Back to top

Mesél a besenyői erdő

A SEFAG Zrt. Sziágyi Erdészeti Erdei Iskoláját az elsők között alakították ki hazánkban. A Sziágyon eltöltött napok megalapozzák a fiatalok természetismeretét, természetszeretetét, fejlesztik környezettudatosságukat, -érzékenységüket. A Nagyatád térségében, a somogyi erdő rengetegében működő erdei iskola minősített programjaihoz szorosan kapcsolódik a közeli tanösvényhálózat.

Minden korosztály megtalálja a számára legmegfelelőbb tanösvényt, az útvonalak jelzéseit, az információs táblákat, melyeket az életkori sajátosságok figyelembevételével alakítottuk ki. A legkisebbeket a Sárga csiga tanösvény várja; a mintegy három kilométeres séta során betekintést nyerhetnek a gombák világába, a fák alaktanába, az erdő szintjeibe, a vadfajok életébe és az évszakok változásába is.

Pihenőhely a Mesél a besenyői erdő tanösvény mentén

A Piros levél tanösvényünkön bemutatjuk az erdész szakmát és az erdőgazdálkodás szépségeit. A Zöld nyúl tanösvényen sorra vesszük az erdőgazdálkodás munkafolyamatait, köztük a természetes felújítást. A Fekete fa tanösvényen sétálva megismerkedünk a gerinctelen erdőlakókkal, valamint a madarakkal, az emlősökkel és a táplálékhálózatokkal.

A Fürge szarvas erdei tornapályán elhelyezett mászógúlán, a bakugrón, a nyújtókon még jobban megmozgathatjuk a végtagjainkat, és természetesen a játék sem maradhat el a libikókán és a csúszdán.

Dr. Studinka László nevét viseli a lábodi erdő turisztikai tengelyén végighúzódó tanösvényünk, melyet kerékpárral is bejárhatunk. Ez az útvonal a Sziágyi Erdészeti Erdei Iskolát a petesmalmi Dr. Studinka László Természetismereti Központtal köti össze. A táv felénél érdemes megállni a Nagysalléri Vadasparknál.

Ösztöpei óriás duglászfenyő

Élményekben és természeti szépségekben gazdag kirándulás várja az iskolásokat, turistákat, családokat, természetbarátokat a Mesél a besenyői erdő tanösvényünkön. A táj minden évszakban változatos: tavasszal a virágzó fákban gyönyörködhetünk, nyáron hallgathatjuk az erdőlakó madarak énekét, ősszel megfigyelhetjük a lombszíneződést és a gombákat, felfigyelhetünk a dámszarvasok barcogására, a téli hóban pedig állatok nyomaira bukkanhatunk.

A tanösvény a Sziágyi Erdészeti Erdei Iskolából indul, és a rinyabesenyői erdőtömb legrejtettebb erdeiben halad. A területet a termőhelyi kettősség jellemzi.

A száraz homoktalajokon cser, erdeifenyő, míg a homokbuckák észak-déli vonulatainak mélyedéseiben égeres állományok láthatók, a jó minőségű agyagbemosódásos barna erdőtalajokon pedig az ország egyik legjobb adottságú síkvidéki kocsányos tölgy állományát találjuk.

A Sziágypusztai pihenőnél az egykori kúria romjai fogadnak. A kúria a Botykai birtokhoz tartozott, de a II. világháború idején lebontották. A hosszú épületben négy cselédlakás volt, a pince maradványai még láthatók. A Sziágypusztán élő uradalmi munkások a 19. század első felében a Somssich, Czindery és gróf Festetics családok birtokain dolgoztak. A sziágyi temetőben még fellelhető kőkereszt a Balaskó családé volt, a sziágypusztai cselédek temetkeztek itt.

A Nagysalléri Vadasparkba is érdemes ellátogatni

Németmezőben álló kilátóból megfigyelhetjük a változatos termőhelyek gazdag élővilágát, kis szerencsével ragadozómadarakat is láthatunk. Tovább haladva, a Varasdi erdősházra már csak a hatalmas tölgyfa emlékeztet. Az erdősházak szerepe a századfordulón az erdők őrzése volt. Az épületet, mely emlékében az utolsó erdész nevét őrzi, az 1960-as években lebontották. A túra során az egykori kisvasút nyomvonalai is feltűnnek.

A tanösvény ékessége és természeti szépségeinek egyike a kandeláber fenyő, amely a rinyabesenyői erdőtömb rejtett kincsei közé tartozik.

Magyarországon az öszpötei kandeláberfa a rekorder, ez a duglászfenyő az elágazás alatt mért 490 centiméteres törzskerületével és a 35 méter magasságával kiemelkedik a többi közül. A teljesen egészséges, monumentális fa onnan kapta a nevét, hogy törzséből alacsonyan óriási, közel vízszintes oldalágak erednek, amelyek pár méter után válnak függőlegessé, így egy gyertyatartóhoz hasonlítható. A fenyő a lombos fák társaságában rejtőzik, ezért legjobban lombhullás után csodálható meg. Messziről valóságos facsoportnak tűnik az erős oldalágak miatt. Nemcsak kora és mérete figyelemre méltó, hanem formája is feltűnő.

Kilátó a sziágyi mezőn

A 19. század derekán Rinyabesenyőhöz tartozott a mára eltűnt Öszpöte falu is, nevének eredetét idáig nem sikerült megfejteni. Az ott kialakított erdei pihenőhelyen elfogyaszthatjuk a hosszú túrára magunkkal hozott elemózsiát.

A tanösvény újabb különleges látnivalói a Sissi fák.

A magyarok szeretett királynéjának halála mélységes és őszinte gyászt váltott ki hazánk lakosságából, emlékére zöld duglászokból ültettek emlékfacsoportot. Magasságuk harminc, törzsátmérőjük egy méter körüli.

Utolsó állomásunk a Sziágyi mezőben található kilátóhoz vezet. Somogy megye kiváló vadállománnyal és rendkívül változatos természeti adottságokkal rendelkezik, és az egyik legerdősültebb térsége az országnak. Vadászterületeinken minden hazánkban élő nagyvadfaj megtalálható, a gím- és dámszarvas mellett nagyszámban vaddisznó és őz, valamint kisebb mennyiségben muflon is. Kirándulásunkat az erdei iskolánál zárjuk.

A dr. Studinka László tanösvény kerékpárral is bejárható

Szeretettel várjuk a természetbarátokat tanösvényeinkre!

Mihály Betta

SEFAG Zrt. Sziágyi Erdészeti Erdei Iskola

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2020/3 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Pilisi lakomák

A Pilis lenyűgöző, fenséges, fejedelmi hely. Szinte hallani Mátyás király vezéreinek döngő lépteit, s ahogyan kupáikat a nehéz asztalra csapják. Régen királyi vadászterület volt, ám méltóságát máig megőrizte. A Római birodalom virágzásának idején a Duna mentén futó védvonalakat összekötő utak közül több a Pilis, Visegrádi-hegységen keresztül vezetett.

Zöld Hetek

Amikor az ember és az erdő kapcsolatára gondolok, mindig Áprily Lajos verssora jut az eszembe: „Engem az erdő véd s szeret, utaimon erdők kisértek”, mert tökéletesen megfogalmazza, hogyan kellene nekünk, embereknek az erdőhöz viszonyulnunk. Akik az erdők közelében élnek vagy foglalkozásukból adódóan az erdőhöz kötődnek, azoknak egyszerűbb.

Az erdőszegély dísze

Az Országos Erdészeti Egyesület által tavaly meghirdetett online szavazáson a három felterjesztett őshonos fafajunk közül a tatár juhar (Acer tataricum) kapta a legtöbb voksot. Így 2020-ban ez a nagyközönség által kevésbé ismert faj lett az év fája. Faanyagát nem sokra becsülik, ökológiai-állományszerekezeti szempontból azonban fontos faj, egyben kiváló parkfa.

Vadászati kincsek a Rinya-ágak mentén

A Balatontól egészen a Dráváig húzódó Belső-Somogy, a Rinyák vidéke sok évszázad tapasztalatait, a modern kor emberének természetszeretetét és a ma élők mindennapjait ünneppé varázsoló csodálatos harmóniát tárja elénk. Ezek az értékek adják az „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás egyik vidéki fundamentumát.

Alkotói természet, természetben alkotás

Erdei barangolásaink során sokszor találkozunk épített erdei létesítményekkel. Arra azonban kevesen gondolnak, mennyi szakismeret szükséges ahhoz, hogy ezeket az építményeket erdei környezetbe ágyazzuk, és ott üzemeltessük. Minden munkában visszatükröződik a tervező egyedi látásmódja is.

Veszélyben a tölgyek

A világkereskedelem napjainkra hihetetlenül kiterjedt és felgyorsult. Az év minden percében repülők, vasúti szerelvények és óriás tengerjáró hajók szállítják az árut a világ legkülönbözőbb pontjaira. A globális áruforgalomnak a nyilvánvaló előnyei mellett bőven vannak „mellékhatásai” is, például az idegenhonos növénykárosítók behurcolása, terjesztése.

Csak természetesen

Aranygombos Telkibányát, a hajdanvolt virágzó bányavárost és környékét a középkori leírások roppant erdőségekkel, gazdag aranybányákkal jellemezték. Az arany- és ezüstbányák mára kiapadtak, a roppant erdőség azonban – hála sok-sok erdészgeneráció lelkiismeretes munkájának – megmaradt, és folyamatosan gyarapodik.

Erdei építmények

Vörösné Baracsi Erzsébet 1980-ban végzett a Soproni Erdészeti és Faipari Egyetem faipari mérnöki karán, az Iparművészeti Főiskola Belsőépítész szakán pedig 1986-ban vette át diplomáját. Az erdészetek közül legelőször a Pilisi Parkerdő Zrt. kereste meg, a Sikárosi Vadászház belsőépítészeti munkálatait tervezte meg.

Kövesd a borostyánt a Nagyerdő szívében!

Debrecen „zöld tüdejében” vezet a NYÍRERDŐ Zrt. Nagyerdei Erdészeti Erdei Iskolájának Borostyán tanösvénye. A tanösvénytúrákon és egyéb erdei iskolai foglalkozásokon résztvevők a környezeti és a fenntarthatóságra nevelés módszereivel élményszerűen ismerkedhetnek meg a varázslatos Nagyerdő élővilágával.

Háborítatlan vizek lakója

Vándorló eleink minden valószínűség szerint a Kárpát-medencében találkoztak először nagyobb számban vidrával. Legalábbis erre enged következtetni, hogy ugyanazzal a névvel illetjük ezt a vizes élőhelyekhez szorosan kötődő ragadozó állatot, mint a környező szláv népek. A faj a 19. században még igen elterjedt volt az egész medencében.