Back to top

Drónok a növényvédelemben - miként használhatjuk őket?

Az innováció alapvetően meghatározza a mezőgazdaság jövőjét is. A drónok már jó ideje segítik a monitorozást, információgyűjtést és remélhetően nemsokára lehetőség nyílik arra, hogy permetezhessünk is velük. A drónok használatához kapcsolódó új szabályozást, azaz a pilóta nélküli légi járművek üzemelésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló javaslatot a Parlament decemberben elfogadta.

A mezőgazdasági vonatkozású drónhasználattal kapcsolatban azonban tovább folytatódnak az egyeztetések. A témáról fontos részletek hangzottak el az Agrárszektor 2020 online konferencián, valamint Győrffy Balázsnak, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnökének a magyar agráriumról szóló podcast beszélgetésében is.

Az eredetileg filmes forgatásokra, fényképezésre használt szerkezetek a technológia fejlődésével előbb katonai, majd ipari, ma pedig már kereskedelmi és mezőgazdasági területeken is használatba kerültek.

A drónok a jelenlegi forradalmi technológiai változtatások fontos mozgatórugói, noha a mezőgazdaságban még csak kísérleti szinten alkalmazhatók, derült ki decem­ber közepén a Szóvetés című podcast beszélgetésből, melyben Győrffy Balázs NAK elnök Tuzson Bencével, a Miniszterelnöki Kabinetiroda kormányzati államtitkárával beszélgetett a drónok mezőgazdasági felhasználásáról.

Kell a versenyképességhez

Tuzson Bence tájékoztatott, hogy a mezőgazdasági drónhasználat pontos szabályozása folyamatban van, és alapvetően három területet érint: a gépek engedélyezését, a használatukhoz szükséges protokollok kidolgozását; a drón irányítására jogosult személyek meghatározását, a szükséges jogosítvány megszerzésének szabályait; illetve a kijuttatott anyagok körét.

Permetezésen kívül számos egyéb új lehetőséget is megnyit a drónok használata a mezőgazdaságban.

Tökéletesen alkalmasak lehetnek például vadállomány felmérésére, mivel pár száz méteres magasságban hőkame­rás felvételt tudnak készíteni az állatokról. Ennek a vadkárfelmérésben lesz különös jelentősége. Egy színképelemző szoftver segítségével pedig akár termés-térfogatbecslésre, vagy a kultúra állapotának – például betegség – felmérésére is bevethetők.

A drónhasználat térnyerése ugyanakkor sok problémát is felvet, a légi közlekedés biztonságával (drónok esetleges egymással ütközése, lezuhanása, a repülőgépek zavarása stb.), a személyiségi jogokkal kapcsolatos szabálysértési kérdésekkel, az adatvédelemmel, és összességében a drónhasználat ellenőrzésének lehetőségeivel kapcsolatban.

Az államtitkár kitért arra, hogy a drónok ember általi ellenőrzése szinte lehetetlen feladat.

A már érvénybe lépett szabályozás szerint ugyanakkor a 120 grammnál nagyobb drónokra egyedi digitális azonosítót kell szerelni, és azt az előírásoknak megfelelően, még a repülés megkezdése előtt be kell jelenteni az irányítást végző személy nevével együtt a HungaroControll alkalmazásába, így a szerkezetet a légi irányítás nyomon tudja követni. Amíg korábban mindenhol előzetesen engedélyt kellett kérni a drónhasználathoz, januártól a lakott területeken kívül enyhült ez a szabályozás.

A drónhasználat 2019-ben elfogadott uniós szabályozása egyértelmű és unió­szerte egységes, bizonyos részletszabályozások viszont nemzeti hatáskörben maradtak: ilyen például a tiltott területek kijelölése, vagy a játékdrón maximális, 120 grammos súlyának meghatározása.

Tuzson Bence hangsúlyozta, hogy

olyan szabályozásra van szükség, hogy a biztonság feladása nélkül fejlődhessen a drónok mezőgazdasági felhasználása.

Az európai versenyképesség és a magyar gazdák versenyképességének megőrzése miatt is fontos, hogy a szabályozás teret adjon az ipari szintű alkalmazásuknak. Az általános ismeretek bővülésével egyre tisztábbak és világosabbak lesznek a szabályok, amelyek várhatóan folyamatosan formálódni fognak a következő néhány évben.

Tuzson Bence kiemelte azt is, hogy a drónok jelentősége a precíziós gazdálkodás térnyerésével és az informatikai fejlődéssel párhuzamosan nő. A géntechnológiát nem engedő hazai mezőgazdaság megvalósításához és a minőségi élelmiszerek termeléséhez fontos, hogy hazánk a precíziós gazdálkodásban se maradjon le más országoktól, és a biztonság feladása nélkül fejlődjön a drónok mezőgazdasági felhasználása.

Az uniós és a magyar szabályozás egyaránt a drónok rendszeres használatát vetíti előre.

Óriási lehetőség

A legfontosabb érv a drónok használata mellett, hogy így csökkenthető a környezeti terhelés, kevesebb permetlé kijuttatásával hatékonyabban és nagyobb területen válik lehetségessé a permetezés, miközben csökken a taposási kár, és megszűnnek a megközelíthetetlen területek, mondta Nyulas-Oberna Sára, a Digitális Jólét Nonprofit Kft. szakértője az Agrárszektor 2020 konferencián.

A magyar gazdáknak ugyanakkor még nincs elegendő ismeretük a lehetőségekről.

A megfelelő szabályozási környezet kialakításával a következő években mindenki számára könnyebben hozzáférhetővé válik a technológia. A Digitális Jólét programban azon dolgoznak, mondta az előadó, hogy összegyűjtsék a felhasználói igényeket, és különböző tesztkörnyezetek kialakításával a gazdák első kézből kapjanak információt arról, hogy a dró­nok használata milyen előnyöket hozhat a napi munkájuk során.

Jordán László, a Nemzeti Élelmiszerlánc- biztonsági Hivatal növény-, talaj- és agrárkörnyezet-védelmi igazgatója úgy fogalmazott, hogy

óriási lehetőség rejlik a drónok növényvédelmi alkalmazásában, ugyanakkor nagyon sok kutatás és fejlesztés szükséges még ezen a területen.

Szerinte a kijuttatás technológiájában valószínűleg nem hoz akkora változást, hogy kiszorítson valamilyen más, már meglévő megoldást, ám a tudomány fejlődésével egyre szélesebb körben fogják majd használni.

Szalkai Gábor, a Bayer Hungaria Kft. közkapcsolati és fenntarthatósági vezetője kiemelte, hogy a drónok gyakorlatilag forradalmasítják az életünket, és ebből nem maradhat ki a növényvédelem sem. Már most is számos mezőgazdasági munkafolyamatról rendelkezünk adatokkal, ezeknek az elemzése, a legújabb innovációk alkalmazása már a gyakorlatban is működik. A Bayernél több ezer kutatóval azon dolgoznak, hogy a drónos kijuttatásra alkalmas növényvédő szerek és technológiák is rendelkezésre álljanak a megfelelő szabályozások mellett.

Január elsejétől

A hivatkozott törvény (2020. évi CLXXIX. törvény a pilóta nélküli légijárművek üzemelésével összefüggő egyes törvények módosításáról) rendelkezései – néhány meghatározott kivétellel – 2021. január 1-jén léptek érvénybe. A részletes szabályok Magyar Közlöny 2020. évi 285. számában olvashatók.

Ezek az innovációk, és az adott növényvédelmi kezelésekre vonatkozó komplex megoldások jelentik majd a jövőt,

de a szakember szerint sem fogják a drónok kiszorítani a legkorszerűbb kijuttatás-technológiával rendelkező permetezőgépeket.

Mint ahogy minden innovatív technológia megtalálja a helyét a precíziós mezőgazdaságban, a drónok előreláthatólag a precíz beavatkozásokat igénylő, optimális időben történő növényvédelmi intézkedésekre kínálnak majd megoldást, mondta Borsos László, a Corteva Agriscience ügyvezető igazgatója. A Corteva cégcsoport egyik fejlesztője 2020-ban innovációs díjat kapott egy olyan rovarölőszer-formula kialakításáért, amely drónos kijuttatásra alkalmas. Az ügyvezető hangsúlyozta, hogy a dró­nos kijuttatás különösen nagy segítséget jelenthet például akkor, amikor hirtelen nagy mennyiségű csapadék miatt nem lehet megközelíteni a földeket, de a növényvédelmi beavatkozás éppen akkor lenne időszerű.

Fotó: pixabay.com

Ehhez azonban nélkülözhetetlen, hogy előbb a formulációt adaptálják a technológiához, ez viszont a tesztelések miatt időigényes folyamat.

Jogszabályi háttér

Az Európai Unióban csak olyan eszközzel lehet növényvédő szert kijuttatni, aminek a típusa minősített, és megfelel az európai szabványnak. A hazai jogszabály a permeteződrónokra vonatkozóan időszaki követelményrendszert állított fel. A típusminősítést a forgalomba hozatal előtt a forgalmazó kereskedőnek kell megszereznie a NAIK Gödöllőn működő Gépesítési Intézeténél.

A növényvédőszer-gyártók már elkezdték a készítmények engedélyeztetését a drónos kijuttatásra, hiszen egyelőre minden növényvédő szer engedélyokirata csak a földi kijuttatásra vonatkozik. Folyamatban van a növényvédő szerek drónos kijuttatására vonatkozó engedélyezés követelményeinek kidolgozása is, a kísérleti módszertant a gyártókkal együtt kitalálták, közzétették.

Az engedélyezési vizsgálatok megkezdődtek, az első kérelmeket már beadták adott készítmény drónos kijuttatásra való kiterjesztésére.

Fotó: pixabay.com
Az Európai Bizottság állásfoglalása alapján a légi növényvédelemre vonatkozó szabályozásokat kell alkalmazni a drónos kijuttatás esetén, így a mezőgazdasági légi növényvédelmet szabályozó rendeletbe építik be a drónos növényvédelem feltételrendszerét. Ennek kidolgozásánál két alapvető cél volt, hogy szakmailag megalapozott, a biztonságos munkavégzést lehetővé tevő szabályozás szülessen, a kijuttatás pedig mindenki számára elérhető és az alapvető feltételek betartásával a lehető legegyszerűbben alkalmazható legyen.

Jordán László szerint van néhány olyan irányelv, amely valóban nem életszerű, ilyen például a 30 nappal korábban benyújtandó kijuttatási terv.

Ám a rendeletben szerepel az a kitétel is, hogy amennyiben valamiért el kell térni a kijuttatási tervtől, akkor az egyszerű bejelentéssel megtehető.

Eltérésnek minősül az is, ha nem volt a gazdának kijuttatási terve, ebben az esetben a kijuttatást megelőző munkanap reggel 9 óráig kell bejelenteni, és ha nem kap tiltó határozatot, elvégezheti a permetezést. A növényvédelmi kezelések bejelentésére online felületet létrehozását is tervezik.

Forrás: 
Kertészet és Szőlészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertészet és Szőlészet 2021/2 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Mérnökből főállású őstermelő

A valódi szabadságot vidéken lehet átélni. Nem kell rohanni, úgy általában nyugalom van, mindenkinek megvan az elegendő élőhelye és feladata. Ezért szeretek itt élni, dolgozni. Példát mutatok gyerekeimnek, hogy a városi betonban nem lehet gyökeret verni, csak a földben – vallja Dr. Bisztray Dénesné Adrienn, aki a Dörgicsei-medencében termel szőlőt és más gyümölcsöket a családjával.

A tojás továbbra is alapélelmiszer

A hazai tojástermelés jelen állásának átláthatóságáért a hazai tojásfogyasztásról, a tojás származási hely feltüntetéséről, a ketreces és a szabadtartás arányairól, a tojásárakról, a madárinfluenza-járvány tojástermelésre gyakorolt hatásairól, valamint a pandémia idején zajló export-importról kérdeztük Molnár Görgyit, a Baromfi Termék Tanács mezőgazdasági titkárát.

Piros és fekete - a ribizli is kiváló boralapanyag

Általános tapasztalataink szerint a bor szőlőből készül, ám sokféle más gyümölcs is alkalmas erre. Egy fiatal pár bebizonyítja, hogy a piros és a fekete ribizli is kiváló boralapanyag. Sőt, a gasztronómiában is megállja a helyét.

Esővízhasznosítási tippek

Az emberi tékozlás és nemtörődömség eredménye, hogy a világ természetes vizeink jelentős része erősen szennyezett. A klímaváltozás hatására a világon 30 százalékkal gyakoribbak a felhőszakadások, ugyanakkor a metropoliszok 70 százaléka küzd rendszeresen visszatérő aszályokkal. Március 6-a a Nemzetközi Energiatakarékossági Világnapja. Erre tekintettel ezúttal az esővíz hasznosításáról írunk.

Rendkívüli ügyfélfogadási rendet vezet be a Kamara

A Kormány által kihirdetett veszélyhelyzeti intézkedésekkel összhangban a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara napi működése során a lehető legminimálisabbra csökkenti a koronavírus-járvány terjedésének lehetőségét, a személyes ügyféltalálkozások számát, ezzel is óvva mintegy 400 ezer kamarai tag, valamint munkavállalói egészségét.

Nyitva tarthatnak a tavaszi munkák elvégzését biztosító üzletek

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK), illetve a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ) javaslatára a Kormány úgy döntött, hogy a kéthetes lezárás alatt is nyitva tarthatnak a mezőgazdaság és az élelmiszeripar zavartalan működéséhez szükséges üzletek.

Idén sem lesz kevesebb rovarkártevő?

Habár január-februárban voltak hidegebb napok, ezek valószínűleg igazán sokat nem gyérítettek az áttelelő rovarok létszámán. A rovarkártevők nagy része a talajban, repedésekben, növényi maradványokban vészeli át a telet. Ahhoz pedig, hogy a talajfelszín közelében telelő rovarok elpusztuljanak, tartós – 10 °C körüli hőmérséklet szükséges.

Érdemes málnát ültetni a házi kertbe

A munkaerő-piaci helyzet változása miatt átalakulóban a zöldség-gyümölcs kínálat. A gépesíthető, üzemszerűen termeszthető kultúrák megmaradnak (alma, barack, körte, meggy), ám a nagy kézimunka igényűek vagy eltűnnek, vagy megdrágulnak majd. A málna is lassan visszaköltözik a kiskertekbe, hiszen a termelőknek egyre nehezebb munkaerőt találni.

A BASF a fenntartható mezőgazdaság érdekében tovább erősíti innovációs csatornáját

A BASF tovább erősíti a fenntartható mezőgazdasági innovációkat célzó kutatási és fejlesztési (K+F) tevékenységeit, amivel segíti a gazdálkodókat abban, hogy megbirkózzanak a környezeti és gazdasági kihívásokkal, továbbá megfeleljenek a fogyasztók fenntarthatóbb módon előállított élelmiszerek iránti igényének.

Újabb növényvédőszer-hatóanyagot vonnak ki: nincs többé mankoceb

Nagyon széles körben elterjedt növényvédőszer-hatóanyagtól kell búcsút venni, miután Európa-szerte visszavonták a mankoceb engedélyét. A legkésőbb július 4-ig hazánkba érkezett készleteket október 4-ig lehet értékesíteni és jövő január 4-ig felhasználni.