Új kapuk nyíltak a magyar termékek előtt

A témában a KNK PR&Media Kft. szervezett háttérbeszélgetést, mely segített közelebb kerülni a válaszhoz. A program első perceiben elhangzott: annak a termékpályának, melyet a Bonafarm Csoport sertésintegrációs rendszere hozott létre, az elmúlt évek fejlesztéseinek köszönhetően egyre kisebb az importigénye. Az egyes gépek, illetve technológiák mellett nagyobb mennyiségben csak a tömegtakarmány-gyártás során használt vitaminok és premixek, valamint a csomagolóanyagok származnak külföldről.

A Bonafarm Mezőgazdaság által kiépített sertésintegrációs rendszer fejlesztésének eredményeként folyamatosan csökken a malac import szükséglet is. Éder Tamás annak az MCS Vágóhíd Zrt.-nek az igazgatósági tagjaként vett részt a beszélgetésen, mely a Bonafarm Csoport stratégiai partnere s egyben a csoporthoz tartozó Pick Szeged Zrt. alapanyag-beszállítója. Szavai szerint tevékenységük kulcsa, hogy az általuk feldolgozott sertésállományt a nemzetközi szinten versenyképes keretek között, helyben állítják elő, együttműködve több mint 100 kis- és közepes méretű mezőgazdasági vállalkozással, állattenyésztőkkel és őstermelőkkel.

Prémium termékek – tudatos fogyasztóknak

A partnereik által előállított hízókat is beleszámítva idén körülbelül 1 millió sertést vágtak le az ország legmodernebb vágóhídjának számító mohácsi üzemükben. Ebből 650 ezer állat a Bonafarm Csoport által koordinált integrációs rendszerből került ki, köztük az a 160 ezer sertés is, melyekből a prémium szegmensbe pozícionált Pick Friss hús termékek készülnek.

E termékekkel a cég azt a fogyasztói réteget célozta meg, mely egyre inkább tudatos vásárlásra törekszik, s fontosnak tartja, hogy olyan magyar terméket tegyen a kosarába, ami magas szintű állatjóléti feltételek mellett, minél kisebb ökológiai lábnyomot hagyva készül.

Noha az Európai Uniós állatjóléti feltételek szigorúak, ezeket az állatokat még magasabb fokú követelményeknek megfelelően, 30-40 százalékkal alacsonyabb telepítési sűrűséggel tartjuk” – magyarázta a szakember. Példaként említette még az állatok „szórakoztatását” szolgáló berendezéseket, a szellőző- és levegőminőség-javító rendszert, illetve elmondta azt is, hogy míg az EU-s szabályozás szerint az élő állatok pihentetés nélkül 8 órán keresztül szállíthatók, addig Mohácsra legfeljebb 3 órányi távolságból utaztatják a vágásra szánt sertéseket.

Ez azért is fontos, mivel a rövidebb szállítási idő az állatoknak kevesebb stresszt okoz, ez pedig jobb húsminőséget eredményez. Továbbá az sem elhanyagolandó, hogy a cég – ahogy a nagy üzemeknél ez megszokott – napi kapcsolatban van a hatósági állatorvosokkal és élelmiszer-biztonsági szakemberekkel.

Kiszámíthatóság és biztonság

A mohácsi vágóhíd jelenleg körülbelül 700 embert foglalkoztat, s mivel a vágás és húsfeldolgozás kézi munkaerőt kíván, hosszútávú munkalehetőséget biztosít számukra. Éder Tamás ennek kapcsán elmondta, hogy bár 1 évvel ezelőtt még igencsak nehéz volt jó húsipari szakembert találni, a hazai munkabérek alakulása, a külföldi – németországi – munkaerő-kölcsönzési rendszer szigorodása, no és persze a koronavírus-járvány okán egyre többen keresnek munkát az országhatáron belül. A járvány ugyanakkor azt is eredményezte, hogy a vásárlók többsége az általa leginkább biztonságosnak vélt, csomagolt húsipari termékeket részesíti előnyben.

Szívügyük a magyar termék

A biztonságos, megbízható minőségű magyar termékek népszerűsítésére kötelezte el magát a 2006-ban alapított Magyar Termék Nonprofit Kft., tanúsító védjegyével segítve e termékek egyszerű és egyértelmű azonosíthatóságát. Benedek Eszter ügyvezető – a beszélgetés másik résztvevője – mindenekelőtt elmondta: az elmúlt bő egy évtizedben fokozatosan vált egyre inkább hangsúlyossá a vásárlói tudatosság hazánkban, s már nemcsak az ár és a minőség, hanem a magyar eredet is fontos szemponttá vált a fogyasztók számára. Noha lényegesek a hazai termékek vásárlása mellett szóló racionális érvek is, a többség elsősorban az érzelmeire hallgatva választ élelmiszert a boltok polcairól, nem véletlenül hirdeti a cég szlogenje, hogy „Szívügyünk a Magyar Termék”.

Amit azonban minden kampányuk alkalmával hangoztatnak, az az a tény, hogy a magyar termékek vásárlása a hazai munkahelyek megőrzését szolgálja. Ez az üzenet a koronavírus-járvány márciusi, magyarországi megjelenését követően még nagyobb hangsúlyt kapott: a „Vedd a hazait! Védd a hazait!” elnevezésű kezdeményezésükben öltött „testet”.

A Magyar Termék tanúsító védjegyeivel ellátott termékek esetében biztosak lehetnek abban is, hogy nem fognak élelmiszer-biztonsági problémákkal vagy éppen fogyasztómegtévesztő információkkal szembesülni” – mondta. Emellett hangsúlyozta azt is, hogy a hazai termékek könnyebben elérhetők, illetve pótolhatók, ami a járvány első, tavaszi hullámakor is bebizonyosodott.

Nem pusztán fellángolás

A fentebb említett kampány a közösségi médiumok felületein indult el tavasszal, s csakhamar nagy népszerűségre tett szert a legkülönfélébb cégek körében is – közel 100 vállalkozás csatlakozott hozzá –, akik saját kampányaikban is felhasználták az említett szlogent. Éppen ezért a folytatás sem váratott sokáig magára. 24 cég, köztük a PICK Friss húsokat előállító MCS Vágóhíd Zrt. közreműködésével készítették el azt a TV-kampányt, melynek fő mondanivalója, hogy bár sokfélék vagyunk, abban egyetértünk, hogy magyar termékek vásárlásával a hazai vállalkozások megmaradását, a munkahelyek megőrzését támogatjuk.

Az ügyvezető szerint a jellegi helyzet jó lehetőséget ad a magyar termékek népszerűsítésére, ugyanakkor nem tagadja, hogy a hosszútávú, folyamatos kommunikáció jelentheti a siker kulcsát, éppen ezért már tervezik a jövő évre szóló kampányokat is. „Biztos vagyok benne, hogy a magyar termékek iránti keresletnövekedés nem pusztán fellángolás a fogyasztók részéről, ettől függetlenül igyekszünk mindent megtenni azért, hogy fenntartsuk az érdeklődésüket” – tette hozzá.