Back to top

Megyaszó, a világ gasztronómiai térképén

Szeptember 21-én üdvrivalgás tört ki Megyaszón, a Harangod-Mag cégcsoportnál. Gyors hírben értesültek arról, hogy a húsüzemükben gyártott mangalica termékeik közül 8 igen nagy elismerésben részesült Angliában. A Guild of Fine Food élelmiszeripari céh védnöksége alatt megtartott Great Taste Awards versenyen a 10 benevezett készítményükből 8 elnyerte a bíráló bizottság tetszését.

Sárossy Ferenc: a siker alapja a szabadon, természetes módon tartott tiszta vérű mangalica
Azon belül 2 termékük két csillag, míg 6 termékük egy csillag használatára vált jogosulttá. A készítményeik között szerepelt a mangalicából készült, 36 hónapig érlelt sonka, több különböző vastagkolbász, vékonykolbász és szalonnafélék. Valamint, Sárossy Ferenc ügyvezető legnagyobb ámulatára, a zsűri kétcsillagosra értékelte a mangalicazsírt. Rögtön az elején hozzá kell tenni, hogy a londoni bírálat vakon történik: nem számít sem a csomagolás, sem a szín, ez esetben csak és kizárólag az íz dönt el mindent.

Összesen 144 ember vesz részt a bírálatban, tehát az így elért összesített eredmény nem esetleges, nagyon is megbízható.

Múlt nyáron történt, hogy a wales-i székhelyű Best of Hungary Ltd. vezetője, Gyenes Mónika megkóstolta a budapesti Nagyvásárcsarnokban a Megyaszón készített mangalica vastagkolbászokat. Útja azonnal a Harangod-Mag cégcsoporthoz vezetett, és a megbeszélésen kiderült, hogy terveik és szándékaik nagyon is összeegyeztethetők. A wales-i cég magyar prémiumtermékek brit piacra jutását segíti, és ennek érdekében benevezte a megyaszóiak tíz mangalicatermékét a kiváló élelmiszerek Oscar-gálájának is nevezett Great Taste Awards-ra.

Termékeik tehát összesen tíz csillagot kaptak. A gyártó két éven keresztül használhatja a Great Taste Producer elismerő címet, a termékeken pedig elhelyezhetik az elismerést jelölő aranyszínű csillagokat.

Az angliai versenyre 12 777 nevezés érkezett a világ minden tájáról. Közülük 205 kapott három csillagot, 1294 két csillagot, 3818-at pedig egy csillaggal ismertek el. Százhat országból küldtek termékeket az idei megmérettetésre.

Kétcsillagos minősítést kapott a Harangod-Mag cégcsoport mangalica csemege vastagkolbásza és mangalicazsírja.

A 36 hónapig érlelt sonka is nagy sikert aratott
Magyarországról egyébként 28 termelő vagy gyártó indult összesen 65 termékkel az idei a versenyen, többen is szép sikerrel szerepeltek.

Amikor Sárossy Ferenc, a Harangod-Mag cégcsoport ügyvezető igazgatója értesült a jó hírről, nekem is egyből elküldte interneten. Annak idején rövid tudósítást közöltünk erről a Magyar Mezőgazdaságban, de abba maradtunk, hogy karácsonyi számunkban kicsit részletesebben is beszámolunk az előzményekről.

A Harangod-Mag cégcsoport Megyaszón kívül Tiszalúcon, Taktaharkányban, Alsódobszán, Újcsanáloson, Bekecsen és Golopon gazdálkodik. A vállalat termelési értéke évi 3–4 milliárd forint között alakul, ennek az egyharmada származik állattenyésztésből.

Foglalkoznak húsmarhatartással, aminek 300 tehenes Charolais-törzs­tenyészetük és 150 Aberdeen Angus tehén a bázisa.

Mangalicából jelenleg 4 ezer hízósertést tartanak, a tenyésztéshez 400 kocára van szükségük. Általában 140–160 kilogrammos testtömeggel vág­ják a sertéseket, mert akkor a legjobb az anatómiájuk, akkor kiváló húsuk és szalonnájuk formája és minősége.

Az élő mangalicáért 650–700 forintot fizetnek most a piacon kilónként, feldolgozva ennek többszörösét adják érte.

Miért a mangalica és miért nem hússertés? Ennek leginkább a nosztalgia az oka. Sárossy Ferenc ma már túl van a 70-en, de még gyerekkorából emlékszik a mangalicára. Amikor módja lett rá, megpróbálkoztak vele, csak úgy kísérletképpen. Az első 60 kocát 2003-ban szerezték Halmajról. Az állomány vegyes volt, de inkább a szőke és a vörös dominált. A fecskehasúból kevesebbet kértek, mert az még a mangalicánál szokásosnál is zsírosabb.

Ennek az állatnak nem bonyolult a tartása, nem szükséges hozzá túl nagy iskolázottság, sokkal fontosabb a jószág szeretete.

Náluk eleinte csökkenni kezdett az állomány belső okok miatt, de aztán 2006-ban úgy döntöttek, hogy nemcsak csinálják, hanem igenis odafigyelnek a mangalica tartására. Ezután több figyelem jutott az istállóra, jobb takarmányt kaptak az állatok, aminek hatására a szaporaság is javult.

Kétcsillagos termék a Harangod-Mag vastagkolbásza
Közben eldöntötték, hogy a felhizlalt állatokat nem értékesítik, hanem maguk vágják le. Pályáztak, nyertek, mégpedig egy vágópont létesítésére. Ebből jött létre a vágóhídjuk, majd 2013-ban felavatták Megyaszón a cég húsüzemét, ahol most a mangalicákat is feldolgozzák. Eleinte 1000–1500 darab volt a teljesítményük, ami azóta felment 4 ezerre. Ha tavaszra elkészül – márpedig kész lesz! – a legkorszerűbb kocatartó, ellető és malacnevelő is, akkor tovább bővül a kapacitás.

A mangalica malacok így védett és zárt helyen fejlődnek, ám süldő korukban kikerülnek a szabadba, a levegőre, ahol sokat tudnak mozogni.

Emellett a takarmányra külön figyelmet fordítanak, a szemes mellett tököt és zöld lucernát is adnak a jószágnak. Az abrak se akármilyen, maguk termelik, hogy tudják, mit adnak a disznóknak.

Sárossy Ferenc nosztalgiája nemcsak a mangalicáig tartott, hanem a feldolgozásához is elkezdett a múltban keresgélni. Különleges ízvilág után kutakodva évekig kísérleteztek a cégnél.

Azt akarták elérni, hogy az a sokak által becsült és kedvelt íz átkerüljön a végtermékbe is.

Ebben szakavatott partnerre leltek Mayer Ottó szekszárdi sváb-magyar séf személyében, de felkutatták a Megyaszó környéki régi receptúrákat is. Helybeliek és a téma iránt érdeklődő séfek szintén adtak ötletet, amiket Mayer Ottó fordított le a receptek nyelvére, azaz gyártható termékekre. A csomagolás, a dizájn évekig csiszolódott, de ma már bárhol megjelennek vele, mindenhol sikert arat.

Konkrét ok is közrejátszott a mangalicakészítmények gyártásában: Madridban járva Sárossy Ferenc belebotlott a helyi sonkába, megkóstolta, és azt mondta: Ilyet mi is tudunk!

Az az ötletük támadt, hogy a Tokaj Vicinitas Mangalica márkanevet választják. A vicinitas környéket jelent, tehát nem magára Tokajra, hanem Tokaj környékére utalnak. Napjainkban 60–80 féle terméket gyártanak, de menet közben akadt néhány olyan is, amelyik nem nyerte el a helyi bírálóbizottság tetszését.

A mangalica tartása nem bonyolult, de szeretni kell a jószágot
A gyártástechnológia része, hogy a zsíros és lágy mangalicahúshoz a szilárdabb tartás érdekében szarvasmarhahúst kevernek. A termékre roppant kíváncsi kanadai magyarok emiatt nem tudtak vinni új hazájukba a termékből, mert a marhahússal együtt jár a kergemarhakór veszélye, emiatt tilos Kanadába importálni. Itthon a késztermékek fő kóstolói a Harangod-Mag munkatársai, főként az irodán dolgozók. Kiderült az is, hogy ami itthon a legjobbnak bizonyul, az külföldön esetleg senkit nem érdekel. Viszont az ellenkezője is megtörtént.

Egyik termékük itthon nem kapott bizalmat, de külföldön mégis óriási sikert aratott.

Idehaza már kialakult az értékesítési hálózatuk. Működik boltjuk Bekecsen, Megyaszón és Budapesten is, több piacon. Viszonteladó partnereknél is kaphatóak a megyaszói mangalicakészítmények, szállítanak a Balaton környékére, és sokan személyesen keresik fel őket.

Ebben az évben a koronavírus dacára is rendszeresen szállítottak Angliába, Olaszországba, Horvátországba, Svájcba, Norvégiába és Csehországba. Áttételesen azért őket is érinti a pandémia. Bár az éttermek a közvetlen kiszolgálás leállítása után áttértek a kiszállításra, azért így kevesebb alapanyagot kérnek és vásárolnak. Ennek ellenére füstölt kolozsvári manga­licaszalonnából sohasem tudnak elegendőt gyártani.

A kissé szorult hazai helyzet arra inspirálta őket, hogy új módszerrel kísérletezzenek a kereskedelemben: terveik szerint már decemberben elindítják a webshopjukat.

És ha egy üzlet beindul, akkor nincs megállás. Legutóbb egy üzemanyagkút-hálózat illetékes vezetője kereste meg Sárossy Ferencet, hogy szívesen forgalmaznák a mangalicatermékeiket, szendvicseket készítenek belőle.

Ahhoz képest, hogy csak 7 évvel ezelőtt készült el a megyaszói vágóhíd, termékeik által, a londoni eredmény következtében máris felkerült a település neve a világ gasztronómiai térképére. Ezt legalább akkora sikernek tekintik, mint az aranycsillagok elnyerését, azonkívül méltó ajándék a Harangod-Mag cégcsoportnak a karácsonyfa alá.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2020/51-52 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Varázsoljunk tavaszt: március elsejei népszokás

A március elsején beköszöntő naptári tavaszt egy kedves hagyománnyal várhatjuk, illetve marasztalhatjuk. Mivel egyébként is kicsit szeszélyes időszakról van szó, egy kis „varázslás” csak segíthet.

Emberrablók keserítik meg a nigériai gazdák életét

Emberrablók törtek be egy délnyugat-nigériai baromfitelepre, ahonnan elhurcolták többek között a gazdaság tulajdonosának fiát, Ayodeji Emmanuelt is. A 24 éves férfi elengedéséért cserébe 100 millió nairát, azaz mintegy 77 millió forintot követelnek.

Tarolt a szalmonellás csirke Nagy-Britanniában

Több százan, köztük sok kisgyerek súlyosan megbetegedett, miután szalmonellával fertőzött lengyel import baromfihúst evett, és egy halálos áldozatot is követelt az olcsó panírozott csirke.

Műmajonézt gyártottak, nem lett rossz

A Wageningen Egyetem kutatócsoportja mikroorganizmusok segítségével készített majonézt. Bár a termékük állítólag finom lett, nem az áruházak polcaira szánják, sokkal inkább az élelmiszeripar érdeklődését szeretnék felkelteni az állati fehérjét helyettesítő megoldások iránt.

Gigantikus méretű takarmánygyár építését tervezik

A piacvezető brit sertés és baromfi takarmánygyártó, az ABN egy olyan hatalmas, a legmodernebb technológiákon alapuló üzemet kíván megépíteni, mely kulcsszerepet töltene be az Egyesült Királyság élelmiszerellátási-láncában.

Széllel szemben

Fa Nándor nevét akkor ismerte meg egész Magyarország, mikor 1985 szeptemberétől 1987 szeptemberéig körbehajózta a Földet Gál József barátjával, saját építésű kis vitorlásukon, a Szent Jupáton.

Étel-itallal monitoron át ismerkedni nem ideális, de jól sikerült

A többi év eleji nagy szakkiállításhoz hasonlóan online eseményként zajlott le a biovilág legnagyobb találkozója, a nürnbergi vásárközpont által szervezett Biofach is. Majdnem 14 ezren követték az igen színesre összeállított programok valamelyikét, és a szervezők is elégedettek, de azért mindenki várja már a jövő februári élő találkozást.

Késnek a banánszállítmányok

Az Atlanti-óceánon tomboló viharok, illetve a világjárvány miatti logisztikai fennakadások miatt akadozik a banánkereskedelem – számolt be róla a fruchthandel.de portál.

Együttműködés az állatorvosképzésben

Lázár János, a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság állami feladatainak ellátását felügyelő kormánybiztos és Prof. Dr. Sótonyi Péter, az Állatorvostudományi Egyetem rektora együttműködési megállapodást írt alá, amelynek keretében harmadéves állatorvostan-hallgatók hetesi szolgálaton vesznek részt Mezőhegyesen.

Évente 1450 tonna gyümölcsöt és zöldséget mentenek meg

A szokatlan megjelenésű, ám tökéletes minőségű és ízű gyümölcsök és zöldségek teljes értékű élelmiszerek, nem szabad kidobni őket. Erre hívja föl a figyelmet a svájci vállalat, amely saját márkanévvel ellátva hozza forgalomba a szépséghibás termékeket.