Back to top

Ez a pásztorok kedvenc kutyája

Amíg lesznek pásztorok, megmaradnak a sinkák is – vallják a Hortobágyon arról a több emberöltő óta a juhászok, gulyások által használt és alakított szívós kutyafajtáról, amelynek „pedigréjét” nem papíron, hanem a fejükben őrzik a pusztában élők.

MMG - Ez a pásztorok kutyája - a sinka

Győzős, fogós, juhos, marhás. Ilyen a sinka – magyarázza Kosina Péter darasapusztai számadó gulyás, aki hétévesen kapta az első sinkáját. E fajtához azóta is hű maradt a ma már ötvenhét éves, szikár, a naptól, széltől, s az állandó kintléttől cserzett arcú férfi.

A pásztorok e kutyafajtát nem jegyzik kiállításokon, nincs hivatalos pedigréjük, sőt, a fajta pontos leírása is hiányzik még, de a Hortobágy környékén gyakran találkozni ezzel a hatalmas munkabírású, masszív, hűséges állattal.

S noha gazdáik nem számítanak papírforma szerint tenyésztőnek, egy-egy általuk megalkotott jó vérvonal híre hamar eljut itt a legkisebb szegletbe is, s egy jó szuka kölykeiért sorban állnak azok, akik igazi „munkatársat” keresnek.

Kosina Péter számadó gulyás a sinkáival
Fotó: BNE
A szó nem véletlen, s nem is túlzás: egy kiképzett sinka akár két-három segéd munkáját is elvégzi, füttyjelekből, mozdulatokból, sőt, olykor egy pillantásból is tudja, mi a dolga.

A mudit először német juhásszal keresztezhették, ez lehetett a kialakulásuk első mozzanata. Van is olyan legenda mifelénk, hogy egy német turista hagyta itt annak idején a német juhászát, így keletkezett ez az új fajta – mondja a három anyagulyáért, egy tinógulyáért, s a bemutatókon szereplő hortobágyi ökörfogatért is felelő Kosina Péter, de hozzáteszi:

„ez inkább egyfajta feltételezés, hiszen átfogó génvizsgálatokat még nem végeztek az ötven-hatvan éves fajta esetében.”

A tekert farkat a mudi, az álló füleket a német juhász örökíthette, de mivel nagyon hasonlít rá, még az is megeshet, hogy valamiképp az ausztrál kelpie vonala is idekerülhetett a magyar pusztára – ez utóbbit már Medgyesi Gergely, a Hortobágy Nonprofit Kft. ügyvezetője teszi hozzá, aki a cég kötelékébe tartozó számadó gulyás tanyájára elkísért bennünket.

Tény, hogy a fajta variációi az utóbbi évtizedekben a korábbinál is változatosabbak lettek – a sinkát időközben keresztezték például belga juhásszal, border collieval, német pulival és ausztrál pásztorkutyával is –, mindezek az egyre tudatosabb tenyésztésre utalnak.

A sinkákat megkülönböztetjük szín és küllem alapján: van köztük fekete, vörös, fehér, szürke, csíkos és mézeslábú (rajzos). Farokállást tekintve középre vagy oldalra tekeredőről beszélhetünk – pásztora válogatja, hogy épp melyik típusra esküszik. Szempont még a fajtára jellemző farkasköröm száma, amelyik kutyának dupla van, azt sokan magasabb munkabírásnak tartják, s ez az értékét is növeli.

Tükör-sinka
Fotó: BNE
Ám legfontosabb tulajdonságuk mégiscsak az, hogy gulya vagy nyáj mellé valók, vagyis „marhások” vagy „juhosok”.

Kívülálló talán meg sem tudná e kettőt különböztetni, értő szem azonban azonnal kiszúrja, ha nem a megfelelő feladatra választódik ki az adott egyed.

A gulya mellett szolgáló kutya általában durvább, robusztusabb felépítésű, s a természete is keményebb. Az a dolga, hogy a marha jobb hátsó lábát „fogja”.

Egy anyagulya esetében kétszáz jószágról és azok szaporulatáról beszélünk, ezt akár jó, akár rossz időben a pásztor úgy tudja megőrizni, ha a kutya segítő társként végzi a dolgát, ha megfordítja, odahajtja a gulyát, amerre kell.

Ha csak ugatja őket, akkor a jóval nagyobb, s a borját féltőn óvó magyar szürke szarvasmarha anyatehén „füle botját sem mozgatja”, nem tart tőle, nem engedelmeskedik. Onnantól kezdve felcserélődnek a szerepek,

nem a kutya hajtja a marhát, hanem fordítva, és ez senkinek se jó – mondja Kosina Péter, aki nem mellesleg pásztorcsaládból származik; felmenői apai és anyagi ágon is juhászok voltak, s a mostani szolgálati helyéhez közeli Faluvéghalmán élő keresztszüleitől kapta az első sinkáját, még gyerekként.

zebracsíkos sinka
zebracsíkos sinka
Fotó: BNE

Bogárnak nevezte el. Szülei – akik juhászként egymás váltótársai, vagy ahogy errefelé mondják, váltócimborái voltak – megengedték neki, hogy délutánonként a kutyával együtt legeltesse a nyájat. A sinkák okosak, tanulékonyak, és nagyon nagy teherbírásúak. A gazdák szerint, amelyiket bottal kell munkára fogni, azzal már eleve nem kell foglalkozni.

A teljes cikk a Kistermelők Lapja novemberi számában olvasható!

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2020/11 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Egy ágyban az ellenséggel - Miért háziasítottuk a farkast?

Abból a perspektívából nézve, hogy az ember miért éppen olyan állatot háziasított először, ami drága, nehezen hozzáférhető húst eszik, rejtély. A háziasítás megtörténte után, az ember a kutya őseit, vagyis a farkast, mint potenciális vetélytársat, kiirtotta környezetéből. Ezért a farkasoknak a zord, viszontagságos időjárású hegyekbe kellett visszahúzódniuk.

Ha megcsordul a Vince…

Január 22-én, Vince-napján a borásztársadalmon valami furcsa izgatottság lesz úrrá. Ezt a napot hagyományosan termésjósló ünnepnapnak tartják.

Megtiltják a hím naposcsibék leölését Németországban

Megtiltják a hím naposcsibék leölését Németországban 2022-től - döntött szerdai ülésén a szövetségi kormány.

Fontos változások a földhasználat szabályozásában

Az utóbbi időszakban jelentősen változott a földforgalmazás szabályozása, ami a földhasználat terén is érdemi változásokat eredményezett. A törvénymódosítások célja az öntözési beruházások elősegítése és a családi gazdálkodás reformjának földügyi támogatása volt, azonkívül kiemelt szerepet játszott a változtatásokban az adminisztráció egyszerűsítése és a földdel való visszaélés megakadályozása.

Évindító agrárgondolatok

„Mi várható 2021-ben a magyar agráriumban?” – e címmel szervezte meg évindító szakmai beszélgetését a Magyar Közgazdasági Társaság Mezőgazdasági és Élelmiszer-ipari Szakosztálya. Előadást tartott Udovecz Gábor és Kapronczai István, az Agrárgazdasági Kutató Intézet két korábbi főigazgatója, valamint Vajda László, a szakosztály alelnöke, a Földművelésügyi Minisztérium volt főcsoportfőnöke.

Sorozat a szülőföldjüket elhagyó legkiválóbb magyarokról a Kossuth rádióban

A Magyar Kultúra Napján kezdi sugározni a Kossuth Rádió a 200 részes sorozatot. Az egyes részeket 200 napon át a 6.30-as Krónikát követően hallgathatják meg az érdeklődők. Az első részben Karikó Katalinról, az Amerikai Egyesült Államokban élő magyar kutatóbiológus-biokémikusról, az mRNS alapú vakcinák technológiájának szabadalmaztatójáról lesz szó.

Kevesebb cukor lesz, nyár végére elfogyhatnak a készletek

A tavalyi cukorrépa termés Európában, különösen Franciaországban és Lengyelországban jóval kevesebb volt az előző évieknél, ami felveti azt a lehetőséget, hogy nyár végre elfogynak a cukorkészletek. A cukortermelés beleértve az izoglükózt, azaz az élelmiszeripar által használt, kukoricából készített édesítőszert is az Európai Unióban 16,3 millió tonna volt tavaly.

Uniós ellenérzés - marad az Uhudler?

Simone Schmiedtbauer és Christian Sagartz, az osztrák ÖVP EU parlamenti képviselői „furcsának” tartják az Uhudlerrel kapcsolatos aggodalmakat, mert „az Uhudler nincs veszélyben, a KAP-tól függetlenül gyümölcsborként forgalmazható” olvashatjuk a Blick ins Land hírportál közleményében.

Ragály, járvány, madárinfluenza

2020 végén még úgy tűnt, az állatok zártan tartásának elrendelésével sikerül megakadályozni hazánkban a madárinfluenza-járvány kitörését. Sajnos mára már nem így van, Magyarország több területén tízezres baromfiállományokat kellett leölni.

Jeles napoktól a szokások átalakulásáig

Az évezredek során a földművelő közösségekben az emberek életét meghatározta a hagyományokhoz való ragaszkodás, amelyek közül némelyeket ősi kultúrák rítusaiból örököltek, és amiket életterük környezeti adottságaihoz, a Kárpát-medencében pedig az időközben kialakult keresztény egyházi szokásrendhez is hozzáigazítottak a különböző népek.