Back to top

Szőlőtermesztés: itthon is hasznos dél-amerikai tapasztalatok

A klímaváltozás szőlőtermesztésre gyakorolt hatása az egyik legdivatosabb téma manapság, sokan szeretnek róla nyilatkozni. Mi, akik a trópuson dolgoztunk Dél-Amerikában, és még ma is kapcsolatban vagyunk az ottani munkatársakkal, kissé másként látjuk a kérdést, mint azt Magyarországon kezelik.

A pergola lugas alatt a bakhátak közti árkok az öntözővíz elvezetésére szolgálnak
A balatonboglári szőlész, borász csapat 1983-ban kezdte a munkát Brazíliában, és még ma is dolgoznak kollégák a São Francisco folyó völgyében. A párizsi klímaegyezmény szerint az átlaghőmérséklet 1,5 °C-kal emelkedett a Földön, és a további melegedés megállítása a cél.

A legtöbb előrejelzést és kutatást igyekeznek úgy beállítani, hogy 2050-ig modellezhetők legyenek.

A kutatások egyes területein felkészülnek a hőmérséklet emelkedésére, szárazságra és növekvő UV-sugárzásra, és némelyek szerint az ausztrál bozóttüzek olyan változásokat is hozhatnak, amire eddig nem is gondoltak, vagy legalábbis nem ilyen mértékűre. Egyesek azt mondják, ehhez hasonló szén-dioxid-koncentráció a légkörben utoljára 3-5 millió éve volt, amikor a Földön a mainál 2-3 °C-kal volt magasabb az átlaghőmérséklet és a tengerek szintje 10-20 méterrel haladta meg a jelenlegit.

Keresztirányban is kiterítik a lombfelületet
Sok kutató szerint a megoldás a fajtaváltás, vagy olyan rezisztens fajták létrehozása, amelyek elviselik ezt a változást. Félelmek elsősorban a rövid tenyészidejű fajták kapcsán vannak, hiszen úgy gondolják, csökkenő savtartalmat produkálnak, ezzel párhuzamosan oxidatívabbá válnak, növekszik a pH-érték, egyúttal csökken az íz- és zamatanyagok mennyisége.

Ez jelenleg is igaz egyes évjáratokban, de van arra technikai megoldás, hogy a megszokott, közkedvelt fajtát ugyanúgy vigyük a fogyasztók elé, mint korábban.

Magyarországon sokak szerint vétek a szőlő öntözéséről beszélni, pedig a világ számos országában hosszú ideje ezt teszik, és a globalizált világban igenis tudni kell, hogy mit csinál a konkurencia. A következő országokban öntözik a szőlőt: Argentína, Brazília, Chile, Ausztria, Németország, Franciaország. Még tanulhatnánk is tőlük, hogy ne kerüljünk hátrányba. Ezért szeretnénk a majdnem 20 éves dél-amerikai tapasztalatainkat megosztani az olvasókkal.

Technológiai érdekességek

A trópusi termesztésben elegendő hő és fény áll rendelkezésre a növények fejlődéséhez, amit nagy mennyiségű tápanyaggal és sok vízzel kiegészítve egész évben folyamatos a szőlő vegetációja. Egy termelési ciklus körülbelül 120 nap, amit 10-40 nap pihenő követ, így két év alatt ötször lehet szőlőt szüretelni. A vegetáció bármikor beindítható, egymás mellett láthatók a különböző fejlődési szakaszukban lévő ültetvények, emiatt gyakorlatilag a szüret is folyamatos.

Élettani szempontból nagy eltérések tapasztalhatók a lerövidült vegetációs időn kívül is. Amikor a szőlő be­érik, a vesszők is beérnek, de a folyamatos víz- és tápanyagellátás miatt nem hullatják le a lombjukat. A szüretet követő metszés ezért kevésbé hatékony, a leveleket is le kell szedni, összegyűjteni és elszállítani az ültetvényből.

Ezután egy nagyon fontos feladat következik, a vesszők kezelése hidrogén- vagy kalcium-cianid 5%-os oldatával, hogy a rügyek kihajtsanak. Ezt a kezelést a metszést követő 24 órán belül el kell végezni.

Nagyobb odafigyelést igényel a szaporítás is, mert a rügyek kihajtás előtti állapotban vannak, ezért érzékenyek minden beavatkozásra. Az itthon megszokott, zárt, védett rügy ott ismeretlen. Hasonlóképp figyelni kell a gyomirtásra is a folyamatosan növekedésben lévő növényeken.

Ha van víz, van sav is

A savtartalmat emelnénk ki elsősorban, hiszen erre több száz mérést végeztünk Brazíliában. A trópusi klímán készített borok savtartalma magas, pedig meleg van, szárazság viszont nincs, mert öntöznek. A borok savtartalma 7 és 8 g/l közötti, a lombfelület, a levelek száma minimum 60%-kal több, mint nálunk, és a tőkék erőnléte lényegesen jobb.

A talaj humusztartalma a technológiának köszönhetően minimum 1-2%, de van, ahol magasabb.

A São Francisco folyó völgyében nemcsak, hogy évente kétszer, hanem egész évben terem a szőlő, így a kint dolgozó balatonboglári csapat a 15 év alatt a borlaborba küldött minták alapján akár tízezer adattal is rendelkezik, amely bizonyítja, hogy minden az elegendő vízmennyiségen múlik, azt kell a jó technológiával összehozni, és nem kell feltétlenül új fajtákon gondolkozni.

Nagy lombtömeg

A lombfelület pergola lugason van, vagy a hosszú lombfalat még jobban szétnyitják, keresztirányba is. A félszáraz trópuson, ahol az évi középhőmérséklet 22-24 °C, az érésben lévő ültetvényekben soha nem látni elszáradó levelek sokaságát, igaz, a nagyon erős vegetáció és a nagy levélszám miatt máskor is nagyon kell keresni elszáradó leveleket.

A brazil szőlőtermesztés sokat merített az észak-olaszországi Veneto környékéről, ahol már szinte minden domboldalon alkalmazzák a tendone lugas­művelést, amit a brazilok „látáda” művelésnek neveznek.

Kezdetben szinte általános volt a 2 méteres tő- és a 3 méteres sortávolság. Egyrészt védeni kell a szőlőfürtöket a perzseléstől, másrészt vegetációs felületet kell kialakítani ahhoz, hogy a levelek ne árnyékban dolgozzanak, illetve a tőkék normál hosszúságú hajtásokat neveljenek, és ehhez térre van szükségük. Az volt a megfigyelés a forró égövön, hogy egyesek túlságosan nagy térállást alkalmaztak; a 2 méternél nagyobb tőtávolság már hátrányos volt, de végül az volt a tapasztalat 20 év után, hogy nem szabad egy méternél köze­lebbre helyezni a tőkéket a sorban.

Gyakorlatilag szinte minden sor- és tőtávolságot kipróbálva azt is nagyon meglepődve tapasztaltuk a francia Moët & Chandon pezsgőgyárral közösen kialakított fajta- és térállási kísérletben, hogy az egyméteres tőtávolságra milyen jól beállt az ültetvény.

Ez azért tűnt meglepetésnek, mert megfigyeltük, hogy a rendkívüli meleg miatt, és a nagyon jó tápanyagellátásnak,

Különböző vegetációs szakaszban lévő ültetvények
valamint a folyamatosan rendelkezésre álló víznek köszönhetően a szőlő rendkívül gyorsan növekszik, a levélfelület többszöröse az Európában általánosnak, dupla vagy tripla levélszámot ad, mint amit mi megszoktunk Magyarországon. A levelek élete más, hiszen hamar elkezdenek dolgozni, elérik a maximális méretet, amikor már több tápanyagot fogyasztanak, mint amennyit termelnek, de nem hullnak le, mert ahhoz nem áll rendelkezésre elegendő auxin. Sőt, a levelek kimondottan nehezen távolíthatók el a szüreti időszakban.

Ne legyen árnyékban

A nagy melegben a legfontosabb, hogy a levelek elegendő megvilágításhoz jussanak, mert ennek hiánya okozza a legtöbb problémát.

Tehát olyan művelést kell alkalmazni bárhol a világon, hogy a hosszú, vékony lombfal lehetővé tegye a jó megvilágítást.

De ott is legalább két alkalommal el kell végezni a csonkázást, a fölöslegesen árnyékoló meddő hajtások eltávolítását.

A nagy és kis levelek (első és másodlevelek) a lugasművelésben gyakorlatilag majdnem megegyező mennyiségben vannak jelen. Az összes többi művelésben normális, ha több van a másodlagos levelekből, mint az elsődlegesekből, de ezt a számlálást mindig a termőciklus legvégén végeztük. Tehát a São Francisco folyó völgyében az a növény, amely mindig megújul, elegendő másodlagos levelet nevel a ciklus végéig, így folyamatos és aktív a fotoszintézis. A teljesen kifejlődött levelek ugyanis kisebb fotoszintetikus aktivitással rendelkeznek, mint azok, amelyek csupán a méretük 20%-át érték el, utóbbiak több szénhidrátot termelnek, mint amennyit fogyasztanak.

Metszés után hidrogén-cianiddal kezelik a vesszőket, hogy minden rügy kihajtson

A lugas művelésmódban a levelek száma tőkénként 1200 és 1400 közötti, a nem lugas művelésű tőkéken csupán 500 és 800 közötti a trópusi klímában.

Gondot okoz, amikor a tőkénkénti levélszám eléri az 1800-2000-et, mert a levelek leárnyékolják a szőlőfürtöket.

Fajták és levélszám

A Cabernet sauvignon fajtának elég erős a vegetációja, a 602-es kutatási ültetvényben 300-500 levelet távolítottunk el róla tőkénként. Az érés során mégis gondot okozott a szőlőfürtök és vesszők leárnyékoltsága, ami miatt a következő szüretnél romlott a termékenység. Az lett az ideális megoldás, hogy hajtásválogatást végeztünk a metszést követő negyvenedik napon, majd következő lépésként a metszés utáni hatvanadik napon levél- és fürtritkításra került sor.

Nagyon fontos a fürtök megvilágítottsága, ha jó színmélységet akarunk elérni.

Az Alicante Bouschet fajta, ugyancsak a 602-es ültetvényben, nagyon erős vegetációt mutatott, ami kiváló eredmény, mert ennek a fajtának a növekedésével mindig gondok voltak. Az ültetvények nagy része csökkenő fotoszintézist mutat a tenyészidő végén, amikor nagy szükség lenne több aktivitásra. Ebben a kísérletben ellentétes eredmény született, mert a Börner alany alkalmazásával sikerült a fotoszintetikus aktivitást is jelentősen növelni, ami látványos javulást jelentett.

A világ egyik új divatfajtája, a Viognier jól alkalmazkodott a São Francisco völgyében, mezőgazdaságilag is érdekes fajta, mert a második évétől tőkénként 700-900 közti levélszámot nevel, ami 3,0-3,5 négyzetméter levélfelületet jelent.

A Shiraz fajtát a 604-es ültetvényben speciális tápoldatozással neveltük a Ke­mi­ra cég anyagainak felhasználásával, nagy adagokat alkalmazva,

A Petit Syrah egyes függönyön is kiváló
ami a makro­ele­mek többségének bevitelét eredményezte. Az érés idején szükség volt a lelevelezésre, hogy kiegyensúlyozott legyen a vegetáció. Ebben a kísérletben elegendő, tőkénként 900 és 1200 levél fejlődött a 604-es és 504-es ültetvénynél, amikor lugas művelésmódot alkalmaztak. Az es­paldeira művelésmódnál elegendő 600-800 levél tőkénként, amikor 3,5 × 1,2 méter a sor- és tőtávolság. Azért is szükséges visszafogni a vegetációt, mert a sűrű lomb miatt több a gombás fertőzés, nem annyira hatékony a permetezés.

Ennél a fajtánál azt figyeltük meg, hogy a levélszám több mint 1200, ezért nagy volt az árnyékoltság,

ennek eredményeként pedig a bor színe sokkal halványabb lett a kívánatosnál. A másik fontos szempont a minimális 800 levél megtartása a lugas­tő­kéken, ami elegendő tápanyagot ad a szőlőfürtnek. Az ideális érték trópusi klímán ennél a fajtánál 17 és 22 levél vesszőnként, ami azt jelenti, hogy minden egyes szőlőfürtnek minimum 17 levél szükséges.

Az espaldeira művelésmódban szőlőfürtönként elegendő 12-15 levél.

A Barbera fajta termesztése is érdekes a São Francisco völgyében. Jól terem, erős a vegetációja, egy fürtre 26 és 32 közti levél jutott, ami soknak számít a megfelelő mennyiséghez képest. Amikor a levelek száma 1800-2000 volt tőkénként, szükséges volt csökkenteni a számukat 1200-ra.

Forrás: 
Kertészet és Szőlészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertészet és Szőlészet 2021/2 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Mérnökből főállású őstermelő

A valódi szabadságot vidéken lehet átélni. Nem kell rohanni, úgy általában nyugalom van, mindenkinek megvan az elegendő élőhelye és feladata. Ezért szeretek itt élni, dolgozni. Példát mutatok gyerekeimnek, hogy a városi betonban nem lehet gyökeret verni, csak a földben – vallja Dr. Bisztray Dénesné Adrienn, aki a Dörgicsei-medencében termel szőlőt és más gyümölcsöket a családjával.

Piros és fekete - a ribizli is kiváló boralapanyag

Általános tapasztalataink szerint a bor szőlőből készül, ám sokféle más gyümölcs is alkalmas erre. Egy fiatal pár bebizonyítja, hogy a piros és a fekete ribizli is kiváló boralapanyag. Sőt, a gasztronómiában is megállja a helyét.

Esővízhasznosítási tippek

Az emberi tékozlás és nemtörődömség eredménye, hogy a világ természetes vizeink jelentős része erősen szennyezett. A klímaváltozás hatására a világon 30 százalékkal gyakoribbak a felhőszakadások, ugyanakkor a metropoliszok 70 százaléka küzd rendszeresen visszatérő aszályokkal. Március 6-a a Nemzetközi Energiatakarékossági Világnapja. Erre tekintettel ezúttal az esővíz hasznosításáról írunk.

Idén sem lesz kevesebb rovarkártevő?

Habár január-februárban voltak hidegebb napok, ezek valószínűleg igazán sokat nem gyérítettek az áttelelő rovarok létszámán. A rovarkártevők nagy része a talajban, repedésekben, növényi maradványokban vészeli át a telet. Ahhoz pedig, hogy a talajfelszín közelében telelő rovarok elpusztuljanak, tartós – 10 °C körüli hőmérséklet szükséges.

Érdemes málnát ültetni a házi kertbe

A munkaerő-piaci helyzet változása miatt átalakulóban a zöldség-gyümölcs kínálat. A gépesíthető, üzemszerűen termeszthető kultúrák megmaradnak (alma, barack, körte, meggy), ám a nagy kézimunka igényűek vagy eltűnnek, vagy megdrágulnak majd. A málna is lassan visszaköltözik a kiskertekbe, hiszen a termelőknek egyre nehezebb munkaerőt találni.

A BASF a fenntartható mezőgazdaság érdekében tovább erősíti innovációs csatornáját

A BASF tovább erősíti a fenntartható mezőgazdasági innovációkat célzó kutatási és fejlesztési (K+F) tevékenységeit, amivel segíti a gazdálkodókat abban, hogy megbirkózzanak a környezeti és gazdasági kihívásokkal, továbbá megfeleljenek a fogyasztók fenntarthatóbb módon előállított élelmiszerek iránti igényének.

Újabb növényvédőszer-hatóanyagot vonnak ki: nincs többé mankoceb

Nagyon széles körben elterjedt növényvédőszer-hatóanyagtól kell búcsút venni, miután Európa-szerte visszavonták a mankoceb engedélyét. A legkésőbb július 4-ig hazánkba érkezett készleteket október 4-ig lehet értékesíteni és jövő január 4-ig felhasználni.

Enni a jövőben is kell

A világ népesedésének folyamatos növekedése próbatétel elé állítja a mezőgazdaságot. A legfontosabb célok az elérhető, elegendő és jó minőségű élelmiszerek fenntartható előállítása, valamint a termelékenység növekedése.

Frutti és Veggi kalandjai Európai Friss Csapat néven folytatódnak

Idén újabb hároméves periódusát kezdi meg a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) francia- belga szakmai szervezetekkel együttműködésben megvalósuló, zöldség- és gyümölcsfogyasztást népszerűsítő uniós kampánya. Frutti és Veggi kalandjai Európai Friss Csapat néven folytatódnak, hogy még többen fedezhessék fel a friss zöldségek és gyümölcsök ízének erejét.

Gyümölcs ágazat: a termesztők többsége fejlesztést tervez

Tavaly év végén intézett körkérdést gyümölcstermesztő tagjaihoz a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitVeB) arról, hogy mennyire kívánják fejleszteni a gazdálkodásukat, terveznek-e ültetvénytelepítést vagy -korszerűsítést. A kérdőívre 580-an válaszoltak, ami jóval nagyobb érdeklődést mutatott, mint amire a szervezet számított.