Back to top

Erdészkilátó

A Zalakarosi Parkerdőben, a Csiga-túra tanösvény közvetlen szomszédságában áll a 2018-ban átadott, tölgyfából készült Erdészkilátó. A 192,3 méterrel a tengerszint felett található építmény egész évben látogatható.

A Zalakaros település által üzemeltetett 23 méter magas kilátót a Zalaerdő Zrt. mintegy 50 millió forint saját forrásból építette újjá. A beruházással az elődjétől teljesen más szerkezetű és küllemű, jóval nagyobb méretű építményt hozott létre. Amíg az előző kilátónak hengeres faszerkezetű tornya volt, az új épületé rétegelt, ragasztott tartókból áll össze, így sokkal jobban bírja az időjárás hatásait. A járófelületek vastag keményfa burkolatot, a tetőhéjazat pedig szintén időtálló, korcolt lemezfedést kapott. A kilátó feltűnő zöld színe kiválóan illik az erdei környezethez és a mellette található borozó vidám hangulatához.

A 17,5 méter magas kilátószintről belátjuk a Zalakaros feletti domboldalt, a környező gyönyörű erdőket, szép idő esetén pedig tisztán kivehető a Kis-Balaton, illetve a Balaton-felvidék.

A Zalakarosi Parkerdőben kellemes sétautak vezetnek – köztük a Csiga-túra tanösvény –, a Kilátó Borozóban pedig nemcsak megpihenhetnek a kirándulók, hanem a kedves kiszolgálás után rendkívül ízletes étkeket kóstolhatnak. Az erdő alkalmanként sportrendezvényeknek is otthont ad, rendeznek itt körpályás terepkerékpár-versenyt, gyalogtúrákat, valamint családi- és sportnapokat.

Fenyvespusztai állatsimogató

Az Erdészkilátó mellett haladó, mintegy 1 kilométer hosszú Csiga-túra tanösvényen információs táblák segítik a tájékozódást, illetve az erdő élővilágának megismerését. Felgyorsult világunkban mindenkinek szüksége van egy-egy nyugodt órára, ráérős sétára, családi kirándulásra. Ezek az alkalmak energiával töltenek fel, és erőt adnak a sokszor monoton hétköznapokhoz. Az erdőn át vezető Csiga-túra tanösvény mindenkinek lehetőséget ad a lassításra, a szemlélődésre, már az elnevezése is erről árulkodik.

A közel egy órás séta során az interaktív táblákat olvasgatva megismerkedhetünk egyebek mellett az erdő gazdasági és védelmi szerepével, közjóléti feladataival.

Az állami erdőgazdaságok sokat tesznek azért, hogy bakancsos turistaként bejárhassuk egész Magyarországot. Turistautakat újítanak meg, szálláshelyeket korszerűsítenek és építenek, erdei iskolákat és kisvasutakat üzemeltetnek,
a sorra létrehozott és rendszeresen karbantartott kilátókból pedig a magasból tárul elénk a táj, föntről csodálkozhatunk rá természeti és kulturális értékeinkre.

Sorozatunkban az erdőgazdaságok egy-egy kilátóját ajánljuk Olvasóink figyelmébe.

Megtudjuk, hogy milyen gomba- és állatfajok élnek a Zalakarosi Parkerdőben, a hangostáblán pedig a madárfajok „énekét” is meghallgathatjuk. A tanösvény újdonságai az egyedi tervezésű relaxációs hullámpadok, de megpihenhetünk interaktív kockaforgatós padokon, valamint íves ülőhelyeken is.

A Csiga-túra tanösvény tervezésénél olyan megoldást választott a Zalaerdő Zrt., hogy a sétaút kialakítása és rendeltetésszerű használata csak a legszükségesebb mértékben befolyásolja az erdei élőhelyet és életközösséget, illetve a faállomány felújuló képességét. A tanösvényt érinti a Rockenbauer Pál dél-dunántúli Kéktúra útvonala.

A Zalakarosi Parkerdő a megye szívében húzódik, a névadó településtől nyugatra, Zalamerenyétől pedig délkeletre. Telis-tele van gyönyörű látnivalóval, és kiindulási pontja lehet számos izgalmas gyalogos, kerékpáros vagy autós kirándulásnak a környéken.

A közeli Zalakarosi Fürdő országosan és Európa-szerte is ismert és elismert családbarát komplexum. Igényes kialakításának, színes programjainak köszönhetően rengetegen látogatják egész évben.

Az állatbarátok is jó néhány úti cél közül választhatnak a környéken, sőt, különleges állatfajokkal is találkozhatnak például a Kápolnapusztai Bivalyrezervátumban vagy a Fenyvespusztai Állatsimogatóban. Izgalmas kalandokkal, különleges élményekkel vár a zalaszabari Zobori Élménypark és a zalamerenyei Pálos Malom is. Előbbi egyénileg, családosan, illetve csoportosan is látogatható. Az aktív pihenést, ökoturizmust kedvelő fiatalok, családok, baráti társaságok, iskolák és cégek számára egyaránt remek kikapcsolódási lehetőséget kínál nyugodt, idilli környezetben, a friss levegőn – a kaland és szórakozás jegyében.

A Pálos Malomban bemutatják az őrlés folyamatát, az építmény és némileg a pálos rend történetét, mindehhez a hengerszék zakatolása, a malomkő súrlódása is felidézi a régmúltat.

A tulajdonosok előre meghirdetett kulturális programokkal is kedveskednek az érdeklődőknek.

Kápolnapusztai Bivalyrezervátum

Tiszta időben az Erdészkilátóból is körvonalazódó Kis-Balaton környékét is érdemes felfedezni. A jobbára sík terep, és a több szakaszon kiépített kerékpárút kedvez a bicajos túrázóknak.

Steyer Edina

Zalaerdő Zrt.

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2020/3 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Pilisi lakomák

A Pilis lenyűgöző, fenséges, fejedelmi hely. Szinte hallani Mátyás király vezéreinek döngő lépteit, s ahogyan kupáikat a nehéz asztalra csapják. Régen királyi vadászterület volt, ám méltóságát máig megőrizte. A Római birodalom virágzásának idején a Duna mentén futó védvonalakat összekötő utak közül több a Pilis, Visegrádi-hegységen keresztül vezetett.

Zöld Hetek

Amikor az ember és az erdő kapcsolatára gondolok, mindig Áprily Lajos verssora jut az eszembe: „Engem az erdő véd s szeret, utaimon erdők kisértek”, mert tökéletesen megfogalmazza, hogyan kellene nekünk, embereknek az erdőhöz viszonyulnunk. Akik az erdők közelében élnek vagy foglalkozásukból adódóan az erdőhöz kötődnek, azoknak egyszerűbb.

Az erdőszegély dísze

Az Országos Erdészeti Egyesület által tavaly meghirdetett online szavazáson a három felterjesztett őshonos fafajunk közül a tatár juhar (Acer tataricum) kapta a legtöbb voksot. Így 2020-ban ez a nagyközönség által kevésbé ismert faj lett az év fája. Faanyagát nem sokra becsülik, ökológiai-állományszerekezeti szempontból azonban fontos faj, egyben kiváló parkfa.

Vadászati kincsek a Rinya-ágak mentén

A Balatontól egészen a Dráváig húzódó Belső-Somogy, a Rinyák vidéke sok évszázad tapasztalatait, a modern kor emberének természetszeretetét és a ma élők mindennapjait ünneppé varázsoló csodálatos harmóniát tárja elénk. Ezek az értékek adják az „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás egyik vidéki fundamentumát.

Alkotói természet, természetben alkotás

Erdei barangolásaink során sokszor találkozunk épített erdei létesítményekkel. Arra azonban kevesen gondolnak, mennyi szakismeret szükséges ahhoz, hogy ezeket az építményeket erdei környezetbe ágyazzuk, és ott üzemeltessük. Minden munkában visszatükröződik a tervező egyedi látásmódja is.

Veszélyben a tölgyek

A világkereskedelem napjainkra hihetetlenül kiterjedt és felgyorsult. Az év minden percében repülők, vasúti szerelvények és óriás tengerjáró hajók szállítják az árut a világ legkülönbözőbb pontjaira. A globális áruforgalomnak a nyilvánvaló előnyei mellett bőven vannak „mellékhatásai” is, például az idegenhonos növénykárosítók behurcolása, terjesztése.

Csak természetesen

Aranygombos Telkibányát, a hajdanvolt virágzó bányavárost és környékét a középkori leírások roppant erdőségekkel, gazdag aranybányákkal jellemezték. Az arany- és ezüstbányák mára kiapadtak, a roppant erdőség azonban – hála sok-sok erdészgeneráció lelkiismeretes munkájának – megmaradt, és folyamatosan gyarapodik.

Erdei építmények

Vörösné Baracsi Erzsébet 1980-ban végzett a Soproni Erdészeti és Faipari Egyetem faipari mérnöki karán, az Iparművészeti Főiskola Belsőépítész szakán pedig 1986-ban vette át diplomáját. Az erdészetek közül legelőször a Pilisi Parkerdő Zrt. kereste meg, a Sikárosi Vadászház belsőépítészeti munkálatait tervezte meg.

Kövesd a borostyánt a Nagyerdő szívében!

Debrecen „zöld tüdejében” vezet a NYÍRERDŐ Zrt. Nagyerdei Erdészeti Erdei Iskolájának Borostyán tanösvénye. A tanösvénytúrákon és egyéb erdei iskolai foglalkozásokon résztvevők a környezeti és a fenntarthatóságra nevelés módszereivel élményszerűen ismerkedhetnek meg a varázslatos Nagyerdő élővilágával.

Háborítatlan vizek lakója

Vándorló eleink minden valószínűség szerint a Kárpát-medencében találkoztak először nagyobb számban vidrával. Legalábbis erre enged következtetni, hogy ugyanazzal a névvel illetjük ezt a vizes élőhelyekhez szorosan kötődő ragadozó állatot, mint a környező szláv népek. A faj a 19. században még igen elterjedt volt az egész medencében.