Back to top

Önjáró gabona- és silóbetakarító gépek

Egyre kevesebben vannak a magyar mezőgazdaságban, akik még nem hallottak a mind nagyobb teret nyerő precíziós gazdálkodásról. Ez a gazdálkodási forma megkívánja a különböző szakmák és területek szoros együttműködését, hogy valamilyen informatikai feltérképezés és tervezés alapján minél magasabb fokon ki tudjuk szolgálni a növények igényeit.

E munka szántóföldi részét pedig olyan eszközökkel célszerű végezni, amelyek rendelkeznek bizonyos, az igényeinknek megfelelő funkciókkal, lehetővé téve vagy segítve a minél pontosabb munkavégzést.

A növénytermesztés egyik kulcsművelete a betakarítás, így ezen a téren – nem meglepő módon – különösen nagy számú és különböző intelligens megoldás áll rendelkezésünkre. A következőkben több ilyen, betakarítás során rendelkezésünkre álló, a John Deere által kifejlesztett intelligens rendszert mutatunk be.

Beltartalommérés a silózón

Teljesítményfokozó megoldások

A gyárilag beszerelt automata kormányzás (AutoTrac) a legtöbb önjáró John Deere gépen elérhető, így a betakarítógépeken is használható. Kapás kultúrák betakarításakor a műholdak jele kevés lehet a sorok követéséhez, ha a vetés nem automata kormányzással történt. Automatikus sorkövetéssel (RowSense) a kombájn mindig követi a kultúránk sorait, amíg a sortapintók biztosítani tudják a jelet, és ha az megszűnik, a rendszer automatikusan visszaáll az elméleti nyomvonalra.

Beltartalommérés a telephelyen

A kombájn lehető legjobb kihasználásához nyújt segítséget az automata teljesítményszabályozó rendszer (HarvestSmart), amely a gép optimális terhelése érdekében képes a haladási sebességének megváltoztatására.

A motorterhelés mellett a cséplőrendszer (cséplődob vagy a rotor) terhelését, valamint a veszteségeket is figyelembe veszi rendszer.

Az interaktív kombájnbeállító rendszer (ICA) segít a felhasználó igényének megfelelően optimálisra kalibrálni a cséplőrendszert. Miután megadjuk a kívánt paramétereket (szemtisztaság, szemtörés, szemveszteség, szalmaminőség), azok prioritását és a betakarítási körülményeket, a kombájn beállítási javaslatot tesz ennek a minőségnek az eléréséhez.

A John Deere S szériás kombájnjainak integrált kombájnbeállító rendszere (ICA2) már képes automatikusan szabályozni a cséplőrendszer működését.

A betakarításkor az első beállítást követően már nincs szükség a kezelő beavatkozására.

A magtartályba kerülő termény minőségét folyamatosan ellenőrzi a rendszer, és automatikusan, a szükségesnek megfelelően változtatja az üzemeltetési paramétereket. Az S kombájnsorozat sajátja továbbá az automatikus hozammérő-kalibráló rendszer (ActiveYield), ami kiváltja a manuális kalibrálást, a munka során automatikusan elvégzi, ami kevesebb állásidőt és nagyobb pontosságot eredményez.

A gépkihasználás szempontjából az előbbieken kívül fontos a magtartály gyors és zökkenőmentes ürítése. A leggyorsabb megoldás átrakókocsik alkalmazása, ame­lyekkel kivitelezhető a menet közbeni ürítés. Ilyen átrakásnál azonban a traktor sebességét és irányítását a kombájn mozgásához kell hangolni. Ezt a műveletet a Machine Sync alkalmazás igazán jól kontrollálhatóvá teszi. A táblán dolgozó átrakókocsik folyamatosan látják monitorjukon a kombájnokat és azok magtartályszintjét, így idejében elindulhatnak oda, ahol legközelebb szükség lesz rájuk. Egymás hatókörébe érve gombnyomásra szinkronba kerül a két gép mozgása, és az ürítési pont alatt a traktor egyszerűen irányíthatóvá válik akár kombájnos számára is.
Az önjáró szecskázók tornyának irányítása folyamatos figyelmet igényel a vezetőtől.

Ennek a szellemi kapacitásnak a felszabadításával több figyelem fordítható a betakarításra. A John Deere silózók kamerái képesek felismerni a szállítójármű rakterének kontúrvonalát, és egy algoritmus alapján automatikusan és egyenletesen tölteni azt (Active Fill Control).

A rendszer irányítja a betakarítógépet és a logisztikát is

Üzemeltetési és gépkihasználtsági információs rendszerek

A következő alkalmazásoknak ritkán van közvetlen hatása a területteljesítményre, azonban az általuk nyújtott lehetőségek hosszú távon gazdaságos üzemeltetéssel segítik a gazdákat, akár kombájnról, akár önjáró szecskázóról van szó.

A távoli kijelző-hozzáférés (RDA) lehetővé teszi, hogy a gépkezelőn kívül más is lássa a fedélzeti számítógép kijelzőjén megjelenő adatokat – persze csak akkor, ha a gépkezelő engedélyezi.

Az alkalmazás segítségével gyors és pontos beállítási tanácsok adhatók a kezelőnek akár az üzemeltetés, akár hibaelhárítás során.

A két felhasználó ugyanazt a képet látja, így például a szervizszerelő távolról is segíteni tud egy hiba elhárításában – azonban kettőjük közül csak a gépkezelő tudja módosítani a beállításokat.

Az üzemeltetési adatok gyűjtése, továbbítása és tárolása (JD Link) megalapozhatja a hosszabb távú tervezést és üzemszervezést. Számtalan adat elérhető ebből az adatbázisból, egyebek között üzemanyag-fogyasztási adatok, a különböző gépállapotok adatai (pl. aratott a gép, alapjáraton járt a motor, szállítójárműre vár stb.), üzemanyagszint, GPS-adatok.

HarvestLab szenzor a silózó kifúvótornyán

A termény minősé­géről és mennyiségéről információt szolgáltató rendszerek

Az évet a betakarított termény mennyiségi és minőségi jellemzői alapján értékelhetjük, pontos eredményre pedig pontos adatok birtokában juthatunk. A két fő tényező, amire támaszkodhatunk, a kombájnokban elhelyezett hozammérő által készített hozamtérkép, valamint a nedvességmérő által készített szemnedvességtérkép, amiket a HarvestDoc rendszerrel dokumentálhatunk.

A dokumentáláson kívül már aratás közben a kezelő rendelkezésére állnak a pillanatnyi értékek.

A dokumentált adatok között az önjáró szecskázókra szerelhető HarvestLab 3000 mérőeszköz által rögzített beltartalmi értékek is szerepelhetnek. Ez az eszköz a kukorica és a fű értékeit méri, akár 40 kg/s tömegáram mellett. A mérés a fényvisszaverődés elve alapján történik az infravörös-közeli (NIR) tartományban.

A mérhető (térképezhető) adatok:

  • nedvességtartalom,
  • fehérje,
  • keményítő,
  • ADF és
  • NDF.
Az ismertetett műszaki megoldások mind-mind hozzájárulhatnak egy gazdaság sikeréhez.

Azonban valódi eredményt akkor kaphatunk, ha rendszerben látjuk a mezőgazdaságot, és ebben a rendszerben a műszaki háttér csak egy eszköz – és nem a cél.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2020/41 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Online étterem a nagy ukrán éhínség ételeivel

Ételek krumplihéjból, nyírfakéregből, kukoricacsutkából, ezekkel a fogásokkal emlékeztek meg a nagy ukrán éhínség áldozatiról a napokban. Egy virtuális étteremben mutatták be azokat az ételeket, amelyek megmentették az emberek életét, a szervezők ezzel hívták fel a figyelmet a történelmi eseményre.

Tartsuk életben a talajt, védjük meg a biológiai sokféleséget!

December 5-én a Talaj világnapját ünnepeljük, az idei kampány felhívja a figyelmünket arra, hogy a földfelszín alatt lévő baktériumok és giliszták nélkülözhetetlenek a talajban végbemenő folyamatokhoz. Az emberiség közel 11–12 ezer éve foglalkozik a talaj művelésével.

Precíziós gazdálkodás - A cél: a tábla legkisebb részén maximalizálni a jövedelmezőséget

A vírusválság miatti idei rendkívüli események még inkább rávilágítottak arra, mekkora jelentősége lehet az okos megoldások alkalmazásának a hazai agráriumban. Az Agrárszektor Konferencia egyik szekciójának fő témáját az adta, milyen precíziós és digitalizációs eljárásokkal találkozhatnak a hazai gazdálkodók.

A növénykárok jelentős részét a tavaszi fagy és a jégeső okozta

A szélsőséges időjárás komoly kihívások elé állították a gazdákat. A Groupama Biztosító adatai szerint 2020-ban a károk jelentős többségét a jégeső és a tavaszi fagy okozta a mezőgazdaságban. A vagyoni jellegű károk biztosításában tudatosabbak lettek a magyar gazdák

Ausztrália több mint 30 millió tonnára becsüli az idei búzatermést

Az ausztrál gazdálkodók, ha minden jól alakul, több mint 30 millió tonna búzát fognak betakarítani ebben a szezonban. Az elmúlt időszak kedvező időjárása, a sok eső miatt 10 százalékkal több termést jósolnak a szakemberek, mint szeptemberben.

Tűzveszély a „kertek alatt”

Sokan gondolják azt, hogy csak tőlünk távol lehetnek nagy kiterjedésű erdőtüzek, ugyanakkor a klímaváltozás miatt ez a veszély már itt van a „kertkapunkban”, a magyarországi erdők is veszélyeztettek, a keletkező erdőtüzek pedig egyre nagyobb kiterjedésűek.

Koronavírus és magyar agrárium – kárenyhítő kormányzati intézkedések

2020 a magyar agrárágazat szempontjából nem volt rossz év – dacára mindazon külső körülményeknek, amelyek az ágazatot sújtották. A pandémia hatásait enyhítő kormányzati intézkedéseknek köszönhetően egyebek mellett 140 ezer munkahelyet sikerült megőrizni az agráriumban és élelmiszergazdaságban. Erről Feldman Zsolt, államtitkár beszélt a Portfolió Agrárszektor 2020 konferencián.

Új mobilalkalmazás méri a növényvédelmi termékek környezeti hatását

Egy olyan új mobilalkalmazás vált elérhetővé, amely segíti a termelőket a növényvédelemben és abban, hogy alkalmazkodóképesebb és fenntarthatóbb mezőgazdasági termelési rendszereket alakítsanak ki.

Időutazás a kölessel

A köles a legősibb termesztésbe fogott növények egyike. Az idők során néha fontos gabonának számított, máskor háttérbe szorult ez az élettanilag igen hasznos növény. A fermentálása sem elterjedt, pedig házilag is megvalósítható.

Nagyteljesítményű traktort adott át az AGRI CS Magyarország Kft. Mezőhegyesen

Az AGRI CS Magyarország Kft. egy nagyteljesítményű CASE IH Quadtrac traktort adott át Mezőhegyesen a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt.-nek 2020. november 12-én. A Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. egyik alaptevékenysége a szántóföldi növénytermesztés és azon belül is a búza, árpa, hibridkukorica vetőmagtermesztés.