Előző cikkünket itt olvashatja.
A Vadászlap elindított a Facebook-oldalán egy online vitaindító kerekasztal-beszélgetést, ahol témaként a „Kell-e nekünk éjjel lőni?”- kérdéskört vizsgálták meg a szakemberek az éjjellátó eszközök alkalmazásának vonatkozásában. A téma önmagában ellentmondásos, és igen megoszlóak a vélemények a vadászok között, sokak szerint a technika fejlődésével elkerülhetetlen lesz az éjjellátó eszközök használata a vadgazdálkodásban.
Először is tisztázzuk az erre vonatkozó jogszabályt:
Ezt a 2018. január 2-ai hatályos módosítás némiképp átírta, mégpedig a hivatásos vadász munkaköri feladatainak ellátásakor, illetve a vadász vadászata során éjjellátó keresőtávcsövet is használhat. Kiegészítve azzal a 71. § (21) pontban meghatározottak szerint, hogy a vadászat rendjének megsértésének minősül az elektronikus optikai eszközök használata, kivételt képeznek ez alól azon céltávcsövek, amelyekben elektronikus megvilágított irányzék segíti a célzást, továbbá a megvilágított íjászirányzékok, valamint a kézi, illetve kereső- vagy céltávcsőbe épített lézeres távolságmérő-eszközök.
Ezeknek a passzusoknak a bikkfanyelvű megfogalmazását megfejtve a következő összegezhető:
Ha ezeknek az eszközöknek az értékesített arányait nézzük, akkor általánosságban megközelítőleg a vevők 60 százaléka vesz lövés leadására nem alkalmas célzóeszközöket (keresőtávcső, hőkamera), 20 százalék előtétként felrakható eszközöket és szintén 20 százalék éjjellátó céltávcsövet.
(Figyelembe véve az előbb leírtakat, miszerint éjjellátó célzóeszköz használata a vadászat során a vadászati törvény megsértését vonja maga után, az említett 20-20 százaléknyi vásárlóközönség orvvadászik.)
A vadásztársadalmon belül sokak szerint célszerű lenne az éjjellátó céltávcsövek legalizálása, példaként felhozva az országos szinten mindinkább terjedő, jelentős károkat okozó aranysakál visszaszorításának egyik lehetséges módját. Ez a példa már abból a szempontból is sántít, hogy ragadozógyérítésre nem szentel kellő időt és energiát a hazai vadásztársadalom, ami az apróvadállományunk drasztikus csökkenésén is tetten érhető. Az igazság sokkal inkább az éjszakai vadászatok eredményesebbé tételében van. Az ember nemcsak a vad élőhelyét alakította át, hanem életmódját is megváltoztatta.
Emiatt tartják sokan elfogadottnak az éjjellátó keresők használatát, de egyre többen szorgalmazzák az éjjellátó célzóeszközök legális alkalmazását is, noha ezt a folyamatot a vadászok általi éjszakai zavarás idézte elő.
Az ellentábor viszont a vadászetikára építve érveit, pont ezen ellen ágál.
máskülönben a vadászat elveszíti jelentését, vagyis hogy nem az a szép benne, amit ad, hanem amit ígér.
Egyes vélekedések szerint ráadásul olaj lenne a tűzre, ha ezeket az eszközöket legalizálnák, hiszen a vadászatot elítélő társadalmi szegmensnek újabb támadási felületet adna a vadásztársadalom, teszem hozzá, joggal.
Ha ebben a kérdéskörben talán igazságot lehetne tenni, akkor a közmegegyezés az lehet, hogy azoknak az éjjellátó eszközöknek a használata, amelyeket a jogszabály jelenleg is engedélyez, vagyis a vadászati célú éjjellátó keresőtávcsövek, hőkamerák, továbbra is alkalmazhatóak legyenek.
Ellenben az éjszakai lövésre alkalmas célzóeszközök legális használata a vadászetika semmibevételével lenne egyenlő, a vadászati élmény csorbát szenvedne, és nem utolsósorban a vaddal szemben kialakulna egyfajta esélyegyenlőtlenség.
De hát ahány vadász, annyi vélemény…