0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 29.

Szubkulturális babonák

Új év – tiszta lap; ilyenkor sokan fogadalmat tesznek, amit inkább kevésbé, mint többé próbálunk betartani (a szerző magából indul ki), de az mindenképpen elmondható, hogy pszichésen egy új kezdet nagyobb valószínűséggel ígér változásokat. A vadászok is fogadkoznak, ám a vadászbabonák sokszor keresztbe húzzák számításaikat. Lássuk, milyen elfeledett babonái vannak a vadászembernek.

Amit mindenképp szeretne elkerülni a vadász, ha valaki „hová megy?” kérdéssel üdvözli őt, mert az balszerencsét hoz. Ugyanez a helyzet, ha szerencsét kívánnak neki, de a „kalappal!” szóhasználat viszont már üdvös a vadásznak. Szerencsétlenséget hoz, ha vadászat előtt pappal, vénasszonnyal, éneklő, vak koldussal, sánta emberrel, keresztbe futó nyúllal, üres koporsóval, fekete macskával vagy temetéssel találkozik.

Ellenben jó jel, ha egy örömlány szerencsét kíván, vagy ha menyasszony, menyecske, állapotos asszony, pendelyes gyerek és cigány kerül a vadász útjába.

A babona szerint puskára is lehet átkot szórni: újpénteken, napkelte előtt egy poharat a víz folyása után szótlanul telemerítenek, és olyan híd alatt viszik át, melyen halottakat hordanak. Eztán e vízzel a puska csövét kimossák, majd teletöltik ecettel, és reggelig benne hagyják (Gönczi: Göcsej 209.). Más babonák szerint, ha a puskából gyíkot, kígyót vagy szenteltvízbe mártott fojtást lőnek, szintén elátkozza a fegyvert.

Azonban szerencsével is meg lehet igézni a puskát, ha például csak bizonyos napokon takarítják ki a csövet, de azt másnak el nem árulják.

Vagy, ha nagypéntek előtt való este patakból hozott homokot forgatnak meg a csőben (Gönczi: Göcsej 209.); újhold péntekjén vagy vasárnapján némán megmossák a csövet a folyó vízében; vagy áldozáskor az ostyát gyolcsruhába teszik, majd szétlövik, s a ruha foszlányait a fojtás közé teszik – másutt elég az ostya szétlövése is, ellenben akkor az illetőnek többet nem szabad áldoznia (Szatmár m. Ethn. 6:310.).

A hiedelem szerint nem „találós” napok, ergo nem jár elejtéssel, ha a patrónus Eustachius, András, Mindenszentek, karácsony napján, valamint pénteken és vasárnap megyünk el vadászni (Lakatos 15.).

A babona szerint vadászkutyát venni nem szabad, csak ajándékba kapni, vagy lopni, másként nem hoz szerencsét, ellenben hajtás közben megvédi a golyótól az ebet, ha Márk-nap reggelén vágott farkashársfa-ágat tesznek a hátára.

Végezetül a vadászberkekben ismert vadászavatás is elengedhetetlen az adott vadfaj első elejtett példányánál, máskülönben sokáig szerencsétlenségben lesz részünk.

„Ha az újonc puskázó az első vadat leteríti, ennek emlékezetére társai puskavesszővel felcsapják”, írja Réső Ensel. (144.).

Jókainál azonban már bővebben így olvashatjuk e szokást: „A győztes vadász, aki legelőször lőtt nagy vadat, elejtett áldozatán keresztül fektettetik és ünnepélyesen felcsapatik: puskavesszővel, ha hölgy: egy virágszállal (Nemz. kiad. 19:271.).

Forrás: magyarmezogazdasag.hu