Back to top

Merre tart a magyar szőlő szaporítóanyag-előállítás?

A digitális térben, 2021. január 12-én kedden rendezték a Szőlő Szaporítóanyag-előállítási Tudományos Konferenciát, melyet a Szent István Egyetem, a Magyar Tudomány- és Innováció-menedzsment Alapítvány, a Doktoranduszok Országos Szövetsége, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa és a Magyar Szőlőszaporítóanyag Termesztők Szövetsége közösen szervezett.

Szabó Péter, a konferencia főszervezője elmondta, hogy százötven regisztráció érkezett be a konferenciára, mely az előzetes várakozásokat is felülmúlta. A főszervező szerint a rendezvény célja volt, hogy a szőlőszaporító alapanyag és a gyökeres szaporítóanyag termesztők, forgalmazók, kutatók és fejlesztők fóruma legyen.

Célkitűzésük az ágazat korszerűsítése, a kiemelten magas biológiai értékű tesztelten vírusmentes szőlő szaporítóanyag előállítás fejlesztése.

A konferencia résztvevői tekintetében a termelői, kutatói-fejlesztői oldal azonos mértékben képviseltette magát, de a szakhatóság szakemberei, a forgalmazók és a szőlészeti-borászati üzemek képviselői is jelen voltak.

Brazsil Dávid, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának főtitkára előadásában elmondta, hogy a 2016-ban a HNT által elfogadott ágazati stratégia alapvető célkitűzése a szőlőtermesztés biológiai alapjainak fejlesztése és megőrzése és a szaporítóanyag-előállítás növényegészségügyi ellenőrzés erősítése. Így szakmaközi hozzájárulás befizetését írják elő a telepített szaporítóanyag mennyisége alapján. A fizetési kötelezettség azon termelők részére áll fenn, akik új telepítési, újratelepítési vagy átváltott szőlőtelepítési engedélyek alapján telepítenek szőlőt.

A HNT a hozzájárulásokból létrehozza a Borszőlő Szaporítóanyagtermelési Alapot, melynek célja lesz a magyar borászati termékek piaci helyzetének és forgalmazásának javítása és a borszőlőfajták nemesítésének ösztönzése.

Megalakul a Szakmaközi Borszőlőszaporítóanyag Bizottság (SZBSZB), mely három éves Borszőlő Szaporítóanyag Előállítását Ösztönző Fejlesztési Tervet készít és a HNT kutatási szerződést köt a javasolt ágazati szereplőkkel.

Molnár Ákos, a Magyar Szőlőszaporítóanyag Termesztők Szövetsége elnöke előadásában rávilágított arra, hogy az éghajlatváltozás közvetlen és közvetett következményei kihívások elé állítják a szőlő- bor ágazatot világszerte. A fogyasztói preferenciák változásával együtt ezek a tényezők a termelési alapok újragondolásának szükségességére hívják fel a figyelmet. Előadásában bemutatta ezen ok- okozati összefüggéseket, áttekintette a nemesítési, növény-egészségügyi, szabályozási problémákat és kérdéseket.

Veres Gabriela, Nébih MGEI Kertészeti Szaporítóanyag Felügyeleti Osztály osztályvezetője előadásában jelezte, hogy 2020. január 1-i vátozásokkal a törzsültetvény engedélyezés a Pest Megyei Kormányhivataltól a Nébihhez került. A fő koordinációs feladatokat a Nébih láttja el, míg megyei hatáskörben 5 régió végzi a feladatokat (Baranya, Békés, Jász-Nagykun- Szolnok, Hajdú, Vas).

A konferencia további részében a kutatói oldal szakmai előadásaira került sor. A szőlőszaporítás témakörén belül számos innovatív kutatás eredményeit hallhatta a közönség, úgy mint a precíziós gazdálkodás lehetőségei a szőlő szaporítóanyag termesztésben (Kun Ágnes), bemutatásra került egy innovatív szőlőoltvány-előállítási technológia (Szabó Péter), illetve egy új helybenoltási módszer, a Trio szemzés is (Knolmajerné Szigeti Gyöngyi). A szőlőalany nemesítés, fajtahasználat aktuális kérdései, eredményei is bemutatásra kerültek Kocsis László professzor előadásában, továbbá szó volt a debreceni szőlő alany-nemes tartamkísérletek eredményeiről is Rakonczás Nándor egyetemi adjunktus által. Nagy Zóra Annamária badacsonyi kutató a ligeti szőlő (Vitis sylvestris C.C. GMEL) rezisztencia nemesítésben történő felhasználási lehetőségeiről beszélt. Kovács Barnabás a Georgikon kutatója a művelési eljárások hatásait taglalta a szőlőültetvények talajegészségállapotának tükrében. A NAIK kutatói „a szomatikus embriogenezis, mint vírusmentesítési eszköz hatékonyságának vizsgálata érzékeny vírusdiagnosztikával” címmel tartották meg előadásukat.

További részletek itt.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A kisebb szántóföldi kultúrák növényvédelme

A cukorrépa, a szója, a szárazborsó és a zöldborsó növényvédő szeres kezelésére vonatkozó adatok megosztásával szeretné segíteni ezúttal a Kleffmann és Partner Kft. a gazdálkodókat.

Szőlőtőkék terhelése - Engedjük be a fényt

Több lehetőség is nyílik a szőlőtőkék terhelésének szabályozására. Tőketerhelésen a tőkék vegetatív és generatív részei közötti egyensúly megteremtését értjük. Beszélhetünk rügyterhelésről, hajtásterhelésről és fürtterhelésről.

Fagytűrő hazai barackok

Az elmúlt évek fagyos tavaszai komoly gondot okoztak a kajszitermesztőknek. A hazai nemesítésű fajták talán megoldást jelenthetnek erre a problémára. A magyar kajszifajták jelenlegi megítéléséről, és a aktuális kutatásokról kérdeztük Mendel Ákost, a MATE Kertészettudományi Intézete Ceglédi Kutató Állomásának témavezetőjét.

Szőlőtermesztés - Trio-szemzés

Napjaink szőlőtermesztése jelentősen változik, a mennyiségit minőségi szemlélet váltja fel. A fajták megválasztásában gazdasági tényezők, a technikai fejlődés és a gyakran szélsőségekben is megnyilvánuló klímaváltozás játszik fontos szerepet.

Bármikor fertőzhet a tűzelhalás – Növényvédelmi előrejelzés 18. hét

Tavaly ilyenkor a korai tavaszodás miatt már több kártevő is tömegesen rajzott, most csupán néhánynak a szórványos rajzása figyelhető meg. A betegségek terjedésének viszont kedvez az idő: jelen van a lisztharmat, a varasodás és a tafrinás levélfodrosodás is, rövid időn belül pedig a baktériumos tűzelhalással is számolhatunk.

Trófeaszemle: a hagyomány és megújulás szellemében

Beléptünk a világkiállítás évébe. A munkálatok az ütemterv szerint zajlanak, a programok és a szakmai konferenciák szervezése célegyenesbe ért. A szervezőknek azonban továbbra sincs szusszanásnyi idejük, hiszen a hátralévő finomhangolásokkal is végezniük kell, és szeptember hamarabb itt lesz, mint gondolnánk.

Metszést kiegészítő műveletek

A fölösleges vesszők eltávolítását, avagy a metszést, a fagyos napok kivételével egész télen végezhetjük. Mire soraimat olvassák, valószínűleg Önök is végeztek már a nyugalmi időszak ezen munkájával. A fakadásra való előkészületek azonban nem érnek véget ennyivel.

Szőlőmolyok elleni védekezés lehetőségei

A szőlő generatív részeit károsító molyok nagy terméskiesést okozhatnak tömeges előfordulásuk esetén. A sodrómolyok családjába (Tortricidae) tartozó tarka szőlőmoly (Lobesia botrana) és nyerges szőlőmoly (Eupoecilia ambiguella) a magyarországi szőlőültetvényekben és kertekben ha nem is minden évben és mindenütt, de meglehetősen gyakran fordul elő, így érdemes áttekinteni a védekezési lehetőségeket

A fagykár jelentősen csökkentheti a franciák idei bortermelését

A francia szőlőültetvényeket ért fagykárok közel harmadával csökkenthetik a bortermelést az elmúlt évekhez képest – közölte a FranceAgriMer mezőgazdasági hivatal a bortermelők első becsléseire hivatkozva.

Talajtakarás homoki ültetvényekben

Néhány hete, a Kertészet és Szőlészet 12. számunkban írtunk az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet szőlőültetvények talajtakarásával foglalkozó előadásairól. Mint elhangzott, minden ültetvényben a helyi körülményekhez kell igazítani a takarónövények fajösszetételét. Cikkünk szerzője évtizedek óta foglalkozik a homoki szőlők sortakarásával.