Back to top

Az erdőszegély dísze

Az Országos Erdészeti Egyesület által tavaly meghirdetett online szavazáson a három felterjesztett őshonos fafajunk közül a tatár juhar (Acer tataricum) kapta a legtöbb voksot. Így 2020-ban ez a nagyközönség által kevésbé ismert faj lett az év fája. Faanyagát nem sokra becsülik, ökológiai-állományszerekezeti szempontból azonban fontos faj, egyben kiváló parkfa.

A tatár juhar viszonylag rövid életű, magas cserje, amely kedvező körülmények között, például ligeterdőkben kisebb, ferde törzsű fává nő. A kifejlett egyedek 3-10 méteresek. A törzs és a vastagabb ágak sötétszürke, sima kérge a bükk vagy a virágos kőris kérgére emlékeztet. A vékony, sötétbarna vesszők gyorsan lekopaszodnak, a rügyek viszonylag kicsik. A levelek keresztben átellenesen állnak, tagolatlan (néha gyengén kétkaréjú) lemezük szíves vállú, hegyesedő csúcsú, szélük durván fűrészes. A levélnyél 2-5, a lemez 5-10 centiméter hosszú. A sötétzöld lombozat ősszel sárgára vagy vörösesre színeződik.

Lombfakadás után, májusban és június elején nyílik, gyengén illatos virágai felálló bugában fejlődnek.

Az egyes virágok aprók, a virágtakaró jóval rövidebb a porzóknál, a szirmok fehéresek, a csészék sárgászöldek. A 2-3 centiméteres ikerlependék-termések szárnyai hegyesszöget zárnak be egymással; színük fiatalon piros, éréskor (augusztusban) pedig barna; szeptember végén, októberben lehullik. Széles elterjedésű meleg-kontinentális fafaj. Megtaláljuk szinte az egész Balkán-félszigeten, a Kárpát-medencében, és a Kárpátoktól keletre széles sávban egészen az Urálig. Ezeken kívül némileg elszigetelten előfordul Kis-Ázsiában és a Kaukázusban is, ahol magasabbra hatol. A fajt sokfelé ültették, Közép- és Kelet-Európában, valamint Nyugat-Ázsiában is.

Bár a szakemberek a tatár juhart az alföldi erdőssztyepp tipikus fajaként említik, manapság nem az Alföldön a leggyakoribb.

Őshonos faj

A juhar nemzetség (Acer) 100-150 fajt tömörít, elsősorban a Föld mérsékelt övi területeinek, illetve a nagyobb ázsiai hegységrendszereknek a fája. Európában ennél jóval kevesebb, kb. 20, Magyarországon pedig 4 őshonos juharfaj él, a tatár juharon kívül a korai, a hegyi és a mezei juhar. A tatár juhart Linné írta le 1753-ban, számos európai, így a magyar nyelvben használt neve a locus cassicusára, Tatárországra utal, az irodalomban azonban feketegyűrű juharként is említik.

Nem kedveli ugyanis a homoki termőhelyeket, gyakrabban fordul elő az Északi-középhegységben és lábazatain, különösen a löszdombokon, áthúzódva a Dunántúli-középhegység nagyalföldi peremrészeire (Dunazug-hegység, Bakony és Balaton-felvidék lábazata) is. Általánosan elterjedt a Dél-Dunántúlon, ezen belül főleg a Mecsekben és a környező löszös dombvidékeken. Ezenkívül számottevő előfordulása ismert a Nagyalföld ártereinek magasabb szintjein is, a Beregi-síkon, a Körösök mentén és a Drávamenti-síkon, másutt inkább csak szigetszerű a megjelenése.

Szárazságtűrésének köszönhetően útfásításokban, parkokban kedvelt díszfa, de néhol erdészeti alkalmazása is ismert, például a keményfás ligeterdők alsó szintjébe telepítik.

Viszonylag melegigényes fafaj, jól viseli az árnyékot. A legsavanyúbb talajok kivételével szinte minden talajtípuson jól fejlődik. Árnyéktűrésének köszönhetően az állományon belül is megél, sőt sűrű, magas cserjeszintet vagy alacsony második lombszintet is alkothat, de különösen a szegélyekben és lékekben érzi jól magát, ahol rendszeresen és bőven virágzik és terem.

A domb- és alacsony hegyvidékeken elegyedik, főként cseres-kocsánytalan tölgyes és gyertyános-kocsánytalan tölgyes társulásokban találjuk meg.

Bükkösökben a magasabb hőigénye miatt már ritka, a sziklás termőhelyeket pedig nem kedveli.

Fája nem túl értékes, elsősorban tűzifaként hasznosítják. A sokak által a tatár juhar alfajaként kezelt kelet-ázsiai, de az európai kertekben is megtalálható mandzsu juhart
(A. ginnala) pedig helyesebb önálló fajként kezelni.

Dr. Király Gergely

Soproni Egyetem

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2020/4 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Pilisi lakomák

A Pilis lenyűgöző, fenséges, fejedelmi hely. Szinte hallani Mátyás király vezéreinek döngő lépteit, s ahogyan kupáikat a nehéz asztalra csapják. Régen királyi vadászterület volt, ám méltóságát máig megőrizte. A Római birodalom virágzásának idején a Duna mentén futó védvonalakat összekötő utak közül több a Pilis, Visegrádi-hegységen keresztül vezetett.

Zöld Hetek

Amikor az ember és az erdő kapcsolatára gondolok, mindig Áprily Lajos verssora jut az eszembe: „Engem az erdő véd s szeret, utaimon erdők kisértek”, mert tökéletesen megfogalmazza, hogyan kellene nekünk, embereknek az erdőhöz viszonyulnunk. Akik az erdők közelében élnek vagy foglalkozásukból adódóan az erdőhöz kötődnek, azoknak egyszerűbb.

Tűzveszély a „kertek alatt”

Sokan gondolják azt, hogy csak tőlünk távol lehetnek nagy kiterjedésű erdőtüzek, ugyanakkor a klímaváltozás miatt ez a veszély már itt van a „kertkapunkban”, a magyarországi erdők is veszélyeztettek, a keletkező erdőtüzek pedig egyre nagyobb kiterjedésűek.

Rengeteg szemetet szállítottak el ősszel az erdőkből

Az állami erdőgazdaságok az őszi időszakban 1100 köbméter illegálisan lerakott hulladékot gyűjtöttek össze az általuk kezelt erdőterületen a Tisztítsuk meg az országot! program keretében. A munka azonban még korántsem ért véget, az Agrárminisztérium irányítása alá tartozó erdőgazdaságok és nemzeti parkok területén év végéig folyamatos a hulladékmentesítés.

Érmes gúthi dámbikák a rendhagyó szezonban

A koronavírus járvány miatt rendhagyó dámszezont zárt a NYÍRERDŐ Zrt. Gúthi Erdészete. A világhírű, kétszeres Edmond Blanc-díjas vadászterületen a megszokottnál jóval kevesebb, 64 lapátos bikát ejtettek el a vadászok.

Rengeteg szemetet szállítottak el ősszel az erdőkből

Az állami erdőgazdaságok az őszi időszakban 1100 köbméter illegálisan lerakott hulladékot gyűjtöttek össze az általuk kezelt erdőterületen a Tisztítsuk meg az országot! program keretében. A munka azonban még korántsem ért véget, az Agrárminisztérium irányítása alá tartozó erdőgazdaságok és nemzeti parkok területén év végéig folyamatos a hulladékmentesítés.

Rezét Debrecenben - A Gemenc Zrt. gőzöse a Zsuzsi Erdei Vasút vendégszeretetét élvezi

Rezét, a Gemenci Állami Erdei Vasút nosztalgia gőzöse, megújul. A munkálatokat a debreceni székhelyű ENERGOSZERVIZ Kft. műhelyének szakemberei végzik. A teljes felújítás során elemeire bontották szét a mozdonyt, majd újjáépítették. Az elkészült lokomotívot a Zsuzsi Erdei Vasút Nonprofit Kft. befogadta, hogy megtörténhessen a mozdony próbajárata, tesztelése és a műszaki finomhangolás.

Az igazi őstermelők: a levélvágó hangyák

A Dél-Amerika trópusi vidékein élő levélvágó hangyák már évmilliók óta úgy szerzik meg a táplálékukat, hogy gombát termesztenek. Ez a szimbiózis mindkét fél számára a túlélés záloga. Egy nemrég megjelent tanulmány szerint ennek az ősi együttműködésnek a kulcsa, a hangyák olyan kifinomult gazdálkodási módszere, mely az éghajlatváltozással szemben ellenálló termés előállítását tette lehetővé.

Új természetismereti központ jön létre a Nyugat-Mecsekben

Az aktív ökoturizmus fellendülésével egyre nagyobb az igény az élményközpontú és természetközeli szolgáltatások iránt. A Mecsekerdő elkötelezett a térség turisztikai desztinációinak fejlesztésében, ezúttal egy határmenti együttműködés keretében a Nyugat-Mecsekben új természetismereti központ jöhet létre. A projekt nyitókonferenciája 2020. november 25-én zajlott.

Rosszabb a levegő az Alpok néhány sípályáján, mint a francia nagyvárosokban

Hiába ítélte felelősnek a grenoble-i bíróság a francia államot azért, mert nem harcolt kellőképpen a légszennyezés ellen az Arve völgyében, az itt élők mégsem elégedettek a pénteki döntéssel. A bíró ugyanis nem talált ok okozati kapcsolatot betegségeik és a szennyezés között.