A talajtan nemzetközileg elismert tudósai szükségesnek tartották felhívni a széles közvélemény figyelmét a talaj fontosságára, megismertetni az embereket a talaj szerepével a mindennapokban, így többek között a biztonságos élelmiszer-termelésben, az éghajlatváltozásban, a biodiverzitás megőrzésében, továbbá megmutatni a talajokat fenyegető veszélyeket, és foglalkozni azzal, hogy milyen módon védekezhetünk ellenük.
Mondhatnánk, hogy már szinte mindennek van világnapja, de december 5. a talajtannal, talajvédelemmel foglalkozó szakemberek számára különösen fontos, bár nagyon jó lenne, ha az év többi napján is hasonló figyelmet fordítanánk a talajjal kapcsolatos ismeretek népszerűsítésére.
A talaj világnapját megelőzően, november 24-én ünnepeljük a hazai talajtan egyik legnagyobb alakja, Stefanovits Pál születésének 100. évfordulóját. Stefanovits Pál a talajtannal, talajvédelemmel foglalkozó szakemberek generációit oktatta, megismertette velük a talajok változatosságát, ráirányította figyelmüket a talajvédelem fontosságára.
Kutatómunkájának, oktató-nevelő tevékenységének a talaj tulajdonságainak megismerése, feltérképezése, a talajt fenyegető veszélyek megismerése és elhárításuk volt a célja. Ő a hazai genetikai alapokon nyugvó talajosztályozás megteremtője, a hazai talajtérképezés egyik úttörője, a talajdegradációs folyamatok, ezen belül a talajsavanyodás és az erózió kutatója, számos könyv, kiadvány írója. Az agrármérnökök szinte mindegyike Stefanovits Pál Talajtan című könyvéből ismerkedett meg talajainkkal. Idősebb korában figyelme egyre inkább a természetvédelem, elsősorban a talajvédelem felé fordult.
Ez tartalmaz minden, a talajt veszélyeztető tényezőt, felhívja a figyelmet, hogy mit kell tennünk, hogyan lehet megvédeni talajainkat.
Kiváló adottságaink vannak
A mai világban a fejlettnek tekinthető országokban a környezeti elemek védelme, a természeti értékek megőrzése elsődleges feladat. A mezőgazdaság ebben a folyamatban különleges helyet foglal el, hiszen természeti erőforrásokat használ.
Addig, amíg a Föld szilárd részének mindössze 11%-a termőföld, az Európai Unió országaiban átlagosan 35-40%, hazánkban több mint 60%. Ez fantasztikus természeti adottság, ami bizony nagy figyelmet, sajátos kezelést igényel. Magyarország területének tehát közel 65%-a, mintegy 6,4 millió hektár alkalmas mezőgazdasági művelésre, amivel az elsők között vagyunk Európában. A szántóterület 4,5 millió hektár, és mint az ország genetikus talajtérképén is látható, összterületének közel felén a jó termőképességű mezőségi és barna erdőtalajok fordulnak elő.
A mezőgazdaság szempontjából legfontosabb tulajdonsága a termékenység, az, hogy a természetes növényzet és a termesztett kultúrák termőhelye, képes tápanyagot, vizet és hőt tárolni, illetve a megfelelő időben ellátni ezekkel a növényeket. Így a talaj képes egyebek mellett elraktározni az időben és mennyiségben egyenetlenül érkező csapadékot, aminek eredményeként a növényeket hosszabb száraz időszakokban is nedvességhez juttatja, ami a mai rapszodikus időjárási körülmények között egyre inkább felértékelődik.
Az emberiség létszámának rohamos növekedésével felértékelődik ez az évezredek óta használt és kihasznált funkció. Az egyre több élelmiszer termeléséhez egyre nagyobb földterületet kellene művelésbe vonni, de ez megoldhatatlan, mert a talajkészletek végesek. Elsődleges feladatunk tehát a talaj termékenységének megőrzése, védelme a degradációs folyamatok ellen.
Miért fontos a talajtérkép?
A gazdálkodó számára létfontosságú, hogy tisztában legyen a területe talajtani adottságaival, tudja, hogy milyen talajtípusok borítják, mennyire heterogén, milyen fizikai, kémiai, vízgazdálkodási tulajdonságai vannak, milyen degradációs folyamatok veszélyeztetik. A megismerésben nagy segítség, ha rendelkezésre áll a terület nagy méretarányú talajtérképe, ami részletes információt nyújt az adott terület talajviszonyairól.
A termőföld védelméről szóló 2007. évi 129. törvény részletesen meghatározza a földhasználók talajvédelmi kötelezettségeit, de nem sok támpontot ad arra, hogy ezek mi módon valósíthatók meg, éppen ezért nagyon fontos lenne, hogy a gazdálkodó rendelkezzen alapvető talajtani ismeretekkel, a talajvizsgálati eredmények értékeléséhez szükséges áttekintő tudással.
Javaslom ezek tanulmányozását, de fontosnak tartom, hogy bármilyen talajtermékenységgel, talajvédelemmel kapcsolatos megoldandó probléma esetén forduljanak szakemberhez, kérjék talajtani, tápanyag-gazdálkodási szakértő segítségét.