Back to top

Az eredetvédett, sós túró története

A Görgény völgyét sajátos földrajzi adottságai, gazdag növény- és állatvilága miatt évszázadok óta Erdély különös zónájaként tartják számon. A hasonló nevű havasok lábánál és az ugyanezt a nevet viselő patak mentén emberemlékezet óta fakitermeléssel és állattenyésztéssel foglalkoztak.

Görgényszentimrén 1642-ben épített vadászkastélyt I. Rákóczi György, amit később többek között Bornemissza János, majd Rudolf trónörökös is használt. Laposnyán királyi vadászkastély állt, ahova a román királyi család tagjai, később pedig a kommunista diktátor is rendszeresen járt. Horthy Miklósnak is volt ott birtoka. A völgyben lakó, többségükben román parasztokat nem sikerült kollektivizálni. Ellenálltak, bár a környék jellegzetességei miatt nem is volt sok értelme a kollektivizálásnak. Az 1989-es változások óta továbbra is a fakitermelés és a juhászat tartja el a környéket.

Egy család új lehetőséget látott meg a völgy adottságaiban, rájuk alapozva hozták létre tejfeldolgozó üzemüket. Egy termékük már uniós szintű védelmet élvez.

Nicu Aurel Bumb a levédett termékkel
Fotó: Nagy Tibor
Az erdőlibánfalvi Todoran David és Corne­lia 1994-ben alapozta meg üzleti vállalkozását. Ekkor kezdtek túrót készíteni otthon egy 50 literes üstben, nagyrészt a közvetlen szomszédaiktól összegyűjtött tehéntejből, amit a szomszéd falu határában levő sós kút vizében érleltek. Eleinte a környékbeli településeken, később már a közeli városban értékesítették a túrót, de nemsokára személygépkocsijuk csomagtartóját megtöltve jártak bukaresti piacokra árusítani. Az évek során tovább bővült vásárlóik köre. Ehhez egyre több, nagyrészt kisgazdaságokból származó tejet vásároltak fel, ugyanígy a forgalmazóik hálózata is bővült: a piacokról eljutottak az élelmiszerboltokba, majd a szupermarketekbe is sikerült betörnie a sós túrónak.

Az erdőlibánfalvi Mirdatod Prod Kft. tejfeldolgozó üzemét manapság Nicu Aurel Bumb mérnök vezeti.

Ő mesélte el lapunknak, hogyan jutottak odáig, hogy uniós földrajzi eredetvédelmi oltalom alá helyezzék az általuk gyártott sós túrót, amely az egyetlen ilyen védjegyes termék Romániában.

A 171 főt foglalkoztató üzemben több terméket is gyártanak, napi 70–75 ezer liter tejet dolgoznak fel. A tejet két megyében vásárolják, mintegy 1800 gazdától. Többségük, 83 százalékuk 1–5 szarvasmarhát tartó kisgazda. Az alapanyag 80 százalékát még mindig a Görgény völgyéből vásárolják, mert az itteni legelők és kaszálók különleges flórájától sajátos, más vidékekétől jól megkülönböztethető íze van a készterméknek. Száz százalékban biotermékeket állítanak elő – bár bioigazolás nélkül. Sokáig nem kértek bizonyítványt, annak ellenére, hogy minden termékük megfelel az előírásoknak, amelyekkel elnyerhetnék a minősítést. Egy sajtjukat 2008-ban levédették biotermékként, de emiatt 30 százalékkal drágábban kellett vásárolniuk a tejet – és a védjegy miatt egyik szupermarket se fizetett többet nekik. Akkor még a vásárlók sem igazán igényelték az ilyen termékeket.

A Mirdatod Prod Kft. 2007-ben elnyert egy 1 millió eurós vidékfejlesztési támogatást, amiből korszerű berendezéseket vásároltak, és a feldolgozóüzem munkakörülményein is javítottak.

A beruházás hatására nőtt a termelés és változatosabbá vált a termékválaszték, amivel a belföldi és nemzetközi kiállításokon való megjelenés után új piacokra is betörtek.

Porciózzák a sós túrót, amit ebben a formában is értékesítik
Fotó: Nagy Tibor

Egy nemzetközi vásáron kezdődött az erdőlibánfalvi sós túró uniós földrajzi eredetvédelmének története: a mezőgazdasági minisztérium képviselőivel folytatott beszélgetésen felajánlották, hogy mivel Romániában már több védett hagyományos termékkel rendelkezik a cég, próbáljanak meg európai védelmet szerezni az egyiknek. A vállalat vezetői némi fejtörés után úgy döntöttek, hogy legsajátosabb termékük, a görgényorsovai sólével készített túró szolgál rá leginkább az összeurópai oltalomra. A minisztérium szakembereivel egyetértésben ezzel a javaslattal fordultak Dacian Cioloşhoz, a korábbi mezőgazdasági EU-biztoshoz, hogy segítsen elindítani az eljárást.

Hosszas mérlegelés után arra jutottak, hogy nem hagyományos termékként, hanem földrajzi eredetvédett termékként kérjenek oltalmat a sós túróra, hiszen egyetlen jól behatárolható, sajátos flórával és faunával rendelkező völgyben állítják elő.

Az alapanyagául szolgáló tejet a környék három községéből szállítják be. A három település, Görgényhodák, Erdőlibánfalva és Görgényszentimre létrehozta a Görgényvölgyi Hagyományos Termékeket Népszerűsítő Egyesületet, amelynek a tejfeldolgozó cég is a tagja lett. A sós túrót gyakorlatilag ebből a három községből származó tejből állítják elő.

Több éves bürokratikus eljárás

A földrajzi eredetvédelem megszerzésének első lépéseként 1 év és tíz hónap alatt tudták összeállítani a több mint százoldalas dokumentációt, amiben leírták egyebek között a Görgény völgyének népi hagyományait, a sós túró XIX. századból származó receptjét, előállítási módját, a termék nyomon követhetőségének garanciáját a legelőtől a szarvasmarhán és a tejen át a végtermékig.

Románia egyetlen védjegyes terméke a sós túró
Fotó: Nagy Tibor

Miután a dokumentációt eljuttatták a minisztériumhoz, 2011 telén a szaktárca és a jogosítványokat kibocsátó hivatal képviselői ellátogattak az üzembe, ahol 3 napig vizsgálták, hogy a benyújtott dokumentáció egyezik-e a valósággal.

Ez azt jelentette, hogy a három faluból véletlenszerűen kiválasztottak egy-egy tejbeszolgáltató gazdát, akiknél még azt is ellenőrizték, hogy a jegyzékben szereplő tehenektől adott dátumon mennyi és milyen minőségű tejet fejtek, és azt hogyan szállították be. A feldolgozási folyamat alapos ellenőrzése után arra is kíváncsiak voltak, hogy az áru hogyan kerül az üzletekbe. Ezen kívül a sós túrót és a görgényorsovai sólevet is három különböző laboratóriumban vizsgáltatták annak ellenőrzésére, hogy a túróban kimutathatók-e az orsovai sólé kémiai, fizikai és ízbeli sajátosságai. Végül 2013-ban Románia legnagyobb mezőgazdasági és élelmiszer-ipari vásárán, a bukaresti INDAGRA-n jelentették be, hogy az erdőlibánfalvi sós túrót nemzeti eredetvédelemmel lehet forgalmazni Romániában.

Az európai uniós eljárás a következő lépés volt.

A romániai dokumentációt lefordítva és kiegészítve, mintegy hathónapos átdolgozás után juttatták el a román mezőgazdasági és vidékfejlesztési minisztérium és Dacian Cioloş segítségével a brüsszeli illetékesekhez.

Az érvényes szabályozás szerint az unió szakértőinek vizsgálatát követően az EB honlapján nyilvánosságra hozták a dokumentációt. Ezt követően 1 évig az unió bármelyik tagországa óvást nyújthat be, ha úgy tartja, hogy az adott termék nem felel meg a földrajzi eredetvédelemhez szükséges uniós követelményeknek.

Telemea vagy telemes?

Az óvási határidő 2015 végén járt volna le, de a görögök több mint 100 oldalas óvást nyújtottak be 3 nappal előtte. Elsősorban azt kifogásolták, hogy a termék román megnevezése hasonlít egy görög termékre, mindössze egy betű az eltérés, ami alkalmas az uniós vásárlók megtévesztésére, és a görögök emiatt sokat veszíthetnek anyagilag.

Fotó: BNE

Románul a sós túró neve telemea, a görögé telemes, vagyis a fő akadály a román termék uniós forgalmazása előtt ez az egy betű eltérés volt.

Persze – mondja a román cégvezető – azt is felhozták ellenérvként, hogy a hagyományos görög sós túrót jóval hosszabb ideje készítik, mint a romániait, igazolni tudták, hogy már 1903-ban is előállítottak egy hasonló tejterméket.

A románok azzal válaszoltak, hogy Görögországban nem állíthatnak elő hasonló sós túrót, mert a Görgény-völgyi legelők és kaszálók sajátos flórája a tej minőségén is érződik, és a kalciumban, valamint magnéziumban gazdag, sajátos vegyi összetételű sóléhez hasonló sem található Görögországban. Csakhogy ezek az érvek nem bizonyultak elégségesnek.

A vitáról az egyik országos román mezőgazdasági televízió is tudósított, amelynek egyik szerkesztője felajánlotta, hogy médiakampányt szervez az erdőlibánfalvi sós túró megmentésére.

Így is tett: két hónapig szalagcímben kérték a nézőket, hogy akinek tudomása van róla, hogy a görögök által megnevezett időpontnál korábban bizonyíthatóan sós túrót állítottak elő Romániában, hívja telefonon a Mirdatod Prod Kft.-t.

2015. szeptember 20-án telefonált egy konstancai hölgy, hogy tudomása szerint létezik egy ókori feljegyzés, amelyben leírják, hogy Dacia római megszállása alatt (Sz. m.: i.sz. 101–275) a dák pásztorok sólével tartósítottak egy „fehér túrót”, hogy akár hajóval is el tudják juttatni a római birodalom többi részébe. A dokumentumban fekete-fehéren megjelent a sólében tárolt fehér túró mint „terméknév”.

A korábbi eredetet igazoló és történelmi érvekkel kiegészített angol nyelvű dokumentációt újra eljuttatták Brüsszelbe. Az érveket elfogadták, bár az eljárásrendnek megfelelően újabb hat hónapig várni kellett, hogy érkezik-e újabb óvás. Ezúttal ez elmaradt, így 2016. március 13-án megkapták az uniós földrajzi eredetvédelmet.

A cég 3 évvel ezelőtt nagy lépésre vállalkozott: megvásárolták az egykori megyei tejfeldolgozó vállalat közeli, Szászrégenben található üzemét.

A cég 5 millió eurós beruházással, 2,5 millió eurós támogatással felújította, és nemsokára megnyitják a térség legkorszerűbb tejfeldolgozóját.

A tervek szerint egy nap alatt 200 ezer liter tejet dolgoznak fel az üzemben, ahol 70 százalékban sajtféléket, 20 százalékban tejsavótermékeket (joghurt, kefir stb.) állítanak elő, 10 százalékban pedig tehéntejet palackoznak. A szászrégeni üzem elindulása után az erdőlibánfalvi üzem korszerűsítése következik. Románia egyetlen uniós földrajzi eredetvédelmi oltalom alatt álló sós túróját természetesen továbbra is ott készítik, mert a hagyomány kötelez.

Az Agrárminisztérium kapcsolatrendszerében lévő külhoni ma­­gyar gazdák programjairól a www.hatartalangazda.kormany.hu honlap tájékoztat.

 

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2020/48 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A Mitsubishi is beszáll a laborhús piacba

A Mitsubishi Corporation úgy döntött, hogy együttműködik az izraeli Aleph Farms céggel a laboratóriumban termesztett húsok gyártásában és forgalmazásában. Ennek az a célja, hogy Japánban csökkenjen az üvegházhatást okozó gázok kibocsátása.

Ugrásszerűen nőtt a növényi eredetű élelmiszerek eladása

Egy friss felmérés szerint január első hetében 50 százalékkal több növényi eredetű élelmiszert vásároltak a fogyasztók az Egyesült Királyságban, mint a tavalyi esztendő ugyanezen időszakában. A növekedés hátterében két fő ok áll. Lássuk, mik ezek.

A "bio" nem úri huncutság

A Balaton-felvidék egyik meseszép kilátással bíró domboldalán Sátormapusztán található portán és környezetében csaknem 30 éve biogazdálkodik egy család. Vallják, jó ez a jószágoknak, a termőföldnek, és a bioélelmiszert fogyasztóknak egyaránt.

A világ egyik legdrágább fogása: 60 millió egyetlen halért

A tokiói piac rendszeres új évi árverésén 200 000 dollárért, mintegy 60 millió forintért kelt el a tonhal, mely a tavalyi árhoz képest jelentős visszaesést mutat. Az említett kékúszójú tonhalat 20,8 millió jenért, azaz pontosan 202, 197 dollárért adták el az első aukción a Toyosu halpiacon miután az ünnepeket követően újranyitott.

Európa "zöldség-gyümölcs" kapuja Hollandia: 120 országból importálnak

Hollandia 2020-ban ismét bebizonyította, hogy a zöldség-gyümölcs világkereskedelem fontos szereplője. Külföldi eladásai 6%-kal, 12,9 milliárd euróra emelkedtek a GroentenFruit Huis adatai szerint. Ez elsősorban a rotterdami kikötőn keresztül érkező áruk továbbértékesítésének köszönhető.

Áruellátás hiány, kikötői káosz, egyszóval: Brexit

A brit szupermarketek zöldség- és gyümölcspolcai konganak az ürességtől, ez jól szemlélteti a brexit, illetve a koronavírus együttes hatását az áruszállításra és ellátásra, ugyanis a kikötőkbe érkező kamionosokra az eddigieknél sokkal több papírmunka vár.

Mads Mikkelsen a sztárja az új Carlsberg reklámnak

A Carlsberg leleplezte legújabb reklámját, melyben alkoholmentes sörüket népszerűsíti. A vállalat úgy döntött, hogy eljött az ideje az alkoholmentes sörök piacának fellendítéséhez, ezért a Carlsberg 0.0 promóciós reklámjához a híres dán színész, Mads Mikkelsen-t kérték fel, hogy főszereplője legyen a videónak.

Beengedik az idénymunkásokat

A világjárványból eredő súlyos munkaerőhiány miatt Ausztráliában számos gyümölcstermesztő kénytelen volt az ültetvényen hagyni a termést, vagy a betakarítás után megsemmisíteni.

Biológiai gombaölő szert fejlesztettek ki tárolási betegségek ellen

A Decco Italia forgalmazza a Nexy nevű biológiai gombaölő szert, amivel az alma, körte és a citrusfélék tárolási betegségeit lehet megelőzni. Az új készítmény szermaradék nélkül akadályozza meg a Botrytis cinerea, a Colletotrichum musae, vagy a Penicillium-fertőzést.

A méhészeknek is megterhelő volt az elmúlt időszak

A tavalyi év mindenki számára rendkívüli megpróbáltatásokat hozott, a koronavírus-járvány az egész társadalomra és a gazdaság minden szektorára hatással volt és következményei még sokáig velünk lesznek. A méhészeknek is megterhelő volt ez az időszak, de nem állhattak le a mindennapi teendők.