A szeptember 15-i, három óra hosszú élő („live streaming”) közvetítés után a rendezvény továbbra is elérhető, az online statisztikák adatai nagy érdeklődést mutatnak. Öt nappal később a portál honlapján már 1400 fölötti volt a nézőszám, de a Facebookon keresztül ennél sokkal több néző tekintette, osztotta meg az anyagot.
Felváltva követték egymást a nemzetközi szakértőkkel folytatott online beszélgetések, a stúdióban ülő ágazati képviselők véleménye és a lengyel almatermesztőkkel készült riportok, helyzetértékelések.
A lengyel helyzet
Sok szempontból különleges volt mind a 2019/2020-as értékesítési szezon, mind a most záruló 2020-as vegetációs időszak. A tavalyi alacsony termés több országban erősen korlátozta a kínálatot, majd a koronavírus-világjárvány (a kezdeti bizonytalanság és logisztikai nehézségek után) kifejezetten növelte a keresletet a gyümölcsökre és zöldségfélékre.
Az almát a fogyasztók egészségesnek és biztonságosnak tekintették, a nagyobb kereslet hatására drágult a gyümölcs, a 2019-es alacsony termés ellenére nyereségesen zárták az idényt az almatermesztők és -forgalmazók. A lengyel tárolókból májusra, júniusra kifogytak a készletek.
A helyzet nagyon változatos, nehéz pontos becslést készíteni. Az ország Európa legnagyobb almatermelője, az országos termés fele-fele arányban kerül frissfogyasztásra és a feldolgozóiparhoz. Étkezési almából a belső fogyasztás körülbelül félmillió tonna, ezért a kivitel nagyon fontos a lengyel almatermesztők számára. Idén egész Európában voltak tavaszi fagykárok, az EU összes almatermése kisebb, mint 2019-ben.
Az idei év számára is tele volt kihívásokkal. Ilyen volt a nagyon enyhe tél, majd a több hullámban érkezett (de területenként, ültetvényenként nagyon eltérő mértékű) tavaszi fagyok, júniusban pedig a túl sok csapadék. A sok eső nemcsak a varasodás elleni védelmet nehezítette meg, de erős hajtásnövekedést, vegetatív túlsúlyt és valószínűleg ennek hatására váratlanul erős nyári gyümölcshullást okozott. Sok termelőnél nem sikerült jól a növényvédelem, ez az ipari alma arányát fogja növelni. Nála jó a minőség, de a Jonagold, Sampion és Ligol fajtáknál a túlméretes gyümölcsök problémájával szembesülnek. Az EU piacán a 70-80 milliméteres alma a keresett, de e fajták gyümölcsei már három-négy héttel a szedés előtt elérték a 80 millimétert. Ezért azokat biztosan nem fogják tudni exportálni.
Azt javasolja kollégáinak, tartsák ki az árakat.
A termelő országokban kisebb a termés, s várhatóan folytatódik az egészségtudatos vásárlási, fogyasztási trend. Szerinte a gyenge árakat az okozza, hogy mindig vannak termelők, akik túl olcsón odaadják a gyümölcsöt. Nyilván különösen összetett kérdés ez, a döntéseket nem egyszerű meghozni, rengeteg dolgot kell figyelembe venni, például nagyon eltérők lehetnek az üzemek adottságai, költségszintjei. Mégis, ha a jövőben gondolkodnak és fejleszteni, korszerű, kiváló minőséget adó, versenyképes ültetvényeket és struktúrát akarnak létrehozni a termelők, akkor küzdeniük kell az olyan árakért, amelyek ezeket a fejlesztéseket lehetővé teszik.
Ahol áttérnek körtéreBen Vorstenmans, a BASF Benelux régiós képviselője a belga és holland helyzetet ismertette. Ott is voltak tavaszi fagykárok, amelyeket súlyosbított az előző évi magas termésszint (a virágrügyek fagyra érzékenyebbek voltak). Az idei vegetáció nagy része ott száraz volt, a lisztharmatra kellett különösen figyelniük, s júliusban az igen magas hőmérséklet napégést okozott. Ők is tapasztalták a vásárlási kedv növekedését, de a helyben termett gyümölcsök felértékelődését is.
A két országban évente 200-300 hektár almaültetvényt számolnak fel, helyükre más gyümölcsfajokat telepítenek. A holland körtetermesztés már majdnem kétszerese az almáénak, nagy szerkezetváltás zajlott le. Belgiumban a körte mellett nő az érdeklődés a bogyós gyümölcsűek és a szőlő iránt is, illetve a cseresznye termőterülete is nő. |
Többen is kiemelték, hogy a lengyel almaültetvényekben bekövetkezett károk mértéke termőtájanként nagyon eltér. A grójeci termőtájon általában jobb a helyzet. A Lublin, Sandomierz környéki termőtájakon változatosabb a kép.
(Kicsi, pár méteres magasságkülönbségek is döntőek voltak a fagykárok mértékében. Sok helyen csak a fák felső részén maradt meg az alma.)
A közép- és kelet-európai helyzetet többen kommentálták, megemlítve a magyarországi fagykárok miatti nagyon alacsony terméskilátásokat.
Az idén várható árakról sok vélemény elhangzott, mind az étkezési, mind az ipari alma helyzetét megvitatták a résztvevők. A pozitív összkép ellenére érződött a bizonytalanság, nehéz jó árprognózist adni. Nyilván meghatározó lesz a minőség, tárolhatóság. Azt ajánlották a termelőknek, hogy ne feledkezzenek meg a betárolt alma minőségének folyamatos ellenőrzéséről.
Új belépők Kelet-Európában
Andriy Yarmak római FAO-szakértő a lengyel alma új, feljövőben lévő versenytársairól, a kelet-európai régióról, elsősorban Szerbia, Ukrajna és Moldávia almatermesztéséről beszélt. E három országban együttvéve kb. 2,2 millió tonna termésre számítanak idén.
Szerbiában jó minőségű, intenzív ültetvények fordulnak termőre, és az Orosz Föderációba irányuló export mellett a termelők igyekeznek diverzifikálni felvevőpiacukat. Árujuk jó minőségű, elviseli az akár 40 napos szállítást is, így ők is próbálnak bejutni a közel-keleti és délkelet-ázsiai piacokra.
Az oroszországi almatermés az ottani telepítéseknek köszönhetően az embargó életbe lépése óta növekszik, idén a rossz évjárat miatt átmeneti, enyhe visszaeséssel. Az importjuk csökken, viszont a magas fogyasztói árak miatt a fogyasztás is. Iránból, Törökországból és a kaukázusi országokból is vásárolnak. Kazahsztán, Üzbegisztán, Türkmenisztán is igyekszik fejleszteni, jó almaültetvényeket létesítenek, de tőkehiány miatt nem haladnak jól a hűtőkapacitások kiépítésével.
Andriy Yarmak szerint nagyon fontos odafigyelni ezekre az országokra. Egyértelműen feljövőben vannak, jó minőségű, korszerű ültetvényeket telepítenek. A logisztikában, hűtőtárolásban még jelentős a lemaradásuk, de ez a helyzet gyorsan megváltozhat.
Olasz megoldás vendégmunkára
Az olasz helyzetről Alessandro Dalpiaz, az ottani almatermesztők 80%-át tömörítő Assomela szervezet képviselője beszélt. Elmondta, hogy felvevőpiacaikon január–februárban 5-8, március–áprilisban már 20-25%-os fogyasztásnövekedést láttak. Az árak átlagban 25%-kal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban, az értékesítési szezont jó eredménnyel zárták.
Az idei vegetációs időszak a helyi tavaszi fagykárokat leszámítva összességében kedvezett az olasz almaültetvényeknek, a kilátások jók, mind a mennyiség, mind a minőség szerint.
Mára a helyzet javult, többségében bolgár és román vendégmunkások szüretelnek. Jó megoldásnak látszik a helyi önkormányzatok által bevezetett úgynevezett „aktív karantén”. A vendégmunkások csoportjait érkezésük után 14 napig elkülönítik, de ezalatt (külön munkacsoportokban) már dolgozhatnak. Jónak tartják az értékesítési kilátásokat is, keresleti piac lesz Európában az almára.
Fejlesztések az USA-ban
A Washington Állami Egyetem (WSU) kutatójával, Karen Lewis-szal készült interjú bepillantást adott az ottani helyzetbe. Az északnyugaton fekvő Washington állam az USA almatermesztésének központja. A mai ültetvények már modernek, kevésbé kitettek a káros éghajlati hatásoknak. Az idei év nagyon száraz volt ott, de ez kevés gondot okozott, mert minden ültetvény öntözött.
Gyümölcse már kapható a piacon, igen jó marketing kapcsolódik hozzá, ami magasan kiemeli a többi fajta közül. Kizárólag Washington államban telepíthető. Jellemző a fajtainnováció más államokban is, a különböző nemesítőműhelyekből kikerült új fajták helyi termesztése.
Az idei évjárat egészében jó volt az almaültetvényekben, de érezhetők a klímaváltozás jelei, a túl magas nyári hőmérséklet kihívás a termesztők számára. A nyugati part hőhullámai, aszályai, tűzvészei nagy, országos problémát jelentenek. A Covid19-világjárvány az egész termelési és ellátási láncban sok gondot okozott. Washington állam ültetvényeiben körülbelül 30 ezer, főleg mexikói vendégmunkás dolgozik.
Bár már megjelentek a piacon az első gyümölcsszedő robotok, elterjedésükről egyelőre nincs még szó.
Varga László
Nébih Mezőgazdasági Genetikai
Erőforrások Igazgatóság, Kertészeti
Szaporítóanyag Felügyeleti Osztály