Back to top

Kell-e öntözni a szőlőt? - A Kertészet és Szőlészetről szubjektíven

Milyen költségeket rejt az élelmiszerek valódi ára? Milyen kreatív megoldásokkal hidalták át a ciklámennemesítők, hogy nem lehet élőben fajtabemutatót tartani? Mi a közös a forró égövi és a hazai szőlőtermesztésben? Mi az egyetlen eset, amikor nem számít borhibának az ecetesedés? A 2021/2. héten is érdekes olvasnivalókkal jelent meg a Kertészet és Szőlészet.

MMG - Kell-e öntözni a szőlőt?

Minden terméknek az életét terhelik olyan, nehezen számszerűsíthető pluszok, amelyek

senkinek a könyvelésében nem jelennek meg konkrétan, de valahol mégis megfizet értük a társadalom:

például, ha a termék előállításához szükséges energiaforrásnak végesek a készletei; ha a hulladékká vált terméktől óriási erőforrások mozgósításával tudunk csak megszabadulni; vagy éppen, ha kérdéses, hogy mennyire fairek a szociális körülményei azoknak, akik az adott terméket előállítják és eljuttatják hozzánk.

Ezt egy sor termék esetén érdemes végiggondolni, egyebek között a zöldség-gyümölcs termékpályán is egyre többen próbálják számszerűsíteni, és – egyelőre erre fogékony értékesítési csatornákon, ám érezhetően mind szélesebb körben – az árban érvényesíteni a valódi költségeket, legalább részben. Tőlünk nézve kicsit még futurisztikusnak tűnhetnek ezek az elmélkedések, de gondoljunk csak bele, mennyi, mára hétköznapivá vált gyakorlatról hittük ugyanezt nem is olyan régen.

A Fruit Logistica kiállítás szervezőinek megbízásából készült tanulmányt Horváth Csilla segít értelmezni, érdemes elolvasni a Kertészet és Szőlészetben a „Valódi ár, valódi költségek” címen megjelent cikkét.

A címlapon ragyogó ciklámenekkel beharangozott cikket azoknak a dísznövénytermesztőknek szánjuk, akik szaporítóanyag-beszerzés idején szívesen körülnéznének, melyik nemesítőház milyen újdonsággal állt elő erre a szezonra. Mivel ezt élőben nem tehetik meg, különösen ajánljuk az írást, amely, „Virtuális üvegházi séták” címen jelent meg, arra utalva, hogy

több nyugat-európai nemesítő a korszellemnek megfelelően, videókban mutatta be a kínálatát.

Rass Krisztina foglalta össze a Magyarországon is érdekes részleteket a videók, valamint a német szaksajtó ide vágó cikkei alapján.

Sokat vitatott téma az éghajlatváltozás és a szőlőtermesztés, ezen belül is külön fejezet a „kell-e, vagy hiba-e a szőlőt öntözni” kezdetű örök vita.

Nem mindennapi nézőpontból látják a kérdést cikkünk szerzői,

Lakatos Tibor és Lakatos Bálint, forró égövi termesztési tapasztalattal a hátuk mögött. Brazíliában folytatott kísérleteikkel ők azt támasztják alá, hogy kell öntözni, ugyanis ott a szőlő savai nem égtek el, hiába van meglehetősen meleg. A kulcs, hogy a nagy meleggel nem jár szárazság, mert öntöznek.

És végül még egy érdekes cikket ajánlok, amely úgy kezdődik, hogy „Az ecetesedés borhiba – már ha nem borecetet készítünk”. A Nagy Z. Róbert által felkeresett családi manufaktúra, a Borecet Művek tevékenysége a nevében van, de emellett

egy magasabb röptű küldetést is felvállalt:

a zöldflakonos terméken felnőtt generációknak igyekszik megmutatni, hogy milyen az igazi ecet.

Ezenkívül szó van a Kertészet és Szőlészet 2. számában egyebek között az új drónszabályozásról, megjelent egy nagyon érdekes cikk a vadgesztenyelevél-aknázómoly rajzásmegfigyeléséről, illetve az új agrárfókuszú szuperegyetemet fenntartó alapítvány öttagú kuratóriuma is bemutatkozik.

Forrás: 
Kertészet és Szőlészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertészet és Szőlészet 2021/2 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Hasznos kölcsönhatások a talajban

A talaj összetett élő rendszer, amelyben fontosak a fizikai összetevők és kémiai folyamatok, termékenysége viszont a benne zajló biológiai folyamatoktól függ. Sajátos élővilágát baktériumok, algák, gombák és különböző állatok alkotják az egysejtűektől a gerincesekig, de ide soroljuk magukat a gyökereket is.

Zöld sziget a Gellért-hegyen

Az idén országos díjat kapott Gellért-hegyi kertjére Molnár István Mihály, cikkünk szerzője. Fajtákról és növényvédelemről osztja meg tapasztalatait.

Tűzszünet vagy békekötés? Közös platformon a németországi áruházláncok és gazdák

Se szeri se száma nem volt mostanában Németországban az áruházláncok elleni gazdatüntetéseknek, mi is beszámoltunk néhány esetről, amikor éjszaka traktorokkal torlaszolták el a logisztikai központok bejáratát valamilyen aktuális sérelem miatt a környékbeli termelők. Ha minden jól megy, akkor ennek most vége szakadhat, és új fejezet nyílhat az agrárium, illetve a kereskedelmi láncok kapcsolatában.

Éghajlatváltozás miatti módszerváltás a metszésben

Sicz György nyugdíjas békéscsabai kertészmérnök a gyümölcsfái metszését két részben ütemezi be, mivel a most látható jó virágrügy berakódást egy késői fagy megritkíthatja. A klímaváltozás miatt érzékelhető időjárási anomáliák, a rövid időn belül bekövetkező nagy hőmérsékleti különbségek miatt erre számítani kell…

A Mecsek oldalában virágzik a mandula

Az idei nagyon enyhe tél melegrekordokkal búcsúzott február 26-án, az első tavaszi hétvégére viszont visszatér a tél. Milyen állapotban várják a gyümölcsfák a fagyokat? A legmelegebb hazai termőtájakon gazdálkodókat kérdeztük. Pécs környékén és a Balaton déli partján a kajszi rózsaszín bimbós állapotban van, a Mecsek oldalában virágzik a mandula.

Jelentősen bővül az ökológiai gazdálkodás területe Magyarországon

Világviszonylatban is jelentősnek számít az ökológiai gazdálkodásba vont terület nagyságának bővülése Magyarországon - közölte az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) hétfőn az MTI-vel.

Folytatódik a Nébih élelmiszerpazarlás elleni programja, a Maradék nélkül

2021. február 25-én, online zárókonferencián összegezte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Maradék nélkül programjának legfontosabb eredményeit.

Az FMC bemutatja: új hatású rovarölő szer a kertészetben

A kertészetben nagyságrendekkel hatékonyabb termesztés folyik, mint szántóföldön, egy négyzetméteren 20-50, de növényházban 70-100 kilogramm termést is betakaríthatnak. Nagyon célzottan, hatékonyan kell megvédeni a növényeket a fertőzésektől, és lehetőség szerint javítani az erőnlétüket.

Az almatermesztés karbonlábnyoma

A digitális formában megrendezett Interpoma Connect tanácskozáson hangzott el Massimo Tagliavini és Damiano Zanotelli előadása az alma szén-dioxid-lábnyomáról. Utána pedig tanácsokat is adtak a szakemberek, hogy miként lehet csökkenteni az ágazat környezetre gyakorolt káros hatását.

Zöldség-gyümölcs: az egyformák közt is válogat a vásárló

A világon megtermelt élelmiszer egyharmada hulladékként végzi. Az élelmiszerpazarlás nem csupán társadalmi, hanem környezetvédelmi gond is: amikor élelmiszer kerül a hulladékba, akkor a megtermeléséhez, szállításához és csomagolásához felhasznált összes energia és víz is veszendőbe megy. A termelőknek, kereskedőknek egyaránt érdeke a pazarlás mérséklése, és ezért egyre többet tesznek.