0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 29.

A „bio” nem úri huncutság

A Balaton-felvidék egyik meseszép kilátással bíró domboldalán Sátormapusztán található portán és környezetében csaknem 30 éve biogazdálkodik egy család. Vallják, jó ez a jószágoknak, a termőföldnek, és a bioélelmiszert fogyasztóknak egyaránt.

youtube://v/YIfg6bEFqJw

Ware Borbála, aki és férje, Péter 1994-óta biogazdálkodnak. Négy magyar szürkemarhával kezdték, ám amikor a legnagyobb volt a gazdaságuk 24 szürke marha, két ló, tíz disznó, öt, liba, számos kacsa és tyúk is tartozott a portához. Fogadtak önkénteseket is a világ minden tájáról, hogy a bio-, és tájgazdálkodást tanítsák nekik. A falusi turizmus keretein belül szálláshelyet, és friss tejtermékeket is kínáltak a hozzájuk érkezőknek. Napjaikra ugyan jóval kisebb a gazdaság, ám a biogazdálkodás mit sem változott. 

Miközben balaggunk fel a domboldalra, hogy megnézzük a legelő gulyát, számos szarvas és vaddisznó dúlta területet mutatnak a házigazdák.

Mint mondják, 30 hektáros területük van, ám sajnos nagy kárt tesz a vad. Oly mértékben túrja-dúlja fel a földet, hogy kipusztítja a növényzetet is. Visszavetni a fűféléket pedig a természetvédelmi terület okán, tilos.

Holott a felbolygatott részekre természetes úton csak nagyon lassan vagy alig telepszik vissza az eredeti társulás.

A lenyugvó nap fényénél érünk fel a dombtetőre, ahol a 11 magyar szürkemarha legel. Lenyűgöző látvány a sok tehén és a robosztus, sötétebb színű bika. A meglepően jámbor jószágok, egészen közel jönnek hozzánk, sőt még oly kíváncsi is egyik-másik, hogy igyekszik megnézni, mit rejt a földre lerakott hátizsákom.

Miért éppen a szürkemarhát választotta a család a biogazdálkodásának alapjaként?

A válasz kézzelfoghatónak tűnik, hiszen e jószág alkalmas arra, hogy tökéletesen hasznosítsa a gyenge minőségű legelőket. Az állatok ridegtartásban vannak, egyetlen csordában. A téli takarmányt is maguk termelik meg nekik.

S hogy miért is jó a biogazdálkodás?

Egyrészt mert az ökogazdálkodás olyan fenntartható mezőgazdasági forma, amely a termelés során a helyi erőforrásokat és a természetes folyamatokat részesíti előnyben a külső adalékokkal és természetidegen anyagokkal szemben.

Másrészt az ökogazdálkodásban a kémiai növényvédőszerek, gyomirtók, szintetikus műtrágyák, és géntechnológiával módosított szervezetek helyett agrotechnikai és biológiai növényvédelmet, mechanikai gyomszabályozást, szerves trágyákat és a hagyományos genetikai erőforrásokat alkalmaznak.

Magas állatjóléti szabványokat valósítanak meg, például biztosítják az életformához illeszkedő méretű kifutókat és nem engedik az állatok csonkítását.

Talajtakaró növényeket, zöldtrágya keverékeket alkalmaznak és a megfelelő művelésformának köszönhetően az élelmiszer-termelés a talajtermékenység megóvását, a környezet és az emberi egészség védelmét is szolgálja.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu