Back to top

Túlzásba vitt antibiotikumok - Milyen lesz a hús minősége a Brexit után?

A jelentések szerint az Amerikai Egyesült Államok és Kanada állattartó telepein ötször annyi antibiotikumot használnak, mint az Egyesült Királyságban. Európában pedig tovább szigorítják az antibiotikumok használatát. Felmerül a britekben a kérdés, hogy milyen minőségi előírások fognak vonatkozni az import hústermékekre a Brexit után és vajon fel tudják-e venni a versenyt az olcsóbb hússal.

Néhány kulcsfontosságú országban túlzásba viszik az antibiotikum használatot. Az Egyesült Királyság reméli, hogy a Brexit után megkötheti a kereskedelmi megállapodást – derül ki egy jelentésből, amely félelmeket vet fel, hogy a jövőbeni megállapodások kockázatosak lehetnek a közegészségügyre és a brit gazdálkodásra egyaránt.

Az Egyesült Államok, Ausztrália, Új-Zéland és Kanada nem szabályozzák az állatok takarmányába kevert antibiotikum használatát.

Az Egyesült Államokban és Kanadában a mezőgazdasági üzemek antibiotikum használata körülbelül ötszöröse, mint amit az Egyesült Királyságban használnak – derül ki az Alliance to Save Our Antibiotics által összeállított adatokból.

Az így előállított hús olcsóbb, mert az állatok gyorsabban nőnek és túlzsúfolt körülmények között tarthatók. Az Európai Unió viszont biztonsági és közegészségügyi okokból hamarosan betiltja az antibiotikum használatát.

A jelentés szerint az Egyesült Államok a szarvasmarha állományainál hétszer, a sertésállománynál pedig kétszer annyi antibiotikumot használ, mint az Egyesült Királyság. Ausztráliában az antibiotikum, baromfinál történő alkalmazása tizenhatszor magasabb, mint az Egyesült Királyságban, a sertéseknél pedig körülbelül háromszoros ez az arány.

A felhasznált gyógyszerek egy része szintén nagy problémákat vetnek fel.

Az Egyesült Államokban engedélyezik a növekedésserkentő bacitracin antibiotikum használatát is, pedig tudományos bizonyítékok támasztják alá, hogy az növeli az emberek életveszélyes fertőzéseinek kezelésére használt, kolisztin antibiotikum szembeni rezisztenciát.

Cóilín Nunan, az Alliance to Save Our Antibiotics tudományos tanácsadója elmondta: „Az antibiotikum-rezisztencia globális probléma és világszerte szigorítanunk kell a normákat ahhoz, hogy megakadályozhassuk annak növekedését. A szabadkereskedelmi megállapodásoknak ezt figyelembe kell venniük.”

A brit gazdálkodók szembesültek azzal, hogy az Egyesült Királyságba importált antibiotikummal kezelt hús árával, a megszokott módon nem fogják tudni felvenni a versenyt.

A gazdák a költségeik csökkentése érdekében kénytelenek lesznek szűkebb helyen tartani állataikat, csak így tudnak majd életben maradni a külföldről érkezett áruk mellett.

„Az Egyesült Királyság kistermelő állattartói kénytelenek lesznek csökkenteni előállítási költségeiket, ami azt jelenti, hogy több állatott kell kisebb helyre zsúfolniuk, ami az antibiotikum használat növelését vonzza magával” – mondta Nunan.

„Egyik új kereskedelmi megállapodás sem sértheti a brit normákat és nem veszélyeztethetik a közegészségügyet azáltal, hogy antibiotikumon nevelkedett állatok olcsó húsát és tejtermékeit engednék be az Egyesült Királyság területére.”

A világ más pontjaihoz képest, az Európai Unióban szigorúbban ellenőrzik az antibiotikum használatát, emellett a gyógyszeres növekedésserkentők használatát 2006 óta tiltják. Az Egyesült Királyság mezőgazdaságában használt antibiotikum mennyisége az elmúlt öt évben visszaesett, bár tavaly enyhe emelkedés volt tapasztalható.

Alig több mint egy év múlva, 2022 januárjától a szigorúbb uniós szabályozások teljes mértékben megtiltják a növekedésserkentő antibiotikumokkal rutinszerűen kezelt hús behozatalát, és megtiltják az állomány mindennemű megelőző antibiotikus tömeges kezelését.

Az Egyesült Királyság valószínűleg nem írja alá a tilalomról szóló szabályozást.

Nunan a készülő uniós szabályozást „hatalmas előrelépésnek” nevezte és felszólította a minisztereket, hogy fogadják el azokat az Egyesült Királyságban. „Az Egyesült Királyság kormányának köteleznie kell magát a [megelőző tömeges gyógyszeres kezelés] tilalmának végrehajtására, mivel az önkéntes fellépésre való támaszkodás hosszú távon nem fenntartható megközelítés. Biztosítania kell azt is, hogy a kereskedelmi megállapodások magas követelményeket szabjanak az import számára az emberi egészség védelme és a brit normák aláásásának elkerülése érdekében.”

Forrás: 
theguardian.com

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Színes őszi immunerősítők

Elődeink a gyógyuláshoz, szépüléshez vagy éppen a főzéshez is gyakran hívták segítségül a természet gazdag kincsestárát, ami máig kíméletes és olcsó megoldás. Az őszi, színesedő erdőben tett kiránduláskor is sokféle immunerősítő termésre bukkanhatunk.

A svájci csokoládégyárnak is bevételkiesést okozott a pandémia

A koronavírus-járvány 2020-ban rányomta a bélyegét Lindt & Sprüngli csokoládémanufaktúra eladásaira. A tavalyi év első felében több mint 6%-os csökkenés történt az értékesítésben, melyhez az utazási és egyéb járványügyi korlátozások nagymértékben hozzájárultak.

Ezért jó piacozni Pécsett

Szinte minden finomságnak története van! Csodájára járnak a házikenyérnek, a lekvárnak, a füstölt májasnak. A házitojásosnál szüntelenül kígyózik a sor, a mangalicából készült disznósajt pillanatok alatt elkél, a méhészek ismerik a méz minden előnyös hatását, a háziasszonyok pedig rendkívül kísérletező kedvűek! Alig várom, hogy visszatérhessek egy jó nagy kosárral a pécsi termelői piacra.

Egy ágyban az ellenséggel - Miért háziasítottuk a farkast?

Abból a perspektívából nézve, hogy az ember miért éppen olyan állatot háziasított először, ami drága, nehezen hozzáférhető húst eszik, rejtély. A háziasítás megtörténte után, az ember a kutya őseit, vagyis a farkast, mint potenciális vetélytársat, kiirtotta környezetéből. Ezért a farkasoknak a zord, viszontagságos időjárású hegyekbe kellett visszahúzódniuk.

Földimogyoró – hazai nemesítésből

A földimogyoró termesztése új korszakot nyithat a hazai mezőgazdaságban. Homokos területeken már sikerrel vizsgázott a növény, 2 tonnás hektáronkénti terméssel számolnak a zákányszéki gazdák. A Balla Zoltán által nemesített földimogyorók 2021-ben államilag elismert fajtává válhatnak.

Az e-tejkereskedelem trónjára tör az Arla Európában

Az Arla célja, hogy a tejágazat e-kereskedelmi vezetője legyen Európában. Terveik szerint a következő öt évben megdupláznák eladásaikat az online platformon keresztül, mely 600 millió eurót jelentene. Dániában, Svédországban, az Egyesült Királyságban, Németországban, Belgiumban, Luxemburgban és Hollandiában 9700 tejtermelő közös tulajdonosa az Arla-nak.

Banános dobozokban csempészik a kábítószert Európába - tavaly 48 tonna kokaint foglaltak le

Tavaly összesen 48 tonna kokaint találtak a vámosok a holland kikötőkben és reptereken. Ez a mennyiség az egy évvel korábbi rekordmennyiséget is túlszárnyalta.

Hiába a megállapodás az EU-val, jelentősen drágul Nagy-Britanniában a zöldség

A brexit miatt becslésük szerint 55 millió eurós pluszköltség terheli Nagy-Britannia frissáruforgalmát, áll a Freshfel Europe közleményében. Az Európai Unióval kötött kereskedelmi és együttműködési megállapodás szerint a friss áruk továbbra is vám és kvóták nélkül kelhetnek át a csatornán, ami a uniós termelők helyzetét erősíti, de az adminisztráció és a várható ellenőrzések megdrágítják a szállítást.

Maszkok milliárdjai az óceánokban

Tavaly összesen 52 milliárd polipropilén eldobható maszkot gyártottak a világon. Becslések szerint ebből 1,56 milliárd arcmaszk már az óceánokat szennyezi.

A tejágazat is szenved a járványtól

A szlovák tejtermelők már többször is nehéz helyzetbe kerültek, és ez történt velük a koronavírus-járvány első hulláma alatt is. Egyebek között hiány alakult ki a számukra létfontosságú fertőtlenítőből, amellett a munkaerőhiány is sok fejtörést okozott nekik. A járvány teljesen felforgatta az árutermelést, és a tejtermelőknek minél gyorsabban igazodnia kellett a körülmények változásához.