Back to top

Lassan nyugovóra tér a kert

Hamarosan megérkeznek a fagyok, ám a kertben még akad néhány olyan tennivaló, amelyek hatékonyabbak lesznek, ha még idén, tél előtt elvégezzük, ahelyett, hogy tavaszra halasztanánk.

Talajforgatás, vagy lazítás?

Érdemes pár munkát még a fagyok előtt elvégezni
Fotó: wikipedia
Az ásás az egyik legnehezebb kerti munka monotonitásából adódóan is, másrészt, mert jó sok kilogramm földet forgatunk meg elvégzése során.

Többféle nézet, irányzat van; kezdve attól, hogy egyáltalán nem szükséges ásni, és a földet forgatni, egészen a mély ásás híveiig.

Előbbi azzal érvel, hogy az erdőben sem ás senki, mégis dús a növényzet – ami igaz is... A kert azonban nem egy természetes, hanem mesterségesen fenntartott ökoszisztéma, így nekünk kell gondoskodni a benne élő élőlények egyensúlyáról, azaz visszaszorítani a kártevőket, kórokozókat, ha szükséges. Erre is jó az ásás, hiszen a talajlakó kártevőket a fagy a kiforgatott rögökben jobban megtizedeli, persze ez csak fertőzött talaj esetén érvényes, ugyanis a hasznos élőlényeg száma is gyérülhet ilyenkor.

Gyökérzöldségek esetén is jó, ha előtte fel van ásva a talaj, mert kemény talajban elágazó gyökerű lesz a répa és a petrezselyem jövőre.

Az őszi ásás azért jobb, mint a tavaszi, mert a téli hidegek hatására a talaj víztartalma megfagy, és ennek köszönhetően laza, aprómorzsás talajszerkezet alakul ki tavaszra, ami kiváló magágy. Az ásás hátránya, hogy a felső, tápanyagban leggazdagabb réteg ilyenkor kicsit lejjebb kerül. Ez kiküszöbölhető, ha az ásóval nem forgatjuk, hanem lazítjuk csak a talajt, azaz a kimetszett rög teteje felül is marad, nem fordítjuk alulra.

A tápanyag utánpótlás is fontos

A sok zöldhulladék komposztálható, az érett komposzttal pedig a talajt javíthatjuk
Fotó: wikipedia
Az ásással egy menetben a tápanyag utánpótlást is megoldhatjuk: előbb szórjuk ki a komposztot vagy szerves trágyát, és az ásással forgassuk be.

Sokan nem veszik komolyan, de ha nem érett trágyát, vagy komposztot helyezünk ki, hanem még olyat, mely javában a lebomlás folyamatában van, azzal több kárt okozunk, mint hasznot, mert pentozán hatás alakul ki.

Ha nem teljesen érett trágyát használunk tápanyag utánpótlásra, akkor a szerves anyag bomlása közben nitrogént von el környezetétől, és eközben a növényeken ennek a tápanyagnak a hiánytünetei jelennek majd meg tavasszal. Így átmenetileg éppen az ellenkező hatást érjünk el a trágyázással, mert tavasszal egy ideig tápanyag hiányosabb lesz a talajunk, mint trágyázás előtt, a mikroorganizmusok működése miatt. Ez csak ideiglenes állapot, de ha pont a palánták kiültetésekor következik be, akkor azok nem tudnak majd fejlődni.

Ha nem megoldható teljesen érett szerves trágya használata, adjunk nitrogén műtrágyát a szerves trágyához, vagy forgassuk be vele a talajba, így a mikroorganizmusok képesek lesznek azt a nitrogént felhasználni a lebontási köztes-ciklusukban, nem a környezetüktől vonják el.

Laza, homokos talajon ásóval ássunk, kötöttebb talajon jobb az ásóvilla használata. Az ásás egyik célja az, hogy a talajt fellazítsuk, és ezzel alkalmassá tegyük az őszi, téli csapadék felvételére. A felásott talajban tárolt víz biztosítja a növények tavaszi és nyár eleji egyenletes, erőteljes növekedését. Az ásás másik célja a porhanyós, aprómorzsás talajszerkezet kialakítása. Az ásáskor kiemelt talajszeleteket a levegő átjárja, a rögöket a téli fagy felbontja, így a növények számára a legkedvezőbb talajösszetétel alakul ki. Ásáskor a talaj felszínén és felső rétegében levő szerves anyagokat leforgatjuk és a talajra kiszórt trágyát, komposztot abba a mélységbe juttatjuk, ahol a növények gyökerei helyezkednek el. Ősszel minél mélyebben, hantosan ássunk. A rögöket – ellentétben a tavaszi ásással – nem szabad elegyengetni, azt majd a fagy megoldja.

Gyümölcsfák "tányérozása"

Laza talajt ásóvillával lazítsunk, kötöttet ásóval
Fotó: wikipedia
A zöldséges kertrész mellett érdemes ekkor a nagyobb gyümölcsfák körüli részt, a tányért is felásni annak érdekében, hogy a laza talaj jobban befogadja a téli csapadékot.

Ilyenkor szerves trágyát, komposztot is forgathatunk a tányérba, hiszen az azokból kioldódó anyagok mélyebbre szivárognak majd, és elérve a fa gyökérzónáját tavasztól táplálják azt.

Különösen az agyagos talajok esetében, ha nedves, ragacsos talajon dolgozunk, az ásás inkább árt, mint használ, és ráadásul még nehezebb is. Ilyen időben a rögök ásóról leváló oldala sima, zsíros jellegű. Ezzel az a baj, hogy a vizes talaj ilyenkor összetapad, és úgy fog megkeményedni. Megszárad, és jó darabig nem esik szét.

Az őszi ásás termőréteg mélyítésére is alkalmas. Ilyenkor ha a lehető legmélyebben ásunk, és alulra teszünk valamilyen szerves trágyát vagy komposztot, így lesz mélyebb a termőréteg.

A mély ásás lazítja az alsóbb részt is, és tápanyagot is juttatunk oda, így ha eddig csak sekélyebb talajréteg volt alkalmas a növény gyökereinek az optimális fejlődésére, mostantól mélyebb lesz ez a rész.

Végezetül ne feledkezzünk meg a kevésbé fagytűrő növények, takarásáról, vagy a rózsák és a mediterrán eredetű fiatalabb növények (füge, gránátalma) töveknek a földdel való felkupacolásáról, mely jelentősen csökkentheti e fajok esetén a téli fagykárokat.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kedvelt ünnepi motívum és védett növényfaj: a magyal

Az egész világon kedvelt a karácsonyi ünnepi dekoráció népszerű motívuma a magyal (Ilex). A tekintélyes, akár 8-9 méteres magasságot is elérő növény a sötétzöld szúrós ágával és élénkpiros bogyóival már az ókorban szimbolikus jelentéssel bírt. Most Németországban ezt a védett növényfajt választották az "Év fájának".

A klímavészhelyzet kertjei

Tervezői munkám, kertészkedésem közben szerzett tapasztalataim, a szakmai továbbképzések és beszélgetések lassacskán meggyőztek arról, hogy klímavészhelyzet küszöbén állunk. Nem mondhatom, hogy lelkileg könnyű volt szembesülni a probléma súlyával, hiszen vélhetően az emberiség eddigi legnagyobb próbatétele vár ránk, de örülök, hogy megtörtént, hiszen felismerés nélkül nincs cselekvés.

Az év utolsó hónapjának növénye: a pálmaliliom

A Holland Virágiroda a Yuccát, másnéven pálmaliliomot választotta december hónap növényének. A következő évtől a Virágiroda szakít a sok éves hagyománnyal, többé nem havonta fogja megnevezni a célzott reklámkampánnyal támogatott növényeket, hanem szezononként állít össze trend kollekciókat.

Megkezdődött a madáretetési szezon

Az első fagyok beköszöntével megkezdődött a 131. országos énekesmadár-etetési szezon, amely 1890 óta vonja be Magyarország lakosságát a madáretetésbe. A mintegy ötven potenciális etetőlátogató madárfaj megfigyelése egyedülálló élményt kínál a kertekben, a parkokban és az emeletes házak ablakaiban, erkélyein is - olvasható a Magyar Madártani Egyesület közleményében.

Kereskedelem a brexit után

Az Egyesült Királyság 2020. január 31-én kilépett az Európai Unióból. Az EU és az Egyesült Királyság azonban átmeneti időszakról állapodott meg, amely december 31-ig tart. Mivel jelenleg egész Európában a koronavírus-járvány második hulláma okozza a legfőbb gondot, a holland kertészeti vállalatok sem elsősorban a brexit miatt aggódnak.

Átalakuló választék a faiskolákban

A Német Faiskolák Szövetségének jelzése szerint hiány tapasztalható a piacon néhány lombos fafajtából.

Elkészült a világ méhösszeírása

A világ 20 ezer méhfajáról készült összeírás jelent meg a Current Biology folyóiratban. Kínai és szingapúri kutatók állították össze a méhek eloszlásáról és a jelenlétüket befolyásoló tényezőkről szóló jelentést több mint 5,8 millió publikáció alapján.

Örökzöldek díszfaiskolai termesztése

Az őshonos hazai flóra viszonylag szegény tű- és lomblevelű örökzöldekben, miközben az egész évben díszítő fajok iránt nagy a fogyasztói igény. Ahhoz azonban, hogy ezek a gyakran különleges kinézetű növények a kertek tartós díszei legyenek, a beültetendő terület adottságainak megfelelő fajtákat kell választani.

Káposztából „gyógy feles”

A földkerekség egyik legelismertebb zöldsége mégis gyakran mellőzött és alábecsült, pedig számos gyógyhatása is van: nyersen és fermentálva is. Külsőleg is használható… Az ókori görögök különösen jól értettek a nemesítéshez, ezért nekik köszönhető a jelenlegi fajták őseinek kifejlesztése. Végül a mai fejes káposzta a VIII-IX. században, a vörös viszont csak a XII. században jelent meg.

Függőleges kertek Indiában

Hosszú ideje nagy kihívás, hogy kielégítsék India robbanásszerűen gyarapodó lakosságának élelmiszerigényét. Egyik lehetséges megoldás lehet erre a függőleges (vertikális) farmok létrehozása.