Back to top

Közgazdász pincekulccsal - szekszárdi generációváltó

Közgazdász diplomával, nemzetközi kitekintéssel a háta mögött állapodott meg a családi vállalkozásban ifj. Vida Péter. Nagy kérdés: mi az, ami a szőlész-borász irányba terelte, annak ellenére, hogy szülei sem erre a pályára szánták?

Talán Szekszárd maga, a zegzugos sokszínűséggel, amely borainak jellegzetes, megfejthetetlen varázsát adja. A rejtőzködő borvidék, amely messziről csak egy dombsor, amihez közelebb kell jönni, hogy feltáruljanak a szurdokokban megbújó pincék, a dombokra felfutó szőlősorok.

Ám ha ez a romantika nem lenne elég, akkor biztosan az a családi vállalkozás nyújtotta sokszínűség vonzotta, amiben egy közgazdász könnyen megtalálja a helyét.

A családban tiszteletben tartották a döntését, soha nem mondták, hogy ezzel kellene foglalkoznia.

„Gyerekként csak annyit láttam belőle, hogy édesapám éjjel-nappal dolgozik, alig látjuk, s még a nyaralásból is hamarabb kell hazajönni”

– magyarázta, hogy a szőlőben mindig történnek váratlan események. Ráadásul a nagy gazdagság sem csillant meg előtte. Persze ebben nőtt fel, az alapvető értékrend, a kemény munka valahol a génjeibe lett kódolva.

ifj Vida Péter
Fotó: viniczai

„Szeretek logikusan gondolkodni, rövid ideig Írországban dolgoztam, majd itthon egy reklámügynökségnél helyezkedtem el” – vázolta, majd az is kiderült róla, hogy egy idő után már nem találta elegendőnek a kihívást, miközben szülein látta, a megsokasodott feladatot nehezen látják el. Az ügynökségnél a marketingtevékenységnek csak kis szeletében vett részt, miközben egy saját vállalkozásnál önállóan írhatja a szabályokat. Vonzotta az is, hogy maguk fogalmazzák meg az elérendő célokat, s az oda vezető utat is maga választhatja.

„Egyik pillanatban még a palackok beszerzésével foglalkozom, a következőben pedig már az értékesítés foglal le, vagy a kóstolóhelyiséget kell előkészíteni”

– sorolta a változatosságban rejlő előnyöket, és mutatott rá, hogy igazi „one man show”, amit végez. Úgy érzi magát, mint az utcazenész, aki egyszerre gitározik, szájharmonikázik és a hátára még egy dob is van kötve. A nap végére gyakran elfárad, de izgalmasabbnak tartja, mint a monoton hivatali munkát.

Édesapja a legjobb dűlőkben szerzett területeket, s úgy érzi, kötelességük ebből a maximumot kihozni. Bár fontos az anyagi fenntarthatóság, de nem az motiválja, hogyan lehetne több pénzt keresni, inkább, hogy miként tudnának még jobbak lenni a szakmában. Ehhez ott vannak, a világon is egyedülálló ültetvényeik, kiváló adottságú dűlőkben, a legjobb klónokkal és művelési móddal dolgozhatnak. De ugyanezt hangsúlyozza a borászattal kapcsolatban is. „A leggyengébb láncszemnek most magunkat érzem” – mutatott rá az emberi tényezőre.

Id. Vida Péter hagyja kibontakozni a következő generációt. Egész eddigi munkássága bizonyíték arra, hogy nyitott az új dolgokra, így a generációváltás is szinte észrevétlenül zajlik. Fia a közgazdász diploma mellé szükségesnek érezte, hogy Budafokon borászati ismereteket is elsajátítson.

Ahogyan mondja, nemcsak papírja van róla, hanem be szokott állni a pincébe tömlőt húzni, vagy a válogatóasztal mellé „szemezgetni”.

De nem ez az alapvető feladata. A reklám-marketing munkát, a stratégia kialakítását 120 százalékig el tudta fogadtatni a családi vállalkozásban. Ebben nyitott kapukat döngetett édesapjánál, aki szakmai körökben elismert személy, együtt él a szőlővel, minden rezdülését ismeri. „Az, hogy egészséges szőlőt szüretelünk, nekem természetes, míg más borászatoknál nem feltétlenül van így” – magyarázta. Viszont mivel napi 24 órában az ültetvényre koncentrál és más szakterületekre nem marad energiája, ezért úgy határozott a család, hogy vegyenek le róla minden terhet, csak a szűken vett szakmával foglalkozhasson. A felosztásban ifjabb Vida Péter kapta a marketing-kereskedelem feladatot. „Zsuzsi húgom a tavalyi évben csatlakozott hozzánk. Ő szintén a Közgázon végzett, a Fordnál volt pénzügyi auditor és a világot járta állandóan. Tavaly az Etyeki Kúriánál szüretelt, majd Új-Zélandon húzott le egy teljes szüretet 12 órás éjszakai műszakban. Nagyon örülök, hogy most ő viszi itthon a borászatot” – nyugtázta a szakember.

A Vida-borok soha nem voltak "agyonhordózott" termékek, Péter pedig a világot járva és sok bort megkóstolva alakította ki, mi az, amit magukról el akarnak mesélni. Szekszárdot és annak adottságait igyekeznek a középpontba állítani, olyan borokat készíteni, ami jellemzi a borvidéket.

Évekkel ezelőtt tudatosan döntöttek, hogy olyan elegáns és kedves borokat készítsenek, amelyek Szekszárd völgyeinek adottságait a legjobban kifejezik. „A stílust nem mi találjuk ki, a geológia, a földrajzi elhelyezkedés jelöli ki a helyünket” – hívta fel a figyelmet, hogy nem elég rutin szerűen dolgozni, meg kell hallani a borvidék „hangját” is.

„Amikor beléptem a vállalkozásba, még nem voltak határozott elképzeléseim, mindent meg akartam érteni” –emlékszik vissza, és elmondása szerint néha konfliktusok is származtak abból, hogy sokat kérdezett. Édesapja úgy értelmezte, megkérdőjelezi a munkáját. Ezért hát sokat olvasott, utánament a témának, gondolkodott rajta, s ez alapján alakult ki saját elképzelése. Nemzetközi tapasztalatokkal a háta mögött szembesült a hétköznapi valósággal. Ez viszont nem eltántorította, inkább a megértés felé terelte.

Eddigi tapasztalatai azt mutatják, a magyar családi vállalkozások fele a generációváltás oltárán elvérzik. Főként, ha nincsen mögötte rendszer. Vida márkanévről Vida Péterre váltottak, ez is a tudatos építkezés része. A „Vida Péter” sokkal személyesebb, mint pusztán a „Vida”. Ráadásul ez kötelezi az utódokat is arra, hogy azokat az értékrendeket vállalják fel, melyeket az elődök megfogalmaztak.

Két Vida - két generáció

„Igazi csapatmunka zajlik nálunk, néha nem tudjuk, hol kezdődik, és hol végződik a feladatunk, annak ellenére, hogy mindenkinek megvan a maga személyre szabott területe” – vázolta a munkamegosztásban alkalmazott rugalmasságot. Az ötfős családból négyen aktívan kiveszik részüket a napi munkából. A legfontosabb dolgokat rendszeresen megbeszélik, s az is megeshet, hogy valakit leszavaznak. Ebből nincsen sértődés, ez a dolgok rendje, szükség van az idősebbek bölcs meglátására. Hétfőnként tartanak megbeszélést, kiosztják a napi feladatokat, s ekkor lehet a véleményeket, tapasztalatokat is megosztani.

„Édesapám a hétköznapokon a szőlőért felel, pincemunkásunk a borokkal foglalatoskodik, egy traktoros áll rendelkezésre, s egy mindenes, aki ott segít, ahol kell”

– magyarázta. Édesanyjánál futnak össze a rendelések, viszi a könyvelést, végzi a papírmunkát, szervezi a borkóstolókat. Ráadásul az első időkben ő tolmácsolt apja és a fia között, mivel két különböző világból érkezve nem mindig értették meg egymást. Egy év is eltelt, mire megismerték egymás nyelvezetét, összecsiszolódtak.

A házasításoknál is közös nyelvet beszélnek a családtagok, tudják, milyen bort akarnak készíteni. „Édesapám elkészít néhány összeállítást, semmit nem mond, csak kéri, hogy véleményezzem” - hoz példát arra, hogy a demokráciában a fiatalság álláspontja is érvényesül. Általában megegyeznek, de az is előfordul, hogy Péter köti az ebet a karóhoz és „kikényszeríti” az igazát. Ebben a csapatmunkában idén a húga – aki maga is közgazdász diplomával vágott a borász szakmába – ugyancsak részt vesz. A két fiatal egy nyelvet beszél, s amit Péter – elméleti – borászként elképzel, a lánytestvér ülteti át a gyakorlatba. Vidáéknál ütős csapat formálódik. „Régen szüreti időszakban nem mertem elmozdulni a feldolgozóból, mára jó kollektíva állt össze” – nyugtázza, hogy mindenki tudja a dolgát és magas szinten látja el a feladatokat. Nem improvizálnak, mindenre megvan a protokoll, beérkezik a Kadarka, s háromoldalas leírás „várja”, ez alapján végzik a munkát.

„Sikerült elfogadtatnom a családdal, hogy külsős szaktanácsadók bevonására is szükség van”, ebben az a menedzseri szemlélet vezette, hogy minden területre megkeresse a legalkalmasabb embert. Hazai szőlész és borász szakember segít rendszert teremteni a folyamatokban.

A vállalkozásban 2018-ig száz százalékban megújultak az ültetvényeik, tavaly már az új feldolgozóban kezdték meg a szüretet. Most kezdődik életükben a második szakasz, amikor figyelni és tanulni kell: melyik dűlő milyen tulajdonsággal rendelkezik, mikor virágzik a szőlő, mikor van a szüret kezdete... „Szekszárdon még a helyiek sem ismerik eléggé a dűlők közötti különbségeket” – jegyezte meg. Talajszelvényt ásattak, hogy ezen keresztül megismerjék a területet, hol van a sárga agyag, a vörös agyag, a lösz... A nemzetközi borvilágban általánosan elfogadott, hogy egy bor jellegét legerősebben azok a körülmények befolyásolják, amelyek a szőlőt fejlődése, érése során körbeveszik. A terület mikroklímája, a domborzati viszonyok és a talaj a legfontosabbak a természeti adottságok közül, amelyek így a borok, a borászat és végső soron a borvidék stílusát is meghatározzák.

Beszélgetésünk végén Ifj. Vida Péter nem felejtette el még egyszer kihangsúlyozni: náluk a generációváltás zökkenőmentes, természetes dolognak, az élet velejárójának tartják.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

5 dolog, amit nem tudott a tokaji aszúról

Vannak dolgok, amelyeket természetesnek veszünk, mert amennyire vissza tudunk emlékezni, mindig is tudtunk a létezésükről. A tokaji aszú sokaknak ilyen magától értetődő és ezért kevésbé érdekes borkategória. Pedig több szempontból is egyedülálló tulajdonságokkal rendelkezik, amelyeket így az ünnepek előtt érdemes is megismerni.

Holnap végre megtudjuk, ki lesz az Év Bortermelője 2020-ban

Idén rendhagyó módon, online keretek között kerül megrendezésre az „Év Bortermelője Magyarországon 2020” díj kihirdetése. A Magyar Bor Akadémia elnöksége holnap délelőtt bontja ki a szavazatokat tartalmazó borítékokat.

Védelmet kapnak a tokaji borok Kínában

Száz uniós termék földrajzi árujelzője, köztük a tokaji jelölésű bor kap védelmet a kínai piacon az Európai Unió és Kína között létrejött, a jövő év elején hatályba lépő megállapodás értelmében - írja hétfői számában a Világgazdaság.

Borlovagok bíráltak a Küküllő mentén

Az első ízben megszervezett Borászok Borásza kitüntető címet a kelementelki Orbán Mihály vehette át a közelmúltban. A járványügyi szigorítások és óvintézkedések miatt a Kis-Küküllő menti két borlovagrend borászainak szűkebb körű versenyét tartották Balavásáron.

Túl vagyunk a szüreten

A Borászati Füzetek legújabb számában figyelmet szentelünk a biológiai alapok kérdéskörének. Az elmúlt számban indított Generációváltók sorozatunk legújabb szereplője a szekszárdi ifj Vida Péter, a közgazdászból lett borász. Illetve "Aszpirint a szőlőnek, avagy a szalicilsav szerepe az ellenálló képesség fokozásában" címmel olvashatunk írást a fenntartható gazdálkodás jegyében.

Nemzetközi borválogatást vezet be a Spar

A Spar bejelentése szerint nemzetközi borválogatást vezet be Shandong tartományi üzleteiben Kínában. A vállalat borszakértői jelenleg öt borkülönlegességet forgalmaznak Olaszországban és Franciaországban. Amikor pedig elérkezettnek látják az időt, az ország más résziben is bővíteni szeretnék borkínálatukat.

Szüreti jelentés: Mór megtette kötelességét

A Móri borvidék közel 600 hektár területű, amiből szüreti jelentést az elmúlt évekhez hasonlóan közel 450 hektárról várnak.

Benyújtotta a Kormány az új bortörvényt az Országgyűlésnek

Az Agrárminisztérium a szőlő-bor ágazat átlátható szabályozási rendszerének kialakítása, a fenntartható működésének elősegítése, valamint fejlesztésének megalapozása érdekében kedd este benyújtotta a szőlészetről és borászatról szóló törvényjavaslatát.

Felkészül egy nyelvész és egy szakmabeli - generációváltás a borászatban

Szerencsésnek mondhatják magukat a szigetcsépi Gál Szőlőbirtok és Pincészetnél, hiszen a családból ketten is készen állnak arra, hogy tovább vigyék a szülők által felépített borászatot. A fiatalok, Gestas-Gál Zsuzsa és ifj. Gál Csaba pedig azért érzik magukat szerencsésnek, mert szüleikkel együtt, támogató, megértő környezetben készülhetnek fel a vállalkozás felelősségteljes vezetésére.

Szalmán érlelt gyümölcsök - mediterrán különlegességek

A szalmabor itthon is ismert, főként olasz és spanyol borkülönlegesség, viszont a pár éve földrajzi eredetvédelmet nyert Melannurca Campana almáról kevesen hallhattak. Mindkét termék jellegzetessége, hogy a leszedett szőlőt, illetve almát szalmaágyon vagy más tiszta anyagon kiterítve tovább érlelik.