaránya csökkent, helyette őshonos fafajokból álló erdőt hoztak létre. Az idősebb erdökből az agresszíven terjedő mirigyes bálványfa egyedeit eltávolították, ezáltal javul az erdők természetességi mutatója és növekszik értéktermelő képességük is.

A vezérigazgató bizakodóan tekint a programra, a helyreállított állapot fenntartása érdekében a területet monitorozzák, és folyamatos az utógondozás.

A tízévenként megújított erdészeti erdőtervek a későbbiekben is szavatolják az állapotváltozások rögzítését.

„Ez a virág évezredek alatt sem tűnt el, ami elődeink munkájának is köszönhető. Kötelességünk körültekintő tájhasználat keretében gondoskodni a fennmaradásáról, erősödéséről.”

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2020/3 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Pilisi lakomák

A Pilis lenyűgöző, fenséges, fejedelmi hely. Szinte hallani Mátyás király vezéreinek döngő lépteit, s ahogyan kupáikat a nehéz asztalra csapják. Régen királyi vadászterület volt, ám méltóságát máig megőrizte. A Római birodalom virágzásának idején a Duna mentén futó védvonalakat összekötő utak közül több a Pilis, Visegrádi-hegységen keresztül vezetett.

Zöld Hetek

Amikor az ember és az erdő kapcsolatára gondolok, mindig Áprily Lajos verssora jut az eszembe: „Engem az erdő véd s szeret, utaimon erdők kisértek”, mert tökéletesen megfogalmazza, hogyan kellene nekünk, embereknek az erdőhöz viszonyulnunk. Akik az erdők közelében élnek vagy foglalkozásukból adódóan az erdőhöz kötődnek, azoknak egyszerűbb.

Az erdőszegély dísze

Az Országos Erdészeti Egyesület által tavaly meghirdetett online szavazáson a három felterjesztett őshonos fafajunk közül a tatár juhar (Acer tataricum) kapta a legtöbb voksot. Így 2020-ban ez a nagyközönség által kevésbé ismert faj lett az év fája. Faanyagát nem sokra becsülik, ökológiai-állományszerekezeti szempontból azonban fontos faj, egyben kiváló parkfa.

Vadászati kincsek a Rinya-ágak mentén

A Balatontól egészen a Dráváig húzódó Belső-Somogy, a Rinyák vidéke sok évszázad tapasztalatait, a modern kor emberének természetszeretetét és a ma élők mindennapjait ünneppé varázsoló csodálatos harmóniát tárja elénk. Ezek az értékek adják az „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás egyik vidéki fundamentumát.

Alkotói természet, természetben alkotás

Erdei barangolásaink során sokszor találkozunk épített erdei létesítményekkel. Arra azonban kevesen gondolnak, mennyi szakismeret szükséges ahhoz, hogy ezeket az építményeket erdei környezetbe ágyazzuk, és ott üzemeltessük. Minden munkában visszatükröződik a tervező egyedi látásmódja is.

Veszélyben a tölgyek

A világkereskedelem napjainkra hihetetlenül kiterjedt és felgyorsult. Az év minden percében repülők, vasúti szerelvények és óriás tengerjáró hajók szállítják az árut a világ legkülönbözőbb pontjaira. A globális áruforgalomnak a nyilvánvaló előnyei mellett bőven vannak „mellékhatásai” is, például az idegenhonos növénykárosítók behurcolása, terjesztése.

Csak természetesen

Aranygombos Telkibányát, a hajdanvolt virágzó bányavárost és környékét a középkori leírások roppant erdőségekkel, gazdag aranybányákkal jellemezték. Az arany- és ezüstbányák mára kiapadtak, a roppant erdőség azonban – hála sok-sok erdészgeneráció lelkiismeretes munkájának – megmaradt, és folyamatosan gyarapodik.

Erdei építmények

Vörösné Baracsi Erzsébet 1980-ban végzett a Soproni Erdészeti és Faipari Egyetem faipari mérnöki karán, az Iparművészeti Főiskola Belsőépítész szakán pedig 1986-ban vette át diplomáját. Az erdészetek közül legelőször a Pilisi Parkerdő Zrt. kereste meg, a Sikárosi Vadászház belsőépítészeti munkálatait tervezte meg.

Kövesd a borostyánt a Nagyerdő szívében!

Debrecen „zöld tüdejében” vezet a NYÍRERDŐ Zrt. Nagyerdei Erdészeti Erdei Iskolájának Borostyán tanösvénye. A tanösvénytúrákon és egyéb erdei iskolai foglalkozásokon résztvevők a környezeti és a fenntarthatóságra nevelés módszereivel élményszerűen ismerkedhetnek meg a varázslatos Nagyerdő élővilágával.

Háborítatlan vizek lakója

Vándorló eleink minden valószínűség szerint a Kárpát-medencében találkoztak először nagyobb számban vidrával. Legalábbis erre enged következtetni, hogy ugyanazzal a névvel illetjük ezt a vizes élőhelyekhez szorosan kötődő ragadozó állatot, mint a környező szláv népek. A faj a 19. században még igen elterjedt volt az egész medencében.