Back to top

Klímaváltozás testközelből

A mezőgazdaságot, kertészetet is érzékenyen érinti a klímaváltozás, újabb kihívások elé állítja a termelőket, és az eddigiektől eltérő gyakorlatok bevezetését kívánja a termesztésben, hangzott el az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet ágazati konferenciáján.

Fotó: MTI - Czeglédi Zsolt

Az időjárás mindig meghatározta a szabadföldi termelés sikerességét. A klímaváltozás miatt azonban egyre szokatlanabb és szélsőségesebb időjárási viszontagságokkal (késő tavaszi fagyokkal, aszályos időszakokkal) kell szembenézniük a termelőknek, és az újabb kihívásokhoz kell igazítani a gazdálkodást. Az éves termésmennyiség például másodvetéssel is növelhető, és mind jobban kell figyelni a kockázatok mérséklésére, mondta Bencze Szilvia, az ÖMKi kutatója, a konferencia Klímaváltozás testközelből szekciójának levezető elnöke.

Valószínűleg már mindenki érzi, hogy az időjárás korábbi, viszonylagosan állandóan visszatérő ciklusossága felborulóban van, kezdte előadását Hetesi Zsolt, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Víztudományi Karának docense. Az elmúlt évek időjárási adatsorából kitűnik, hogy az éves átlaghőmérséklet 1,5 °C-kal meghaladja az előző 150 év átlaghőmérsékletét.

Főként az elmúlt 30-40 évben gyorsul az átlaghőmérséklet emelkedése Magyarországon is.

Ennek természeti (besugárzás, Föld pályájának módosulása) és társadalmi, gazdasági (területhasználat változásai, tájátalakítás, üvegházhatású gázok kibocsátása) okai is vannak. Ha az elmúlt 100-130 év változásait és annak hatásait vizsgáljuk, és ezt kivetítjük a jövőre, akkor igen borúlátó előrejelzéseket kapunk, véli a szakember.

Miért melegszik?

A területhasználat változása miatt nő a légkörbe juttatott szén-dioxid mennyisége, de a fosszilis energiaforrások használata ezt még fokozottabban növeli. Az üvegházhatású gázok koncentrációjának emelkedése a légkörben okozza annak a felmelegedését.

Az éghajlatváltozásnak van egy különös következménye is: a földi energiatranszferek az Egyenlítőtől a sarkok felé haladnak, arra továbbítódik a hőtöbblet a lég- és tengeráramlatokkal, ezért a sarkok jobban melegszenek, mint az Egyenlítő környéke.

Az északi sarki jégtakaró az utóbbi években többször rekord kicsire szűkült, márpedig ha a sarkokon nincsen elég hideg, akkor a sarki és a mérsékelt övet elválasztó áramlásban zavarok lépnek fel: a magas légkörben jellemzően nyugat-keleti irányban fújó szél mellett észak-déli, azaz fel-le irányú mozgások is létrejönnek.

Emiatt fordulhat elő, hogy váratlan időpontban, például májusban sarkvidéki eredetű levegő áramlik a Kárpát-medencébe, és akár talaj menti fagyokat is okozhat.

Ha pedig télen történik egy szaharai eredetű feláramlás, nem lesz elegendő hosszúságú a fagyos időszak, vagy akár két nap alatt 20-25 °C-ot is emelkedhet a hőmérséklet. Az ilyen nagy hőingást sem a növények, sem az állatok, sem az emberek nem szeretik, és persze a mezőgazdaságban is hátrány, magyarázta a szakember.

Nehezen kiszámítható

Az áramlási zavarok miatt a sarki hideg egészen messzire is eljuthat, kockáztatva a mezőgazdasági termesztést. Ha pedig a sarkvidék szép lassan melegszik, ezek a szélsőségek egyre gyakoribbak lesznek, állandósulnak és kiszámíthatatlanná teszik a teleket is.

Hosszú száraz időszakok is beköszönthetnek hazánk területén, kedvezőtlenül befolyásolva a folyók vízjárását, a folyók melletti területek talajvízszintjét.

A talajok kiszáradnak, és ezt csak az aszálytűrő fajok viselik el. A szakember példaként említette, hogy a 2014-es igen csapadékos tavaszon azok a gabonatermesztők jártak jól, akik a sok esőt jól viselő, gombabetegségekkel szemben ellenálló fajtákat vetettek. Ám ha valaki ugyanilyen fajtatulajdonságokkal bíró fajtát vetett a következő évben is, akkor rosszul járt, mert 2015-ben aszály volt, tehát az időjárás a Kárpát-medencére nemesített fajtáknak kedvezett. Nem lehet megmondani, hogy merre változik a jövőben az éghajlat: csak az látható, hogy a nagy átlag merre mozdul el, de erre a görbére szélsőségek rakódnak, amelyek nehezítik a tervezést a mezőgazdaságban.

A változások ösztönözték azt is, hogy a Dél-Dunántúlon egyre többen termesztenek őszi vetésű gabonákat, mert a tavaszra megerősödő növények jobban viselik a korábbinál szárazabb a március-áprilist.

Az átmeneti vízhiányos időszakok kedvezőtlen hatásait tovább rontja a feketére művelt talaj, ami gyorsan veszíti a vizet a száraz időszakban. Emellett az is megeshet, hogy amikor öntöznénk, azt nem engedi a folyók vízállása és a Kárpát-medence vízrajzi helyzete. Tavaly májusban is komoly vízhiány volt a talajban már tavasz végén, nyár elején, és ezek a tényezők a zöldség- és gyümölcsárak növekedését is előrevetítik.

Lehetséges kiutak

Némi ráfordítással, technológiai újításokkal csökkenthetjük a veszteséget, illetve növelhetjük a hozamot. Országosan és az egyes embereknek is mindent meg kell tenni a környezet védelme, az üvegházhatású gázok kibocsátásának mérséklése érdekében, de az tény: ha karbonsemlegessé alakítjuk az ország gazdaságát, hazánk akkor sem tudja egyedül megmenteni a Földet. Magyarország kicsi része a világgazdaságnak, a klímaváltozás kedvezőtlen következményei azonban ugyanúgy érintenek bennünket is. Nekünk a következmények csökkentésére kell fókuszálni, és ehhez alkalmazkodni képes mezőgazdaságot kell létrehoznunk.

Szerencsére már vannak lehetőségek és jó példák a roppant káros folyamatok visszafordítására is.

Ilyen a kínai löszplató. 1995-ben már annyira kimerültek, kiszáradtak Kínában a talajok a teraszos rizstermesztés miatt, hogy szinte eltűnt róluk a vegetáció. Majd tájrehabilitációs programot végeztek fatelepítéssel, a zöldterület növelésével, és 15 év múlva, 2010-ben újra vegetáció borította a területet. Az emberi beavatkozás sokszor káros, de nem mindig.

Magyarországon sok a jó termőterület, de a tájrehabilitációnak és a mezőgazdaságnak összhangban kell lenni, ez mindenkinek a hosszú távú érdeke.

Nyerünk vele

Az agrárerdészeti rendszerekben a mezőgazdasági területeket erdősávval veszik körbe. Az előadó bemutatott egy félhektáros kaszálót, mely amióta fás rész övezi, a tapasztalatok szerint többször kaszálható és nagyobb a hozama a páracsapda és az erdő árnyékoló hatása következtében. Az éghajlatváltozás legkedvezőtlenebb hatásai a vízhiány és a hőstressz, aszályos napokon a nagy besugárzás, mindezeket csökkenti az agrárerdészeti rendszer. Tehát az erdő és legelő, vagy erdő és szántó megfelelő társítása az időjárási körülmények okozta negatív hatások csökkentésével javíthatja a hozamot.

Másik lehetőség a regeneratív talajgazdálkodás. A jelenlegi talajművelés fő célja az aprómorzsás szerkezet létrehozása, valamint a kártevőfajok (gyom, rovar, gomba) elpusztítása. Ezzel szemben a regeneratív művelés a természetes rendszereket veszi alapul és megpróbálja megőrizni a talajéletet, a talaj tápanyagtartalmát, és diverzitásra törekszik (több növény társításával). A főtermény betakarítása után általában a termelők többsége csupaszra műveli a talajt, így a kedvezőtlen bomlási folyamatok révén szén-dioxid juthat a légkörbe, napos időben pedig sok vizet is veszít.

Ugyanakkor, ha a talajt később is növények borítanák, akkor azok szén-dioxidot és vizet kötnének meg, és a talaj nedvességtartalmának elpárolgását is akadályoznák.

Ennek a gazdálkodásnak egy egyik legfontosabb eleme, hogy nem szántunk, ha nem muszáj, hiszen lehet tarlóba is vetni. A talajt élő vagy holt növényi maradvány borítja, így megindulnak a talajképződés legkorábbi lépései. A talajtani kutatások szerint az a legjobb, ha élő gyökerek szövik át a talajt, mert főként a gyökér-talaj határvonalon élő baktériumok segítik a talajképződést. A főnövény után pedig laza talajon lehetőleg dús mellékgyökér-rendszerrel rendelkező növényeket vetünk, hogy megkössék a talajt. Agyagos területeken meg olyan fajokat válasszunk, melyek főgyökere mélyen lenyúlik a talajba, és így lazítja azt. Nitrogénszegény talajokon a pillangós takarónövények jöhetnek szóba. Az is előny, ha a takarónövény elfagy tavaszra, mert így akár direktvető géppel belevethető a főnövény.

Az új szemlélet előnyét több mezőgazdasági példával is alátámasztotta az előadó.

Egy kísérleti területen például olajretket vetettek alexandriai herével keverten takarónövénynek. Tavaszra lefagyott az állomány, tárcsázták a területet és kukoricát vetettek, ami az aszályos év ellenére is nagyon jó termésátlagot hozott. A talaj vízháztartására, megfelelő szerkezetességére is jó hatással volt a takarónövény-keverék. A kontrolltáblához képest a termésátlag szinte megegyezett, de a kevesebb művelés és kemikália miatt hektáronként 20 ezer forinttal kevesebbet kellett költeni a regeneratív talajműveléssel termesztett kukoricára.

 

Forrás: 
Kertészet és Szőlészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertészet és Szőlészet 2020/44 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Tartsuk életben a talajt, védjük meg a biológiai sokféleséget!

December 5-én a Talaj világnapját ünnepeljük, az idei kampány felhívja a figyelmünket arra, hogy a földfelszín alatt lévő baktériumok és giliszták nélkülözhetetlenek a talajban végbemenő folyamatokhoz. Az emberiség közel 11–12 ezer éve foglalkozik a talaj művelésével.

Zöld Hetek

Amikor az ember és az erdő kapcsolatára gondolok, mindig Áprily Lajos verssora jut az eszembe: „Engem az erdő véd s szeret, utaimon erdők kisértek”, mert tökéletesen megfogalmazza, hogyan kellene nekünk, embereknek az erdőhöz viszonyulnunk. Akik az erdők közelében élnek vagy foglalkozásukból adódóan az erdőhöz kötődnek, azoknak egyszerűbb.

Az advent főszereplői a bogyósok

Ünnepi marketingkampányt indított az olasz Sant' Orsola a bogyósok népszerűsítésére. Adventi kalendáriumként működnek a 125 grammos gyümölcscsomagok, december 24-ig más-más üzenettel. Miután valaki rákattintott az okostelefonjával a Sant' Orsola gyümölcsöt tartalmazó dobozain a QR-kódra, megkapja az aznapi üzenetet.

Tűzveszély a „kertek alatt”

Sokan gondolják azt, hogy csak tőlünk távol lehetnek nagy kiterjedésű erdőtüzek, ugyanakkor a klímaváltozás miatt ez a veszély már itt van a „kertkapunkban”, a magyarországi erdők is veszélyeztettek, a keletkező erdőtüzek pedig egyre nagyobb kiterjedésűek.

A Közös Agrárpolitika kilátásai a következő években

Az új Közös Agrárpolitika esélyt ad az mezőgazdasági termelőknek, hogy gazdaságilag, társadalmilag és környezetileg fenntartható termelést folytassanak – hangsúlyozta Janusz Czesaw Wojciechowski, az Európai Bizottság mezőgazdasági biztosa az online térben tartott Portfolió Agrárszektor 2020 konferencián.

Helyenként már leesett az idei első hó

Télies idővel búcsúzott az idei ősz, az északkeleti országrészben átmeneti hóréteg is kialakult, melyről részletesen beszámolunk. A folytatásban jelentősen megenyhül az idő, újabb csapadék is érkezik, főleg a Dunántúlra, ahol a november jelentős csapadékhiánnyal zárt.

Rengeteg szemetet szállítottak el ősszel az erdőkből

Az állami erdőgazdaságok az őszi időszakban 1100 köbméter illegálisan lerakott hulladékot gyűjtöttek össze az általuk kezelt erdőterületen a Tisztítsuk meg az országot! program keretében. A munka azonban még korántsem ért véget, az Agrárminisztérium irányítása alá tartozó erdőgazdaságok és nemzeti parkok területén év végéig folyamatos a hulladékmentesítés.

Koronavírus és magyar agrárium – kárenyhítő kormányzati intézkedések

2020 a magyar agrárágazat szempontjából nem volt rossz év – dacára mindazon külső körülményeknek, amelyek az ágazatot sújtották. A pandémia hatásait enyhítő kormányzati intézkedéseknek köszönhetően egyebek mellett 140 ezer munkahelyet sikerült megőrizni az agráriumban és élelmiszergazdaságban. Erről Feldman Zsolt, államtitkár beszélt a Portfolió Agrárszektor 2020 konferencián.

Rekord vadlúdlétszám Tatán

A Tatai Vadlúd Sokadalom szerint az 1980-as évek közepétől nem számoltak össze annyi vadludat a természetvédelmi szakemberek a tatai Öreg-tavon, mint e hét hétfőjén. De a hét még újabb rekorddal kecsegtethet az elmúlt napok történései alapján, ugyanis már november 25-e óta érzékelhető volt az intenzív vadlúdvonulás.

Öt országban hódít a legújabb nyári alma, a SweeTango

Tavaly vezették be az európai piacra a SweeTango® nevű almafajtát, amelyet klubfajtaként termesztenek spanyol, olasz, svájci, osztrák és német gazdák. Az idei teljes kereskedelmi évről szóló jelentés szerint a fogyasztók örömmel fogadták az új fajtát. A SweeTango® igazi nyári almaként kerül a boltokba.