Back to top

Döntéstámogató rendszerek az állattartásban

Manapság a nagy cégek leginkább az SAP vállalatirányítási rendszert használják a cég folyamatainak ellenőrzésre. Összességében világszerte 12 millió felhasználó alkalmaz SAP-rendszert, amely az ügyviteli megoldások területén kimagasló szám. Azonban a NAK TechLab programjában számos olyan startup „kerül elő”, amely előbb-utóbb akár komoly konkurenciája is lehet az SAP-nak.

Fotó: NAK
Egyszerű kiszámolni, hogy minél nagyobb egy üzem, annál érzékenyebb a költségekre. Ha mondjuk húszezer állat esetén egyedenként csak havi 50 forintot takarít meg a gazda valamely költségen, akkor éves szinten 12 millió forint marad a zsebében, ami komoly összeg, míg ugyanez a megtakarítás ezer állat esetén ez mindössze hatszázezer forint, vagyis szinte jelentéktelen összeg.

Nem véletlen tehát a TechLab támogatói, együttműködő partnerei között ott találjuk a magyar agrárium legnagyobb szereplőit.

A program legutóbbi rendezvényén, ahol három új magyar állattenyésztést segítő megoldás mutatkozott be Nagy Tibor, a Bonafarm Mezőgazdaság sertéságazati igazgatója mutatta be, hogyan is működik nálunk az SAP: melyek azok a platformok, amelyeken adatokat rögzítenek, majd ezekből az adatkból miféle kimutatásokat készítenek, hogyan használják az egyes adattáblákat a takarmány- vagy épp a gyógyszerfelhasználás ellenőrzésére ugyanúgy használják, mint az integrációs partnereik teljesítményének értékelésére.

Nagy Tibor
Fotó: NAK

Ahogy az előadásából kiderült, az SAP-elemzések ugyanúgy felhasználhatók az ágazati stratégia kialakításához, mint a telepi szintű transzparens működés kialakításához és még versenyszellemet is generál a cégen belül.

Ha egyelőre a cég – vélhetően – nem is gondolkodik az SAP-rendszer lecserélésében, az adatgyűjtés területén mindenképp nyitott az újdonságokra. Épp ezért fut náluk a PigBrother egy pilot projektje.

A 2017-ben alakult startup a sertéshízlalás egy komoly problémájára keresett megoldást: a súlymérésre – mondta el az AgTech Meetup rendezvényen Vass János, a PigBrother kereskedelmi igazgatója.

Azzal minden sertéstenyésztő tisztában van, hogy viszonylag szűk az a súlytartomány, amelyben a legnagyobb nyereség realizálható, ezért is fontos tisztában lenni a hízók aktuális súlyával,

illetve az állat súlyának folyamatos mérésével olyan adatsorokat kaphat a gazdálkodó, amiből a takarmányhasznosításról, az esetleges máshogy nem látszó betegségekről is következtetések vonhatók le.

Fotó: NAK
A folyamatos súlymérés egy sertéstelepen több gondot is felvet: ha régi a telep, ott megoldani egy mérőrendszer telepítését nagyon költségigényes. A hagyományos mérlegekkel a súlymérés idő- és munkaerőigényes – nagy állományok esetében szinte megoldhatatlan és az állatoknak mindenképpen stresszhelyzetet jelent: szokatlan a helyzet, a mérlegelés helyszínére oda kell hajtani az állatot, a fizikai mérlegelés nem könnyű és mindezek hatására csökkenhet a hízók étvágya.

A PigBrother megalkotói viszont kitalálták, hogy a sertések fényképei alapján ki lehet számolni az állatok súlyát.

Épp ezért az etetők fölé rögzített kamerán keresztül figyelik a sertéseket, és az innováció lényege, hogy folyamatos súlyadatokat tudnak róluk adni. Az így összegyűjtött adatok felhasználhatók egyebek mellett betegségek előrejelzésére (a fogyásból lehet rá következtetni), a precíziós adatsorokból különféle következtetéseket vonhat le a gazdálkodó (például a hőmérséklet és a súlygyarapodás összefüggései) és az adatsorok természetesen segítséget nyújtanak a takarmányozás és gyógyszerezés területén is.

Fotó: NAK
Ahogy azt Vass János hangsúlyozta, a idén koronavírus-járvány idején például hasznos, hogy a rendszer használatával kevesebb emberre van szükség és a szaktudás hiánya, illetve az emberi mulasztás nem áll az adatgyűjtés útjába.

A rendszer korlátaiként a fejlesztők kiemelték, hogy túl alacsony belmagasságú istállókban nem elég nagy a kamerák látószöge, így nem látják be megfelelően a teret, a istállóbéli gázok károsítják a hardvereket, a nagysúlyú sertések kevesebbet esznek és többet hevernek.

Természetesen mindezek kiküszöbölésén és a jelenlegi 97,7%-os pontosság javításán dolgoznak, mint ahogy azon is, hogy a mesterséges intelligenciának „megtanítsák” a jelenlegi dán sertések mellett más fajták testfelépítését, hogy azok súlymérésre is alkalmassá tegyék a PigBrothert.

A következő döntéstámogató rendszert Kövesdi József, az Okosfarm ügyvezető-tulajdonosa mutatta be. Cégük először biztonságtechnikai berendezéseket, kamerarendszereket telepített állattenyésztő telepekre, majd ebből léptek tovább a döntéstámogató rendszer kialakítása felé.

Kövesdi József
Fotó: NAK

Azt vallják, hogy a termékelőállításhoz, jelesül egy sertés meghízlalásához megfelelő információkkal kell rendelkezni a dolgozókról, a gépekről, az állatokról és a menedzsment által meghozott intézkedésekről is, és mindezeket szinkronba is kell hozni.

Ehhez pedig 24 órában szükség van állatjóléti információkra, dolgozói kontrollra, gépfelügyeletre amely adatok a vezetők számára adnak információt a termelési folyamatról.

Mindennek alapja az adatgyűjtés. Épp ezért fejlesztett ki az Okosfarm egy olyan multiszenzort, amely állattartó épületekben tapasztalható körülmények között megbízhatóan képes számos paramétert mérni, a gépfelügyelet területén megoldották az Okos trágyakezelést, mindehhez integrálták a dolgozói kontrollt. Az Okosfarm szoftver pedig az összegyűjtött adatok és azok folyamatos feldolgozása alapján, ha szükséges, automatikusan riasztást küld a felhasználóknak és így a károk megelőzhetők vagy minimalizálni lehet azokat.

Az Okosfarm megoldások elérhetők a szarvasmarha-, a sertés- és a baromfiágazatra szabva, illetve a növénytermesztés és az élelmiszeripar számára is.

Fotó: nak
Moldován András, az Animalsoft Kft., ügyvezető-tulajdonosa a Livestocker platform kifejlesztéséről elmondta, hogy az állattenyésztés hatékonyságát az utóbbi évtizedben genetikai oldalon mintegy 15%-kal növelték, azonban továbbra is nagy a nyomás a termelőkön: alacsonyak a piaci árak, miközben a termelési költség nem csökkenthető egy bizonyos szint alá, a piac a jobb állategészségügyi paramétereket és a jobb állatjólétet díjazza, fogyasztói elvárás az antibiotikumok használatának minimalizálása. Emellett a húspiacon az év különböző időszakaiban változó mennyiségeket lehet értékesíteni (létezik úgynevezett barbeque idény), de ez nem igazodik az állatok életciklusához, és a vásárlók egyre jobban igénylik minden termékről az azonnali és részletes információkat.

A mezőgazdasági termelők tudják, hogy a hatékonyságot adatgyűjtéssel és az adatok elemzésével lehet növelni, azonban a piacon mondhatni végtelen számú egymástól független adatgyűjtő rendszer létezik és a mezőgazdasági termelő nem biztos, hogy ezeket az adatokat hajlandók és képesek elemezni.

Moldován András
Fotó: NAK
Ezen akartak segíteni a Livestocker fejlesztői: olyan platformot fejlesztettek ki, amely az állattartó telepeken bármilyen rendszerrel gyűjtött adatokat képes feldolgozni, rendszerbe állítani, azokból szakmai és üzleti analitikát készíteni. A digitális farm management feladatokat képes kezelni, képes a változásokat menedzselni, monitorozni és kontrolling feladatokat ellátni.

Miután a profitmaximalizálás a cél, így a platform optimalizálja és ellenőrzi a takarmány- és gyógyszerfelhasználást, integrált a nyilvántartások vezetése, amely adatkapcsolatban áll egyebek mellett a könyveléssel. Mindezek felhasználásával megkönnyíti a tervezést, a minőségbiztosítást és könnyen, egy gombnyomással teljesíthetők a jogszabályi követelményeknek megfelelő jelentések is.

Mindez a gyakorlatban a következőt jelenti: a tenyésztés és hízlalás napi eseményeit, mondjuk az elhullást a telepi dolgozók rögzítik vagy egy okostelefonon vagy egy cetlin, amit valaki utána begépel a számítógépbe, a különféle szenzorok adatait egy külső tárhelyről beimportálja a rendszer, csakúgy, mint a különféle mentéseket, riportokat (WEDA, vágóhíd).

Ezeket az adatokat aztán a platformon belüli különféle szoftverek használják, és létrehozzák az automatikus nevelési naplót termelési mutatókkal, állat, gyógyszer és takarmánynyilvántartással, összefüggésvizsgálatokkal, figyelmeztetésekkel. Az elemzések alapján pedig a gazdálkodó megalapozott termelési döntéseket hozhat.

Látható, hogy ez a rendszer komplexitásában már nagyon is hasonló az SAP-hoz. Vagyis kisebb gazdaságok számára megfizethetetlen lenne, hacsak a számukra a cég nem kínálna havidíjas, megfizethető konstrukciót is.

Fotó: nak

Az egyes bemutatkozásokat követő beszélgetésben a résztvevők egyetértettek abban, hogy a fogyatkozó munkaerő kiváltásra alkalmas precíziós megoldásoknak egyre nagyobb jelentőségük lesz a hazai állattenyésztésben is.

Ebben az új típusú állattenyésztésben pedig egyre inkább olyan emberekre lesz szükség, akik tudják és hajlandók használni a számítástechnikát. Erre a jelenleg zajló generációváltással együtt esély is van, így létrejöhetnek a magasan automatizált kevés emberrel is jól működő agrárüzemek.

Mint az látható, a piacon sorra tűnnek fel az olyan innovációk, amelyek a kisebb gazdaságoknak is kínálnak telepirányító, döntéstámogató rendszereket.

Az ilyesfajta állattenyésztési precíziós megoldások bevezetésének pedig a pénz sem lehet az akadálya. Jelenleg is az ÁTK pályázatok keretében lehet igényelni informatikai fejlesztéseket.

Azok mértékéről, a beruházási igényekről pedig minden startuppal konzultálhat a termelő.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Egy ágyban az ellenséggel - Miért háziasítottuk a farkast?

Abból a perspektívából nézve, hogy az ember miért éppen olyan állatot háziasított először, ami drága, nehezen hozzáférhető húst eszik, rejtély. A háziasítás megtörténte után, az ember a kutya őseit, vagyis a farkast, mint potenciális vetélytársat, kiirtotta környezetéből. Ezért a farkasoknak a zord, viszontagságos időjárású hegyekbe kellett visszahúzódniuk.

A tejágazat is szenved a járványtól

A szlovák tejtermelők már többször is nehéz helyzetbe kerültek, és ez történt velük a koronavírus-járvány első hulláma alatt is. Egyebek között hiány alakult ki a számukra létfontosságú fertőtlenítőből, amellett a munkaerőhiány is sok fejtörést okozott nekik. A járvány teljesen felforgatta az árutermelést, és a tejtermelőknek minél gyorsabban igazodnia kellett a körülmények változásához.

Tarolt az NHP Hajrá 2020-ban

Aktív szerepet vállal a K&H Bank az NHP Hajrá hitelezésben. Áprilisi indulása óta ugyanis a pénzintézet több mint 173 milliárd forint értékben közel 1500 szerződést kötött.

Megtiltják a hím naposcsibék leölését Németországban

Megtiltják a hím naposcsibék leölését Németországban 2022-től - döntött szerdai ülésén a szövetségi kormány.

Az étkezési búza ármetamorfózisa

Tavaly óta rebesgették, januárban megtörtént. Az étkezési búzából készülő liszt árának az emeléséről van szó, amit az alapanyag drágulásával indokolnak. Korábban is megkísérelték már, de a pékek ellenállásán mindig megbukott az akció.

Új gazdálkodási környezet: támogatás, adózás, kockázatkezelés

Több ezer milliárd forintnyi uniós forrás, kedvezőbb adózási feltételek és csökkenő adminisztrációs terhek, valamint új kockázatkezelési rendszer is segíti a mezőgazdaság életét az elkövetkező években.

Az uniós polgárok kedvezőbben ítélik meg a közös agrárpolitikát

Az Európai Bizottság átlagosan kétévente méri fel, hogy az uniós állampolgárok miként ítélik meg az Európai Unió mezőgazdaságát, a vidéki térségek alakulását, valamint a Közös Agrárpolitikát (KAP). A 2020-as felmérés közelmúltban publikált eredményei alapján az európai polgárok és a magyar lakosság is – az elmúlt évekhez képest – összességében kedvezőbben vélekednek a gazdálkodókról és a KAP-ról egyaránt.

Nemzeti Akcióterv a sertéspestis megfékezésére

Minden tagállamot a vaddisznóállomány szabályozásáról szóló nemzeti akcióterv összeállítására kötelezte az EU-s afrikai sertéspestis (ASP) stratégia tavaly áprilisi módosítása. Az akcióterv célja, hogy a világszerte hatalmas kárt okozó betegséget sikerüljön ellenőrzés alatt tartani és mielőbb felszámolni az EU területén.

Meghosszabbodik a szarvasmarha tej-állatjóléti felhívás kötelezettségvállalási időszaka

A 2020 utáni Közös Agrárpolitikával kapcsolatos jogalkotási eljárás elhúzódása miatt az Agrárminisztérium – az átmeneti időszak áthidalása érdekében – egy évvel meghosszabbította a VP3-14.1.1-16 kódszámú „A tejágazat szerkezetátalakítását kísérő állatjóléti támogatás” pályázati felhívás kötelezettségvállalási időszakát.

Fontos változások a földhasználat szabályozásában

Az utóbbi időszakban jelentősen változott a földforgalmazás szabályozása, ami a földhasználat terén is érdemi változásokat eredményezett. A törvénymódosítások célja az öntözési beruházások elősegítése és a családi gazdálkodás reformjának földügyi támogatása volt, azonkívül kiemelt szerepet játszott a változtatásokban az adminisztráció egyszerűsítése és a földdel való visszaélés megakadályozása.