A növénytermesztés megjelenésével a gyűjtögető, halászó-vadászó életmód háttérbe szorult, és kezdetét vette az egyre inkább földhöz kötött tevékenység, az első mezőgazdasági forradalom. Ez az átállás legjobb ismereteink szerint Kr.e. 9500–8500 tájékán kezdődött, Délkelet-Törökország térségében, a Földközi-tenger keleti partvidékén és a mai Irán nyugati részében.
A 18. században végbement a második mezőgazdasági forradalom, majd az 1950-es években elkezdődött a harmadik, és az emberi civilizáció bolygónk erőforrásainak felhasználásával a mai napig töretlenül fejlődik.
A talaj, mint a termelés fizikai közege, tere, termékenységével a növénytermesztés bázisa, valamint tárgya és eszköze mindazon tevékenységeknek, amelyek nagyobb és biztosabb termések elérését célozzák. Az évezredek során emberi társadalmunk odáig fejlődött, hogy nem létezhetünk modern mezőgazdaság nélkül.
Következménye a talaj fokozatosan csökkenő vízmegtartó képessége, termékenysége, szervesanyag-készletének és biológiai sokszínűségének degradációja.
Érdekes tények✔ A talaj alig 8 centiméteres felső rétegében található 13 billiárd élő szervezet össztömege ✔ Egy hektárnyi talaj két tehén súlyának megfelelő tömegű baktériumot tartalmaz. ✔ Egyetlen gramm egészséges talajban több élőlény van, mint amennyi ember a Földön él. ✔ A földigiliszták képesek 24 óra alatt akár a saját súlyuknak megfelelő mennyiségű talajt megemészteni. Minden évben bolygónk talajának 50 százaléka halad át a földigiliszták bélüregén. ✔ Egy futballpálya méretű területen a talajlakó szervezetek 25 000 kilogramm, vagyis 25 autó tömegének megfelelő mennyiségű szerves anyagot dolgoznak fel. (Forrás: FAO) |
A talaj három (négy) fázisú, négydimenziós polidiszperz rendszerében végbemenő kedvezőtlen változások hatással vannak az élelmiszer-termelés biztonságára. A negatív hatások interakcióinak következményeként felgyorsulnak az antropogén eredetű talajdegradációs folyamatok, amelyek ellen védekeznünk kell. A talaj „leromlási” folyamatai különböző mértékben, de az egész Európai Unió területén jellemzőek.
Tekintve a téma fontosságát, közös európai cél talajaink további degradációjának megakadályozása.
E cél elérése érdekében az Európai Bizottság 2020. november elején közzétette új Talajvédelmi Stratégiájának ütemtervét.
Az egészséges talaj elengedhetetlen az éghajlattal és a biológiai sokféleséggel kapcsolatos célok teljesítéséhez az európai Zöld Megállapodás irányelvei alapján. Ez a kezdeményezés az EU 2030-ig szóló biológiaisokféleség-stratégiájának a része, és aktualizálja a talajpusztulás kezelésére és a földi erőforrások megőrzésére irányuló jelenlegi stratégiát.
A Talajvédelmi Stratégia céljai:
- a talaj termékenységének megóvása,
- az erózió mértékének csökkentése,
- a talajok szervesanyag-készletének növelése,
- a szennyezett területek azonosítása,
- a degradált talajok helyreállítása.
A stratégia általános célja a talaj védelme és hosszú távon fenntartható használata.
A talaj védelmével kapcsolatos tudatosság erősítését már gyermekeink egészen korai nevelése (óvoda) során el lehetne kezdeni. Játékos gyakorlatokkal a jövő generációi is megtanulnák a természet szeretetét, tiszteletét, és nyitottá válnának a fenntarthatóság eszméinek befogadására.
Fontos megemlíteni, hogy a környezet- és talajvédelemmel kapcsolatos oktatás nem maradhat a közoktatás szintjén. A talajvédelem fontosságát képviselni kell a felsőoktatási szakokon, kiváltképp a környezet- és természetvédelemmel, vidékfejlesztéssel és mezőgazdasággal kapcsolatos egyetemi képzéseken.
Kovács Gergő Péter
NAIK-AK
Facebook
Twitter
Google+
LinkedIn
Print Mail
Print PDF
