Back to top

Új kapuk nyíltak a magyar termékek előtt

Noha a koronavírus-járvány okozta helyzet nem feltétlen szolgál a pozitív gondolatok táptalajául, a biztonságos, minőségi alapanyagokból készült magyar élelmiszereknek kétségtelenül kedvező közeget teremtett. Ugyanakkor az már kérdéses, hogy vajon az észérvek vagy inkább az érzelmek vezérlik a fogyasztókat, miközben leemelik a hazai termékeket a polcról.

A témában a KNK PR&Media Kft. szervezett háttérbeszélgetést, mely segített közelebb kerülni a válaszhoz. A program első perceiben elhangzott: annak a termékpályának, melyet a Bonafarm Csoport sertésintegrációs rendszere hozott létre, az elmúlt évek fejlesztéseinek köszönhetően egyre kisebb az importigénye. Az egyes gépek, illetve technológiák mellett nagyobb mennyiségben csak a tömegtakarmány-gyártás során használt vitaminok és premixek, valamint a csomagolóanyagok származnak külföldről.

A Bonafarm Mezőgazdaság által kiépített sertésintegrációs rendszer fejlesztésének eredményeként folyamatosan csökken a malac import szükséglet is. Éder Tamás annak az MCS Vágóhíd Zrt.-nek az igazgatósági tagjaként vett részt a beszélgetésen, mely a Bonafarm Csoport stratégiai partnere s egyben a csoporthoz tartozó Pick Szeged Zrt. alapanyag-beszállítója. Szavai szerint tevékenységük kulcsa, hogy az általuk feldolgozott sertésállományt a nemzetközi szinten versenyképes keretek között, helyben állítják elő, együttműködve több mint 100 kis- és közepes méretű mezőgazdasági vállalkozással, állattenyésztőkkel és őstermelőkkel.

Prémium termékek – tudatos fogyasztóknak

Az MCS Vágóhíd Zrt. sertésvágóhídja Mohácson
Fotó: MTI/Sóki Tamás
A partnereik által előállított hízókat is beleszámítva idén körülbelül 1 millió sertést vágtak le az ország legmodernebb vágóhídjának számító mohácsi üzemükben. Ebből 650 ezer állat a Bonafarm Csoport által koordinált integrációs rendszerből került ki, köztük az a 160 ezer sertés is, melyekből a prémium szegmensbe pozícionált Pick Friss hús termékek készülnek.

E termékekkel a cég azt a fogyasztói réteget célozta meg, mely egyre inkább tudatos vásárlásra törekszik, s fontosnak tartja, hogy olyan magyar terméket tegyen a kosarába, ami magas szintű állatjóléti feltételek mellett, minél kisebb ökológiai lábnyomot hagyva készül.

„Ezek a húsok 100 százalékban GMO-mentes takarmánnyal etetett, antibiotikum-mentesen hizlalt sertésekből származnak.

Noha az Európai Uniós állatjóléti feltételek szigorúak, ezeket az állatokat még magasabb fokú követelményeknek megfelelően, 30-40 százalékkal alacsonyabb telepítési sűrűséggel tartjuk” – magyarázta a szakember. Példaként említette még az állatok „szórakoztatását” szolgáló berendezéseket, a szellőző- és levegőminőség-javító rendszert, illetve elmondta azt is, hogy míg az EU-s szabályozás szerint az élő állatok pihentetés nélkül 8 órán keresztül szállíthatók, addig Mohácsra legfeljebb 3 órányi távolságból utaztatják a vágásra szánt sertéseket.

Ez azért is fontos, mivel a rövidebb szállítási idő az állatoknak kevesebb stresszt okoz, ez pedig jobb húsminőséget eredményez. Továbbá az sem elhanyagolandó, hogy a cég – ahogy a nagy üzemeknél ez megszokott – napi kapcsolatban van a hatósági állatorvosokkal és élelmiszer-biztonsági szakemberekkel.

Kiszámíthatóság és biztonság

A mohácsi vágóhíd jelenleg körülbelül 700 embert foglalkoztat, s mivel a vágás és húsfeldolgozás kézi munkaerőt kíván, hosszútávú munkalehetőséget biztosít számukra. Éder Tamás ennek kapcsán elmondta, hogy bár 1 évvel ezelőtt még igencsak nehéz volt jó húsipari szakembert találni, a hazai munkabérek alakulása, a külföldi – németországi – munkaerő-kölcsönzési rendszer szigorodása, no és persze a koronavírus-járvány okán egyre többen keresnek munkát az országhatáron belül. A járvány ugyanakkor azt is eredményezte, hogy a vásárlók többsége az általa leginkább biztonságosnak vélt, csomagolt húsipari termékeket részesíti előnyben.

Szívügyük a magyar termék

A biztonságos, megbízható minőségű magyar termékek népszerűsítésére kötelezte el magát a 2006-ban alapított Magyar Termék Nonprofit Kft., tanúsító védjegyével segítve e termékek egyszerű és egyértelmű azonosíthatóságát. Benedek Eszter ügyvezető – a beszélgetés másik résztvevője – mindenekelőtt elmondta: az elmúlt bő egy évtizedben fokozatosan vált egyre inkább hangsúlyossá a vásárlói tudatosság hazánkban, s már nemcsak az ár és a minőség, hanem a magyar eredet is fontos szemponttá vált a fogyasztók számára. Noha lényegesek a hazai termékek vásárlása mellett szóló racionális érvek is, a többség elsősorban az érzelmeire hallgatva választ élelmiszert a boltok polcairól, nem véletlenül hirdeti a cég szlogenje, hogy „Szívügyünk a Magyar Termék”.

Amit azonban minden kampányuk alkalmával hangoztatnak, az az a tény, hogy a magyar termékek vásárlása a hazai munkahelyek megőrzését szolgálja. Ez az üzenet a koronavírus-járvány márciusi, magyarországi megjelenését követően még nagyobb hangsúlyt kapott: a „Vedd a hazait! Védd a hazait!” elnevezésű kezdeményezésükben öltött „testet”.

„A fogyasztók többsége saját maga is tapasztalja, hogy mennyire fontos az, hogy megőrizzék a munkahelyét, mindemellett a minőségi, magyar termékek vásárlása mellett szóló racionális érvekre is fogékonyabbak most.

A Magyar Termék tanúsító védjegyeivel ellátott termékek esetében biztosak lehetnek abban is, hogy nem fognak élelmiszer-biztonsági problémákkal vagy éppen fogyasztómegtévesztő információkkal szembesülni” – mondta. Emellett hangsúlyozta azt is, hogy a hazai termékek könnyebben elérhetők, illetve pótolhatók, ami a járvány első, tavaszi hullámakor is bebizonyosodott.

Nem pusztán fellángolás

A fentebb említett kampány a közösségi médiumok felületein indult el tavasszal, s csakhamar nagy népszerűségre tett szert a legkülönfélébb cégek körében is – közel 100 vállalkozás csatlakozott hozzá –, akik saját kampányaikban is felhasználták az említett szlogent. Éppen ezért a folytatás sem váratott sokáig magára. 24 cég, köztük a PICK Friss húsokat előállító MCS Vágóhíd Zrt. közreműködésével készítették el azt a TV-kampányt, melynek fő mondanivalója, hogy bár sokfélék vagyunk, abban egyetértünk, hogy magyar termékek vásárlásával a hazai vállalkozások megmaradását, a munkahelyek megőrzését támogatjuk.

Az ügyvezető szerint a jellegi helyzet jó lehetőséget ad a magyar termékek népszerűsítésére, ugyanakkor nem tagadja, hogy a hosszútávú, folyamatos kommunikáció jelentheti a siker kulcsát, éppen ezért már tervezik a jövő évre szóló kampányokat is. „Biztos vagyok benne, hogy a magyar termékek iránti keresletnövekedés nem pusztán fellángolás a fogyasztók részéről, ettől függetlenül igyekszünk mindent megtenni azért, hogy fenntartsuk az érdeklődésüket” – tette hozzá.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A Mitsubishi is beszáll a laborhús piacba

A Mitsubishi Corporation úgy döntött, hogy együttműködik az izraeli Aleph Farms céggel a laboratóriumban termesztett húsok gyártásában és forgalmazásában. Ennek az a célja, hogy Japánban csökkenjen az üvegházhatást okozó gázok kibocsátása.

Marhaművészet az egészségügyi dolgozókért

Az utóbbi években a nebraskai Bridgeportban élő David Schuler „marhaművész” farmer a karácsonyi időszakban a red angus állományát élő műalkotásokká változtatja. Elkészítette már velük-belőlük a farmja billogját, és a beef (marhahús) szót is, amit felhasználtak az USA „Marhahús… ez van vacsorára” elnevezésű fogyasztásösztönző kampányában is.

Ugrásszerűen nőtt a növényi eredetű élelmiszerek eladása

Egy friss felmérés szerint január első hetében 50 százalékkal több növényi eredetű élelmiszert vásároltak a fogyasztók az Egyesült Királyságban, mint a tavalyi esztendő ugyanezen időszakában. A növekedés hátterében két fő ok áll. Lássuk, mik ezek.

Egy galamb átrepült Oregonból Ausztráliába, meg akarják ölni

Egy galamb tizenháromezer kilométert tett meg az Egyesült Államoktól Ausztráliáig. A hatályos ausztrál előírások szerint a Csendes-óceánt átszelő madarat meg kellene ölni.

A világ egyik legdrágább fogása: 60 millió egyetlen halért

A tokiói piac rendszeres új évi árverésén 200 000 dollárért, mintegy 60 millió forintért kelt el a tonhal, mely a tavalyi árhoz képest jelentős visszaesést mutat. Az említett kékúszójú tonhalat 20,8 millió jenért, azaz pontosan 202, 197 dollárért adták el az első aukción a Toyosu halpiacon miután az ünnepeket követően újranyitott.

Új rektor a Soproni Egyetem élén

Dr. Fábián Attila egyetemi tanárt nevezte ki a Soproni Egyetem rektorává a köztársasági elnök. Áder János államfő 2021. január 13-án Palkovics László innovációs és technológiai miniszter jelenlétében adta át az új rektor 2025. december 31-ig szóló megbízólevelét. Az unikális képzéseknek helyt adó egyetem 2020 őszétől alapítványi fenntartásban működik.

Beengedik az idénymunkásokat

A világjárványból eredő súlyos munkaerőhiány miatt Ausztráliában számos gyümölcstermesztő kénytelen volt az ültetvényen hagyni a termést, vagy a betakarítás után megsemmisíteni.

Biológiai gombaölő szert fejlesztettek ki tárolási betegségek ellen

A Decco Italia forgalmazza a Nexy nevű biológiai gombaölő szert, amivel az alma, körte és a citrusfélék tárolási betegségeit lehet megelőzni. Az új készítmény szermaradék nélkül akadályozza meg a Botrytis cinerea, a Colletotrichum musae, vagy a Penicillium-fertőzést.

A méhészeknek is megterhelő volt az elmúlt időszak

A tavalyi év mindenki számára rendkívüli megpróbáltatásokat hozott, a koronavírus-járvány az egész társadalomra és a gazdaság minden szektorára hatással volt és következményei még sokáig velünk lesznek. A méhészeknek is megterhelő volt ez az időszak, de nem állhattak le a mindennapi teendők.

Kell-e öntözni a szőlőt? - A Kertészet és Szőlészetről szubjektíven

Milyen költségeket rejt az élelmiszerek valódi ára? Milyen kreatív megoldásokkal hidalták át a ciklámennemesítők, hogy nem lehet élőben fajtabemutatót tartani? Mi a közös a forró égövi és a hazai szőlőtermesztésben? Mi az egyetlen eset, amikor nem számít borhibának az ecetesedés? A 2021/2. héten is érdekes olvasnivalókkal jelent meg a Kertészet és Szőlészet.