Back to top

A klímavészhelyzet kertjei

Tervezői munkám, kertészkedésem közben szerzett tapasztalataim, a szakmai továbbképzések és beszélgetések lassacskán meggyőztek arról, hogy klímavészhelyzet küszöbén állunk. Nem mondhatom, hogy lelkileg könnyű volt szembesülni a probléma súlyával, hiszen vélhetően az emberiség eddigi legnagyobb próbatétele vár ránk, de örülök, hogy megtörtént, hiszen felismerés nélkül nincs cselekvés.

Így hát most, mint tájépítész, anya és kerttulajdonos igyekszem segítséget nyújtani, hogy felkészülhessenek a jelen és a közeljövő kihívásaira, illetve kezelni tudják a kiváltó okokat. A téma rendkívül összetett, a cikk nem tud teljes körű lenni, az általam vázolt megoldások léptéke, részletezettsége is nagyon különböző, de valahol el kell kezdeni! Aki nem hisz a klímaváltozásban, annak is érdemes továbbolvasnia, a legtöbb tanács ugyanis a pénztárcánkat is kíméli, egészségünket is védi. 

Hőmérséklet

Szőlővel árnyékolt utca a spanyol Jerezben
Lássuk, mire kell felkészülnünk! Persze ezt pontosan senki sem tudja megmondani, de klímakutatók szerint a lassú felmelegedés mellett a közeljövő egyik leglényegesebb ismérve az időjárásban megnyilvánuló kiszámíthatatlanság, szélsőségesség lesz, melynek hatásai alól senki sem tudja kivonni magát.

Az utóbbi évek enyhe teleit követő kora tavaszi fagyos időszakok, az idei júniusi hideg, a nyári nagy hőségek, aszályok, légszárazság sajnos valószínűleg már a változást mutatják.

A legnagyobb horderejű problémát és egyben megoldási lehetőséget a hűtés (hűtőgépek, klímaberendezések) témaköre jelenti. A globális felmelegedés legfőbb paradoxonja, hogy miközben hűteni akarjuk magunkat, tovább rontunk az éghajlat helyzetén.

• Klímaberendezés helyett – ezúton kérek elnézést a kenyerüket ezzel keresőktől – ha megoldható, ültessenek fákat a lakóépületek délkeleti, déli, délnyugati oldalára, futtassák be a ház falát, új lapos tetős épületeknél alakítsanak ki zöldtetőt!

(Ugyanakkor ügyeljenek arra, hogy a téli, melengető napsugarak bejutását a növényzet ne akadályozza, ne telepítsenek a napos oldalra, a ház közelébe nagy örökzöldeket!) Az árnyékolás és párologtatás révén nagy hőségek esetén is több fokkal csökkenthető a növényzet segítségével a kert, a ház hőmérséklete. Most augusztusban, e cikk írásakor kint az árnyékban 35 °C, a házban 23,5 °C van az árnyat adó fügénknek, szőlőnknek, mezei juharunknak köszönhetően, pedig nincs se klímánk, se hőszigetelésünk.

• Minél nagyobb legyen a növényzettel fedett területünk, és minél alacsonyabb a burkolatok, építmények aránya a kertünkben!

Ültessünk fákat a parkolók déli, délnyugati oldalára, hogy árnyékoljuk autóinkat és a hőt az éj leple alatt visszasugárzó burkolatokat.

• A várható melegebb és szélsőségesebb időjárásra tekintettel alkalmazzunk minél tágabb tűrésű fajokat! Ebben próbál segítségükre lenni a mellékelt lista. (A lista a továbbiakban finomításra, kiegészítésre szorul, de szerettem volna önöket már az őszi ültetési szezonban segíteni vele.)

• A kiültetés jellege is számít, lehetőleg ne elszigetelten, hanem csoportosan, többszintes növényállományt kialakítva telepítsük növényeinket.

A parkolófásítást bemutató fotón jól látszik, hogy a burkolatban álló fákhoz képest a nagyobb cserjefoltba kerülő társaik mennyivel szebbek, egészségesebbek.

• A vízfelületeknek mindig kiegyenlítő szerepük volt – gondoljanak csak a híres mór kertekre! –, hiszen a víz párolgása hőt von el, vagyis a nagy melegben hűti a környezetet, télen pedig a fagyás során melegíti azt. A vízfelület a nyári aszályos időszakban nemcsak hűti a környezetét, de a légszárazságot is mérsékli, és igen hangulatos eleme a kertnek.

Nincs szükség feltétlenül magas költségű, bonyolult díszmedencékre, egy kiskertben sokszor egy csobogó is sokat számít.

Csapadék- és vízgazdálkodás

Az esőzések tekintetében is kiszámíthatatlan, szélsőséges eloszlásra érdemes felkészülni: özönvízszerű záporokkal, áradásokkal, földcsuszamlásokkal, s emellett hosszabbodó aszályos időszakokkal számolhatunk.

Növénytelepítéskor a hosszan tartó szárazságot is toleráló fajokat, fajtákat részesítsék előnyben.

(Természetesen nem a pangó vizes, illetve folyóparti területekre gondolok itt!) Szerencsére most már több magyar szakkönyv kapható, amelyek a cserjék, évelők kiválasztásában segítenek, illetve ha szakemberhez fordulnak, ezeknek a kitételeknek megfelelően szűkítsék a kert növényválasztékát. A mellékelt fafaj­lista összeállításakor a szárazságtűrés is kiválasztási szempont volt.

Mivel mélyen a kontinens belsejében vagyunk, várhatóan valahogy úgy kell alkalmazkodnunk majd a vízgyűjtés, tárolás és műtárgyak tekintetében, ahogy azt korábban az észak-afrikaiak tették.
A fahely méretének hatása a fa növekedésére

A csapadékvíz egyre nagyobb érték lesz, nem az elvezetés, hanem a hasznosítás, hasznosulás az elérendő cél. A tisztán mérnöki (szürke) megoldások helyett a természetet is bevonó (kék-zöld) megoldások felé kell elmozdulnunk, melyek emellett növelik a fajgazdagságot, használati, esztétikai értéket is képviselnek.

Ivóvízzel locsolni nagy pazarlás, és nem csak a vízszámla miatt.

Ezért tekintsük át, milyen lehetőségeink, eszközeink vannak a kertünkben: az esővíz elszivárogtatása körülbelül 20 mm csapadékmennyiségig működik, míg a 20-40 mm közötti mennyiségből már jut a tározóba is, elvezetésre pedig csak az igen nagy intenzitású (> 40 mm) esők esetén kerüljön sor.

1. Az elszivárogtatás eszközei

• Tereprendezés. A korábbi lapszámokban (2020/5–6, 7–8.) már részletesebben szó esett erről a témáról. Lejtős területen elsősorban teraszok képzésével segíthetjük a csapadék helyben tartását, illetve csökkenthetjük az erózió mértékét.

• Ahol lehetséges (akár a lapos tetős garázson, fészeren), alakítsunk ki zöldtetőt, mellyel elősegítjük a víz visszatartását, tisztítását és a párologtatást is.

Emellett a tetőkertek kedvezően befolyásolják a mikroklímát, az épület természetes hűtésében, hőszigetelésében is segítenek, a virágos fajok táplálékul és élőhelyül szolgálnak számos rovarfajnak, így növelik a városi bio­diverzitást.

• Szorítsuk a lehető legkisebbre környezetünkben a burkolt felületek arányát! Így egyrészt a pénztárcánkat kíméljük és a gyártáshoz, szállításhoz, építéshez kapcsolódó környezetterhelést mérsékeljük, másrészt több hely marad a növényzet számára, ami segít a víz elszivárogtatásában, párologtatásában, a CO2-megkötésben (a többi előnyről nem is beszélve).

A burkolatok többletvizét lehetőség szerint zöldfelületre vezessük, ahol az beszivároghat. Kiemelt szegély esetén időnként megszakításokra van szükség, amelyeken keresztül a víz távozhat az úttestről.

• A feltétlenül szükséges burkolt felületek minél nagyobb hányada vízáteresztő, lélegző legyen. Ilyenek az egyszerű szórt burkolatok (zúzott kő, mulcs, roppantott kavics), valamint a stabilizált szórt burkolatok, a drénaszfalt, a drénbeton, a gyep-/kavicshézagos elemes térkő, a kavicsfix stb.

• Az elszivárogtatás mérnöki eszköze a drénárok, melynél az érkező csapadékvíz közvetlenül a drénrétegbe, majd onnan a környező talajrétegbe kerül.

• A föld alatti szikkasztás speciális műanyag perforált alagcsövek segítségével is megoldható házikertekben. Ezt az eszközt nálunk gyakran használják a ciszternák túlfolyó vizének elvezetésére, szikkasztására és a kert vízigényesebb növényzetének járulékos öntözésére.

• A föld alatti szikkasztóládák, drénku­tak kialakítása általában környezetterhelőbb, költségesebb, jelentős földmunkát is igényel, de lehetőséget ad a szikkasztásra akár burkolt parkolófelületek alatt is.

2. A tározás eszközei

Így is lehet! Egy jövőbe mutató szálloda, a Boutiquehotel Stadthalle belső udvara Bécsbe
Ha több eső esett, mint amennyit a kertben el tudunk szivárogtatni, érdemes minél többet tárolni az aszályosabb időszakokra, ennek kertészeti módszerei a következők.

• A legegyszerűbb, ha mulcsozással megóvjuk talajunk nedvességtartalmát a szárító hőségtől, szelektől. Legjobb, ha a talajtakarásra a kertünkből származó szerves mulcsot használunk:

fűnyesedéket, szénát, ágap­rítékot, de alkalmas erre a célra az általában hosszabb szállítási útvonal miatt kevésbé szerencsés fenyőkéreg, illetve szervetlen mulcsként a kőzúzalék, apró szemű kavics is.

• A felszín alatti tározás műtárgyai a ciszternák. A föld alatti, előre gyártott víztározó elemek általában 1-10 köbméteresek, de több elem összekapcsolásával, illetve egyedi vasbeton ciszternákkal ennél nagyobb kapacitást is elérhetünk. Az egyik fehérvári kertben a múlt héten botlottam egy 50 köbméteres ciszternába, melynek fajlagos költsége kisebb testvéreinél lényegesen kedvezőbb. A ciszterna tele volt, mivel a szomszédoknak problémát jelentő csapadékvizet is ebbe vezetik bele. Az 50 köbméter víz 1000 négyzetméteres öntözendő felülettel számolva ötszöri alapos beöntözést tesz lehetővé, így a kertben akár egy-másfél hónapos aszály is áthidalható!

• A felszíni tározók általában kisebbek, előnyük az egyszerű telepíthetőségük (közvetlenül csatlakoztathatóak az ereszcsatornára), ám csekély kapacitásuk miatt nem befolyásolják jelentősen a vízgazdálkodást.

• A zöldtetők is alkalmasak víztározásra, amennyiben termőrétegük alá speciális vízvisszatartó elemek is beépítésre kerülnek. Tojástartószerű mélyedéseikben kialakítástól függően négyzetméterenként 20-80 liter víz visszatartására képesek, illetve lassítják a víz eljutását a kifolyóba.

• A területünk egy részének lesüllyesztésével is kaphatunk ideiglenes tározásra alkalmas területet, létrehozhatunk szikkasztó- vagy szűrőárkot, esőkertet. Az árok, esőkert növényborítása állhat gyepből vagy az elöntést tűrő évelőkből, fás szárú fajokból, és ügyes tervezés esetén dekoratív eleme kertünknek.

• A szikkasztó-tározó meder egy mélyebb, állandó vízborítású tározó és egy magasabb szikkasztózóna kombinációja. A vízzáró mederkialakítású tóból zápor idején a víz kiléphet a szikkasztóárokba, így nagy része elszikkad és elpárolog.

• A gyökérzónás víztisztító a természetes mocsarakat imitáló, a vizet tározó és – a talaj, a növényzet és az ezek gyökérzetén élő mikroorganizmusok segítségével – tisztító terület. Magánkertekben általában a házban keletkező szennyvíz tisztítására szokták alkalmazni, és a kilépő vízzel a kerti tavat táplálják.

Gyepes szikkasztóárok
Az öntözés módja sem mellékes, hiszen a csepegtető öntözés hatékonysága 90% körüli, alkalmazásával jelentős mennyiségű vizet takaríthatunk meg. Tovább csökkenthetjük a vízfelhasználást, ha csak a növény számára valóban szükséges mennyiséget juttatjuk ki, s ezt is inkább ritkábban, nagyobb vízadagokkal tesszük. Ha szórófejjel öntözünk, azt lehetőleg a reggeli órákban tegyük, amikor kisebb a párolgási veszteség, és a csigainvázió, begombásodás veszélye.

A csepegtetőcsövek nem drágák, és nem csak dísznövényeknél használhatók a kertben.

Nincs feltétlenül szükség a költségesebb vezérlőkre, mágnesszelepekre, ha valakinek van arra ideje, hogy a növények jelzéseit figyelve megnyissa a csapot időnként. A különböző vízigény miatt érdemes több öntözési kört kialakítani, melyek – egyszerűbb esetben – egy-egy gyorscsatlakozó véggel ellátva a kerti csap mellett heverve várhatják, hogy rájuk kerüljön a sor.

Erősebb szelek

A várhatóan egyre gyakoribb és erősebb szelek ellen alkalmazzunk erdőszerű, többszintes telepítést, amely mérsékli az egyedek szélterhelését. A külső területekre a széltörésnek ellenállóbb fajokat telepítsük.

• Ne telepítsünk széltörésre érzékeny fajokat (pl. szivarfát, császárfát, ezüstjuhart, kínai papíreperfát) kitett helyekre, legfeljebb a szélcsendesebb, védettebb területekre.

• Kertünket szélvédettebbé tehetjük, ha az uralkodó szélirányba magasabb (de nem teljesen zárt) sávot telepítünk a szélnek ellenállóbb fajokból. A szántóföldi kultúrákban úgy számolnak, hogy egy erdősáv szélvédő hatása a famagasság húsz-harmincszorosa.

A téli szelek házat hűtő hatását is csökkenti és a fűtési igényt is némiképp mérsékli a Dunántúlon és a Duna-Tisza közén az észak­nyu­gati, a Tiszántúlon az északkeleti szélvédő sáv telepítése. Ha nincs nagy helyünk, egy magasabb cserjesáv, vagy bokrokkal, sövénnyel kombinált laza fasor is bőven elegendő ahhoz, hogy a kert szélcsendesebb legyen.

A következő számban egyebek között a kert energiafelhasználásáról írok, remélem, akkor is velem tartanak!

 

Forrás: 
Kertbarát Magazin
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertbarát Magazin 2020/11-12 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Szőlőtermesztés: itthon is hasznos dél-amerikai tapasztalatok

A klímaváltozás szőlőtermesztésre gyakorolt hatása az egyik legdivatosabb téma manapság, sokan szeretnek róla nyilatkozni. Mi, akik a trópuson dolgoztunk Dél-Amerikában, és még ma is kapcsolatban vagyunk az ottani munkatársakkal, kissé másként látjuk a kérdést, mint azt Magyarországon kezelik.

Beengedik az idénymunkásokat

A világjárványból eredő súlyos munkaerőhiány miatt Ausztráliában számos gyümölcstermesztő kénytelen volt az ültetvényen hagyni a termést, vagy a betakarítás után megsemmisíteni.

Grow21: Együtt ültethetjük el a fenntartható jövő magjait

A vadonatúj virág- és zöldségkertészeti és tájkertészeti virtuális esemény a Kekkilä-BVB, Európa egyik vezető kertészeti cége támogatásával valósulhat meg. A fesztiválra a rendezők meghívnak mindenkit, hogy megvitassák, hogyan állhat fenntarthatóbb növekedési pályára a zöld ágazat.

Drónok a növényvédelemben - miként használhatjuk őket?

Az innováció alapvetően meghatározza a mezőgazdaság jövőjét is. A drónok már jó ideje segítik a monitorozást, információgyűjtést és remélhetően nemsokára lehetőség nyílik arra, hogy permetezhessünk is velük. A drónok használatához kapcsolódó új szabályozást, azaz a pilóta nélküli légi járművek üzemelésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló javaslatot a Parlament decemberben elfogadta.

Átmenetileg tovább hűl az idő

Az enyhe december után január második hetében végre beköszöntött a tél, és a mögöttünk álló héten éjszakánként már mindenütt fagypont alá csökkent a hőmérséklet, és többfelé havazott is. A fagyos időre nagy szüksége van az őszi vetéseknek a téli nyugalmi időszak beállásához, illetve jót tesz a hideg a növényvédelem valamint a rögös szántott talajok felaprózódásának szempontjából is.

Kell-e öntözni a szőlőt? - A Kertészet és Szőlészetről szubjektíven

Milyen költségeket rejt az élelmiszerek valódi ára? Milyen kreatív megoldásokkal hidalták át a ciklámennemesítők, hogy nem lehet élőben fajtabemutatót tartani? Mi a közös a forró égövi és a hazai szőlőtermesztésben? Mi az egyetlen eset, amikor nem számít borhibának az ecetesedés? A 2021/2. héten is érdekes olvasnivalókkal jelent meg a Kertészet és Szőlészet.

A nagyszüleink gyümölcsei voltak

Aki emlékszik a nagyszüleink korabeli régi gyümölcsök ízére és gyümölcsfát telepítene, az majdnem biztosan az őshonos fajták mellett teszi le a voksát, mondja Kaj István, aki számos „régi világbeli” alma- és körtefajta oltványát készíti és kínálja. A fiatalember a Zala megyei Pusztaszentlászló polgármestere, az Újhegyi Borbarátok Egyesület elnöke és egyben őstermelő.

Magkezelési eljárások

A tavaszt váró kertészkedők ilyenkor már tervezik a vetéseket, térben és időben egyaránt. A palánták nevelésénél lényeges az időzítés is, például a fagyérzékenyeknek május közepére kell „készen lenniük”. Néhány mag nehezen kel ki, ezeket magkezelési eljárásokkal ösztönözhetjük. A rétegzésnek például már itt az ideje…

Kisebb-nagyobb lépések a fenntarthatóság érdekében

A fenntartható mezőgazdaság és élelmezés szempontjából nagy jelentőségű a zöldség-gyümölcs termesztés, áll a Fruit Logistica Trend Report 2020-as kiadásában. Számítások szerint 2050-re kétszer több friss terméket kellene fogyasztanunk, hogy elérjük a kívánt célt.

Könnyen tartható dekoratív pozsgások

A Haworthia nemzetség fajainak magyarul elég sok nevük van: a sávos fűtől a tőrázsán át a szemölcsliliomig… Botanikailag persze sem a liliomokhoz, sem a fűfélékhez nincs közük, csak hogy bonyolultabb legyen a helyzet. Érdemes megpróbálkozni tartásukkal, mert dekoratívak, változatos megjelenésűek, nem növik ki a kisebb lakásokat sem, és igényeik is könnyen teljesíthetők...