Back to top

Kertekben is másolhatjuk a növénytársulásokat

A természetben található növényi életközösségek nem véletlenszerűen kialakuló csoportok. A növények társítása a kerti kultúrkörnyezetben is hasznos, hiszen az egyes fajok segíthetik, vagy pont ellenkezőleg: akadályozhatják is, megnehezíthetik egymás életét...

Oka van annak, hogy bizonyos területeken miért olyan az adott növényi összetétel, amilyen. Ezeket a természeti törvényszerűségeket azért érdemes megismerni, mert amikor egy mesterséges növényközösséget hozunk létre, egy kertet, ott is ugyanazok a természeti törvények uralkodnak majd. A kert eredményessége függ tehát attól, hogy jól válogatjuk e össze növényeinket.

Vannak növényfajok melyek szeretik egymás közelségét, mások pedig nem...
Fotó: wikipedia
Vadon és a kertben

A növénytársulás (asszociáció) a vegetáció kisebb területi egységek, tájak növényzeti típusainak részletesebb leírá­sára használt alapegység.

A növénytársulások jellemzői az évszakonként változó, de a ciklusosságot figyelembe véve állandó megjelenés (habitus), közel állandó fajösszetétel, közel állandó környezeti háttér.

Egy-egy társulás felépítése, szerkezete és fajgazdagsága leginkább három tényezőtől függ: a termőhely jellegétől (domborzat, mikroklíma, talaj, illetve talajképző üledék), a termőhely betelepítésére alkalmas fajok készlete (ez elsősorban a környező területek történetének függvénye), a társulás kialakulásához szükséges idő. Az egyes növénytársulá­sok szerkezete, fajszáma rendkívül különböző lehet. Általános tendencia, hogy a vízi társulások laza szerkezetűek, kevés fajjal. A réti társulások kompaktabbak, több fajjal. Az új termőhelyek benövése közben többnyire változatos a fajösszetétel. Egy elhagyott szántóterületen először gyomok jelennek meg, majd évek alatt gyepes területté alakul a társulás, ezután megjelennek a kisebb cserjék, és ha a környezeti viszonyok olyanok, hogy az adott területen erdő a záró társulás, akkor hosszú évek alatt végül erdővé alakul a valamikor elhagyott szántóterület.

Minél vegyesebb összetételű egy kert, annál kevesebb növényvédelmi probléma lesz vele
Fotó: wikipedia
Másoljuk a természetet

A kertünkbe is úgy célszerű a növényeket telepíteni, mintha egy természetes életközösséget utánoznánk. Nem kell nagy dolgokra gondolni, csak a józan ész és a logika diktálta apróságokra. Például a vízigényes növényeket egymás közelébe tesszük, és a szárazságtűrőket is ugyanígy csoportosítjuk. Logikus is, hiszen ha egymás mellé összeültetnénk a szárazságkedvelőket a vízigényesekkel, akkor nem tudnánk öntözéskor mindkettő igényeinek megfelelni. Vagy a vízigényes száradna ki a kevés öntözéstől, vagy a szárazságkedvelő rohadna ki a számára túl sok víztől.

Másik kérdés a fényigény. Az árnyékkedvelőket ültessük valamelyik árnyas cserje vagy fa alá, de amelyik napimádó, arra ne árnyékoljon lehetőleg semmi. A növények a természetben is ezt az elvet követik.

Az erdő aljnövényzetébe olyan fajok telepednek, melyek szeretik az ottani szűrt fényt. A kora tavaszi hagymás növények pedig akkor virágoznak, majd hozzák leveleiket, amikor felettük a fák bokrok még nem lombosodtak ki. Mire kihajtanak a fák levelei, addigra ezek a hagymás növények már vissza is húzódnak – hiszen akkortól úgyis híján lennének a fénynek. Ezt ilyen időbeli elhatárolódással oldják meg.

A növények egymás közötti együttélése, vagy együtt nem élése sokszor nem csak a fényért való küzdelem alapján dől el. Az allelopátia jelensége is okozza, hogy mely növények jó társai egymásnak, és melyek nem azok. Az allelopátia másodlagos növényi anyagcsere, melynek során olyan vegyületek keletkeznek, melyek hatással vannak a környező növényekre. Köztudott, hogy egy diófa alatt nem sok minden él meg, ha a lombot nem gereblyézzük el onnan minden ősszel. De elég csak benézzünk egy fenyőerdő vagy egy akácos aljára, ott is alig találunk aljnövényzetet. A fenyők tűleveleinek kémhatása, viaszossága miatt nem szereti a növények többsége a fenyőerdei talajt. Az akácnál pedig a gyökerein kikerülő másodlagos anyagcsere termékek taszítják a többi növényt. Tehát ha mindezt látjuk a természetben, akkor levonhatjuk a tanulságot, hogy ha van valamilyen dísz akácunk, vagy fenyőnk a kertben, akkor ne azok alá tegyünk árnyékkedvelőket, mert az árnyék adott lenne ugyan, de a növények egymás iránti unszimpátiája is.

Hasznos, ha ugyanaz a faj nem kerül ugyanarra a helyre egymást követő években
Fotó: wikipedia
Zöldségesben is alkalmazzuk a társításokat

Az a kérdéskör, hogy mely növény mellé mit érdemes ültetni, vagy egymás után mik kerüljenek a vetésforgó szerint ugyanarra a területre, igen kiterjedt szakirodalommal rendelkezik.

Régi megfigyelés, hogy a növények nem közömbösek egymás iránt. Egyik jól előkészíti a talajt a másik számára; ilyenek a borsó vagy a bab, melyek nitrogénnal dúsítják a talajt maguk után.

Ennek örülnek a helyükre kerülő, utánuk következő növények. Vannak, melyek elriasztják egymás kártevőit, ezért érdemes például bársonyvirágot ültetni gyökérzöldségek mellé, mert az megóvja a gyökereket a fonálférgek kártételétől. De nem igazán ajánlatos például olyan rokon fajokat, fajtákat egymás mellé ültetni, melyek kártevői, kórokozói azonosak, hiszen minél nagyobb mennyiségben van jelen egy helyen egy kártevő gazdanövénye, annál többen jönnek, majd annál jobban szaporodnak a kártevők.

Jó szomszéd a sárgarépa és a hagyma is, védik egymást a répa- és hagymalégy ellen. A hagyma az uborka lisztharmat terjedését is csökkenti. A zeller a káposztaféléket védi a rozsdától, a saláta a retket védi a földibolháktól, a zöldbab pedig elriasztja a burgonyabogarat. Ellenszenvesek egymásnak, ezért ne szomszédként vessük, ültessük a bab-hagyma, burgonya-hagyma, vöröskáposzta-paradicsom, petrezselyem-saláta, paprika-padlizsán, tök-burgonya párosításokat. Ezeket a növénytársításokat azért érdemes már most, ősszel figyelembe venni, hiszen többféle áttelelő növényt most vetünk, vagy ültetünk, például hagymát, áttelelő salátát – és ezzel megfelelő tervezés híján korlátozhatjuk, mi kerülhet majd melléjük tavasszal...

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Zöld Hetek

Amikor az ember és az erdő kapcsolatára gondolok, mindig Áprily Lajos verssora jut az eszembe: „Engem az erdő véd s szeret, utaimon erdők kisértek”, mert tökéletesen megfogalmazza, hogyan kellene nekünk, embereknek az erdőhöz viszonyulnunk. Akik az erdők közelében élnek vagy foglalkozásukból adódóan az erdőhöz kötődnek, azoknak egyszerűbb.

Kedvelt ünnepi motívum és védett növényfaj: a magyal

Az egész világon kedvelt a karácsonyi ünnepi dekoráció népszerű motívuma a magyal (Ilex). A tekintélyes, akár 8-9 méteres magasságot is elérő növény a sötétzöld szúrós ágával és élénkpiros bogyóival már az ókorban szimbolikus jelentéssel bírt. Most Németországban ezt a védett növényfajt választották az "Év fájának".

A klímavészhelyzet kertjei

Tervezői munkám, kertészkedésem közben szerzett tapasztalataim, a szakmai továbbképzések és beszélgetések lassacskán meggyőztek arról, hogy klímavészhelyzet küszöbén állunk. Nem mondhatom, hogy lelkileg könnyű volt szembesülni a probléma súlyával, hiszen vélhetően az emberiség eddigi legnagyobb próbatétele vár ránk, de örülök, hogy megtörtént, hiszen felismerés nélkül nincs cselekvés.

Szalkai Gábor lett a Bayer Hungária Kft. Public Affairs & Sustainability menedzsere

Szalkai Gábort nevezték ki a Bayer Hungária Kft. újonnan létrehozott Public Affairs & Sustainability menedzser pozíciójába. Közkapcsolati és fenntarthatósági vezetőként legfőbb feladata a cégen belül a környezeti és gazdasági fenntarthatósági programok összehangolása, a környezet-vállalat-gazdaság-partnerek kapcsolat rendszerének fejlesztése.

Az év utolsó hónapjának növénye: a pálmaliliom

A Holland Virágiroda a Yuccát, másnéven pálmaliliomot választotta december hónap növényének. A következő évtől a Virágiroda szakít a sok éves hagyománnyal, többé nem havonta fogja megnevezni a célzott reklámkampánnyal támogatott növényeket, hanem szezononként állít össze trend kollekciókat.

Elborzasztó körülmények egy sütőipari üzemben

Súlyos, élelmiszerbiztonsági kockázatot jelentő hiányosságokat – többek között penészes helyiségeket, eszközöket – tártak fel egy Csongrád-Csanád megyei sütőipari üzemben november közepén a Nébih szakemberei. A sütőüzem tevékenységét azonnali hatállyal felfüggesztették az általános szennyezettség, továbbá a jelöletlen, nem nyomon követhető, valamint lejárt minőségmegőrzési idejű alapanyagok miatt.

Újabb fontos lépés az állatok védelméért

Az állatvédelemért felelős miniszteri biztos országos szinten lépett fel a húsevő prémes állatok prémcélú hasznosításával kapcsolatban. Ovádi Péter a közösségi oldalán közzétett videóban elmondta, több megkeresés érkezett hozzá a húsevő prémes állatok prémcélú hasznosításával kapcsolatban, a jelzett problémákról haladéktalanul egyeztetett Nagy István agrárminiszterrel.

Kereskedelem a brexit után

Az Egyesült Királyság 2020. január 31-én kilépett az Európai Unióból. Az EU és az Egyesült Királyság azonban átmeneti időszakról állapodott meg, amely december 31-ig tart. Mivel jelenleg egész Európában a koronavírus-járvány második hulláma okozza a legfőbb gondot, a holland kertészeti vállalatok sem elsősorban a brexit miatt aggódnak.

Átalakuló választék a faiskolákban

A Német Faiskolák Szövetségének jelzése szerint hiány tapasztalható a piacon néhány lombos fafajtából.

Örökzöldek díszfaiskolai termesztése

Az őshonos hazai flóra viszonylag szegény tű- és lomblevelű örökzöldekben, miközben az egész évben díszítő fajok iránt nagy a fogyasztói igény. Ahhoz azonban, hogy ezek a gyakran különleges kinézetű növények a kertek tartós díszei legyenek, a beültetendő terület adottságainak megfelelő fajtákat kell választani.