Back to top

Kukorica - az utolsó reménysugár

Kalászosokból az utóbbi évtized leggyengébb termését takarították be idén a kárpátaljai földművesek. Természetesen az egyes táblák vagy családi gazdaságok között jelentős eltérések voltak a hozamban, ám az idei év „eredményét” jellemzően már azok is elégedetten nyugtázzák, akiknek a mérlege nullát mutat a kiadások és a bevétel számbavétele után.

Két héttel ezelőtt még ilyen zöld volt a kárpátaljai kukoricatáblák egy része
Leginkább abban bíznak, hogy a kukorica mindent helyrehoz, pedig a szezon kezdetén legfőbb takarmánynövényünk sem ígért sok jót.

A környékbeli gazdák közül április elején sokan abbahagyták a már megkezdett vetést, olyan erősen lehűlt a talaj azokban a napokban – emlékezik vissza Gajdos István fiatal nagybégányi gabonatermesztő. – Az akkor már több hete tartó szárazság miatt amúgy sem volt sok értelme a nagy igyekezetnek.

A nyár végére kiderült, hogy az egy hónappal később kijuttatott szaporítóanyagból sokkal szebb és egységesebb állomány fejlődött, mint a korai vetésekből, mert néhány hét múlva csak kimelegedett az idő, és akkor már esőben is bővelkedtünk.

A júniusban hullott 140 milliméter csapadék errefelé közel háromhavi átlagnak számít.

– Ennyi vízzel akadt is gondunk jócskán. A gazdatársak közül valaki találóan így fogalmazott: idén nem is a választott fajta, a vetésidő, a bevitt műtrágyamennyiség, hanem a magágy minősége és a táblák egyenetlensége, vagy inkább a simasága volt a döntő tényező. Mert ha a parcella nem úgy nézett ki, mint az asztallap, akkor a hajlókban bizony felgyülemlett a víz, és a levegőtlen közegben kedvelt növényünk csak sínylődött. Ezzel együtt továbbra is azt vallom, hogy ezen a vidéken a középkorai érésű hibrideknek van igazán jövőjük. Az idei példa ezt fényesen bizonyítja. Talán azért, mert ezeknek a növényeknek a betakarítása után a gazdák még időben előkészíthetik a táblákat az ősziek alá. Örvendetes módon a vetésforgó, illetve a vetésváltás fontossága nálunk is egyre inkább előtérbe kerül. Ezzel együtt zajlik a birtokkoncentráció.

A falvainkban élők közül egyre kevesebben termesztenek 0,5–1–1,5 hektáros nadrágszíjparcellákon gabonaféléket, mivel mostanra mindinkább nyilvánvalóvá válik, hogy ezeknek a tábláknak a kis mérete miatt, és saját felszerelés híján a rajtuk való gazdálkodás többnyire csak ráfizetést hoz.

Úgy tűnik, az idei ősz sem telik el meglepetések nélkül. Már ami a gabonapiacot illeti.

– Ez azzal magyarázható, hogy a kései tavaszodás miatt szerte Ukrajnában bő egy hónappal tovább tolódik szinte valamennyi kultúrnövény betakarítása, így a kukoricáé is. Mivel a keveréktakarmány-gyárakban és a nagy állattartó telepeken egyaránt gyorsan megcsappantak a készletek, ezek az üzemek már szeptember elejétől a szokásosnál jóval magasabb árat ígértek a betakarított gabonáért.

Így az a furcsa helyzet állt elő, hogy kukoricatermesztőinknek érdemes volt a nagy – időnként 30–32 százalékos – nedvességtartalmú csöveket levágni, hogy aztán ezeket a tételeket a szárítókban gyorsan megfelelő kondícióba hozzák.

Mennyire tudtak élni ezzel a lehetőséggel a kárpátaljai gazdák? Ezt a kérdést már Oroszi József dél-ugocsai vállalkozónak tettük fel, aki évtizedek óta takar­mány­üzemet működtet.

– Meglátásom szerint maximálisan ki­használták a konjunkturális helyzetet. Mint említettük, a szárítási költségeket is beleszámítva érdemes volt 60 ezer forintnak megfelelő tonnánkénti áron odaadni a tengerit. Jelenleg már valamivel más a helyzet, mivel valamelyest feltöltődtek a raktárak, így az árak is némileg mérséklődtek, tehát most érdemes kivárni.

K

Kárpátalján a kukoricatáblák egyharmadát vágták le
orábban a kárpátaljai gazdák sokat panaszkodtak arra, hogy a kukorica levágásához nem áll rendelkezésre elegendő korszerű gép, és hogy a szárítókapacitásuk sem elégséges.

– A helyzet erősen változó a kárpátaljai termesztői kistérségekben. Örömmel nyugtázhatjuk, hogy az ugocsai Tiszaháton, valamint a vele szomszédos Dél-Ugocsában immár egyikből sincs hiány. Mindez elsősorban a magyarországi pályázatoknak köszönhető, továbbá annak, hogy az ez irányú fejlesztések – eleinte még csupán magánerőből – közel három évtizeddel ezelőtt megkezdődtek. Tudni kell, hogy még a múlt század végén igen sok vállalkozó döntött a csibekeltetés és az előnevelt csirke tartása mellett.

Mostanság kora tavasszal naposcsibék tízezreit hordják szét innét Ukrajna-szerte.

Jellemző a termelés nagyságrendjére, hogy sok itteni gazda tízezres törzsállománnyal rendelkezik tojótyúkokból. Ezek a vállalkozások fokozatosan önellátásra rendezkedtek be, így ma már a szárnyasok neveléséhez szükséges tápot is maguk állítják elő.

Hol tart a betakarítás?

– Összességében elmondható, hogy a kukorica bő egyharmadát a megyében már sikerült levágni, és folyamatosan üzemelnek a szárítók. A gazdák többsége az értékesítéssel most kivár, ugyanis az ország jelentős részén nem akkor hullott jelentős mennyiségű csapadék, amikor legfontosabb takarmánynövényünknek szüksége lett volna rá, így a vártnál gyengébb termésre van kilátás Ukrajnában. Ennek ellenére az országban termett mennyiségből bőven jut majd exportra is, bár egyelőre úgy tűnik, hogy a szokottnál magasabb áron kel majd el.

Ami pedig a kárpátaljai gabonatermesztőket illeti, a kukorica végül is beváltotta a hozzá fűzött reményeket, a legtöbb helyen az átlagosnál nagyobb hozamot érnek el.
Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2020/43 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Tűzveszély a „kertek alatt”

Sokan gondolják azt, hogy csak tőlünk távol lehetnek nagy kiterjedésű erdőtüzek, ugyanakkor a klímaváltozás miatt ez a veszély már itt van a „kertkapunkban”, a magyarországi erdők is veszélyeztettek, a keletkező erdőtüzek pedig egyre nagyobb kiterjedésűek.

Koronavírus és magyar agrárium – kárenyhítő kormányzati intézkedések

2020 a magyar agrárágazat szempontjából nem volt rossz év – dacára mindazon külső körülményeknek, amelyek az ágazatot sújtották. A pandémia hatásait enyhítő kormányzati intézkedéseknek köszönhetően egyebek mellett 140 ezer munkahelyet sikerült megőrizni az agráriumban és élelmiszergazdaságban. Erről Feldman Zsolt, államtitkár beszélt a Portfolió Agrárszektor 2020 konferencián.

Elstartolt a téli szezonális ellenőrzés

Téli szezonális élelmiszerlánc ellenőrzést rendelt el december elsejétől Erdős Norbert, az Agrárminisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkára. Az akció célja, hogy a hatóság biztosítsa az ünnepeket megelőző időszakban is biztonságos élelmiszerek kerüljenek az üzletek polcaira, majd az otthonokba – fogalmazott Erdős Norbert.

Árutőzsde - Csökkent a repce ára

A Budapesti Értéktőzsde árupiaci szekciójában a termények jegyzése továbbra is szünetel. A piaci szereplők a nemzetközi árutőzsdéken tájékozódhatnak a gabonafélék és az olajmagok különböző lejáratokra szóló jegyzéséről.

Nagyteljesítményű traktort adott át az AGRI CS Magyarország Kft. Mezőhegyesen

Az AGRI CS Magyarország Kft. egy nagyteljesítményű CASE IH Quadtrac traktort adott át Mezőhegyesen a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt.-nek 2020. november 12-én. A Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. egyik alaptevékenysége a szántóföldi növénytermesztés és azon belül is a búza, árpa, hibridkukorica vetőmagtermesztés.

Veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajta lett az akhal-teke ősi lófajta

Új fajtával bővült a hazánkban tenyésztett, veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajták köre. Az akhal-teke lófajtát már honfoglalás-kori őseink is ismerték és használták, mára azonban állománya jelentősen visszaszorult, mindössze 68 törzskönyvben nyilvántartott egyede él a lelkes tenyésztőknél.

Támogatások és pályázatok: Kistermelőknek szóló átalánytámogatás

Már zajlik a mezőgazdasági kistermelői támogatási program kérelmezési szakasza, valamint ültetvénytelepítési pályázat is várható a közeljövőben. A konstrukciók komoly segítséget jelenthetnek az érintetteknek, ráadásul még néhány napig a szőlő szerkezetátalakítási program is nyitott.

Gombák és fonálférgek nemzetközi adatbázisa

22 európai nyelven, köztük magyarul is elérhető a talajban kórokozó gombák és fonálférgek nemzetközi adatbázisa a www.best4soil.eu honlapon keresztül.

Rengeteg szemetet szállítottak el ősszel az erdőkből

Az állami erdőgazdaságok az őszi időszakban 1100 köbméter illegálisan lerakott hulladékot gyűjtöttek össze az általuk kezelt erdőterületen a Tisztítsuk meg az országot! program keretében. A munka azonban még korántsem ért véget, az Agrárminisztérium irányítása alá tartozó erdőgazdaságok és nemzeti parkok területén év végéig folyamatos a hulladékmentesítés.

Az eredetvédett, sós túró története

A Görgény völgyét sajátos földrajzi adottságai, gazdag növény- és állatvilága miatt évszázadok óta Erdély különös zónájaként tartják számon. A hasonló nevű havasok lábánál és az ugyanezt a nevet viselő patak mentén emberemlékezet óta fakitermeléssel és állattenyésztéssel foglalkoztak.